Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Talán mindannyian egyetértünk abban, hogy az 1999. évi LXXXV. törvény, a hatályos bűnügyi nyilvántartási törvény már régóta megérett az átfogó módosításra. Az Alkotmánybíróság 2008. november végi döntése ebben a tekintetben egyértelmű helyzetet teremtett azzal, hogy a hatályos törvény több rendelkezését azok alkotmányellenes volta miatt 2009. június 30-ai hatállyal megsemmisítette. Így a kormány kényszerhelyzetbe került, hiszen úgy kellett kevesebb mint fél év alatt új alapokra helyezni a bűnügyi nyilvántartási rendszert, hogy ehhez nemcsak a szükséges jogszabályi, hanem a megfelelő technikai hátteret is ki vagy át kellett alakítania, mindezt úgy, hogy a rendszer folyamatosan működőképes maradjon, hiszen az állampolgárok 2009. július 1-jén is joggal várhatják el, hogy részükre erkölcsi bizonyítványt állítson ki a megfelelő hatóság.

A jogszabályi háttér kialakításával kapcsolatban jó döntésnek tartjuk, hogy a kormány nem a hatályos törvény foltozgatásával próbálta megoldani az előtte álló feladatokat, hanem egy új, egységes bűnügyi nyilvántartási törvény kerül kialakításra. A törvényjavaslatról általában elmondható, hogy azok egyfelől megfelelő választ kínálnak az Alkotmánybíróság által felvetett problémákra, másfelől az előterjesztő ezeket a válaszokat egy világos szerkezetű és felépítésű törvényjavaslatban adja meg. Megfelelő megoldásnak tartom például a szakértői nyilvántartások leválasztását az eddigi egységes nyilvántartási rendszerről, mivel már a hatályos törvény kapcsán is érezhető volt, hogy az ujj- és tenyérnyomatok, valamint a DNS-profilok nyilvántartása nem illeszkedik a nyilvántartási rendszerbe, közkeletű szóhasználattal élve idegen test volt ott.

Azt is támogatható elgondolásnak tartjuk, hogy az eddigi egységes bűntettesek nyilvántartása két nyilvántartásra lett szétbontva, valamint szintén elfogadható újítás, hogy az állampolgárok a jövőben már nemcsak a hagyományos erkölcsi bizonyítvánnyal, hanem egy egyszerűbb, de garanciákkal körülbástyázott igazolással is eleget tehetnek a büntetlen előéletükre vonatkozó igazolási kötelezettségüknek.

Ami számomra első olvasásra furcsa volt a törvényjavaslat kapcsán, hogy a fényképek, illetve az arcképmások nyilvántartása a személyazonosító adatokhoz kapcsoltan történik a jövőben, de a rendelkezésekhez fűzött indokolás megfelelő érveket tartalmaz ennek célszerűségéről, hiszen az arcképmás alapján történő személyazonosítás valóban nem igényel szakértői tevékenységet, vagyis akár én vagy bármelyik tisztelt képviselőtársam nagy valószínűséggel meg tudja mondani egy előtte álló személyről és egy fényképről, hogy a kettő azonosnak tekinthető-e. Azt pedig kifejezetten jónak tartom, hogy a jövőben nem a lakcímnyilvántartásban szereplő, esetenként tízévesnél is régebbi fényképek, hanem egy frissülő adatbázis alapján történik az azonosítás, ami így komoly előrelépést jelenthet olyan, önök előtt is ismert, aktuális problémák megelőzésére, mint a bérülés, vagyis amikor egy személy más helyett tölti le annak büntetését.

Mindezek alapján a néhány szükséges módosító javaslat benyújtása és elfogadása mellett, amelyekről már Salamon László képviselő úr is említést tett, egyrészt az adatvédelmi biztos által jelzett problémákat is felöleli, tehát ezen módosító javaslatok benyújtása és elfogadása mellett a törvényjavaslatot szükségesnek és elfogadhatónak tartjuk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Dr. Avarkeszi Dezső tapsol.)