Felszólalás adatai

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Két kérdéskörhöz szeretnék hozzászólni. Az egyik a személyi jövedelemadó törvény módosítását illeti - 16., 19., 20., 21. pont -, a másik a társaságiadó-törvény módosítását jelenti.

Az szja-ról csak nagyon röviden. Az látszik, hogy a kormány által benyújtott javaslat nem nyerte el a kormánypártok képviselőinek a tetszését, hiszen ha megnézik képviselőtársaim, akkor láthatják, hogy a költségvetési bizottság Tállai András, Bánki Erik, Révész Máriusz módosító javaslatait is támogatta, tehát látszik, hogy keresik a kormánypárti képviselők is a jobb megoldást, azt a megoldást, amikor az átlagkereset környékén és attól lejjebb nem sújtják olyan mértékben az állampolgárokat, mint amilyen mértékben a kormány azt gondolja.

A 21. ajánlást, a szabad demokraták javaslatát is támogatta a költségvetési bizottság. Az MDF képviselője is próbálkozik egy jobb megoldással, mint amit a kormány benyújtott, mert Font Sándor egy másik, 18. ajánlási számmal benyújtott egy újabb javaslatot. Ha összerakjuk az szja-táblára vonatkozó módosító javaslatokat és megpróbálunk egy közös nevezőt találni, akkor azt gondolom, az a javaslat lehet a közös nevező, amit az ajánlás 16. pontja mutat - és Veres képviselő úr már erről részletesen szólt -, a Szocialista Párt javaslata, ami egyébként nagyjából-egészéből egybevág az MDF javaslatával. Tehát itt lehetne megtalálni azt a kompromisszumot, amit az SZDSZ, a Fidesz, az MDF és a szocialisták javaslata is magában foglal.

Érdemes lenne megfontolni, mindenféle pártpolitikai érdekektől mentesen, hogy a 16. ajánlási sorszámon benyújtott szocialista javaslatot támogassák, vagy adjanak be akkor fideszesek hasonló javaslatot, és akkor mi fogjuk támogatni. (Lenártek András közbeszólására:) Lenártek képviselő úr, pontosan olyan javaslat nincsen, én csak azt mondom, hogy itt lehetne megtalálni azt a kompromisszumos megoldást, amire önök is törekszenek, hiszen az látszik, hogy szja-témában a kormány adótáblája nem jó. Ez teljesen egyértelműen kimutatható.

Többet szeretnék foglalkozni a társasági adóban nyújtott kis-, középvállalkozási kedvezménnyel, ez az ajánlás 54., 55. pontja, ami az szja-ban az egyéni vállalkozóknak nyújtott kedvezmény, illetve a 74. ponttal és a kapcsolódó javaslataival.

Itt, tisztelt Ház, nagyon világosan, pontosan kell fogalmazni. Az általános vitában nagyon sok fideszes képviselő beszélt egy általunk nem látott módosítójavaslat-csomagról, amire azt mondták, hogy majd az fogja megsegíteni a kis-, középvállalkozásokat társasági adókedvezményben.

(8.40)

Ekkor nem tudtunk hozzászólni, mert egyszerűen nem ismertük a javaslatot. Sőt, szeretném felidézni a miniszterelnök úr szeptember 4-ei idénynyitó beszédét, amikor így beszélt arról a láthatatlan adókedvezményről, amelyet most már látunk Tállai képviselő úr és társai előadásában; azt mondta a miniszterelnök úr, nem haszontalan visszaidézni a gondolatait, hogy mit mondott: "Az adótörvényekhez tartozik, de csak a legutolsó pillanatban sikerült megállapodni ez ügyben a magyar vállalkozók képviselőivel." Ez azt jelenti, az adótörvényeket úgy nyújtották be, hogy nem volt megállapodás a vállalkozókkal. Nos, így folytatja a miniszterelnök úr: "Kérem, ezt a gondolatot támogassák, mely gondolatnak az a lényege, hogy 2001-ben és 2002-ben lehetővé szeretnénk tenni, régi reformkori álmokat segítségül híva, hogy a tőkeszegény kis- és középvállalkozásokat megerősítsük. Ennek érdekében készen állunk annak elfogadására, hogy az ötven fő alatti létszámot foglalkoztató kis- és középvállalkozások jövedelmük első 10 millió forintjáig ne fizessenek adót Magyarországon." Ezt mondta a miniszterelnök úr. Ennek a hatásáról pedig így szólt: "Annak érdekében, hogy átérezzük a döntés súlyát, szeretném önöknek elmondani, hogy ez összességében mintegy 70-80 milliárd forintot jelent a magyar gazdaság számára."

Tállai András képviselő úr az általános vitában, aki egyébként a módosító javaslatot menedzselte és benyújtotta, már így módosította az álláspontját, azt mondja: "Ezek közül egyetlenegyet szeretnék kiemelni, ami a bizottsági ülésen is elhangzott, és ma a miniszterelnök úr is megerősítette. Szeretném kiemelni, hogy a Ház elé fog kerülni az a javaslat, amely a 10 millió forint alatti nyereségű cégeknek beruházási kedvezményt - itt már nem adókedvezményt - fog adni, és így mintegy 50 milliárddal fogja javítani a kisvállalkozások helyzetét." A miniszterelnök 70-80 milliárdról beszél, Tállai képviselő úr 50 milliárdról beszél. És a bizottsági ülésen, amikor tárgyaltuk a módosító javaslatot, tisztelt Ház, kiderült, hogy ez az adókedvezmény-csomag szja-ban 2 milliárd, társasági adóban pedig 30 milliárd forintos kedvezmény, de nem ám 2001-re, hanem majd 2002-re. 2001-re elég szerény mértékű adókedvezményt tudnak igénybe venni az adózók, nevezetesen: az adóelőleg fizetésénél tudják érvényesíteni, majd akkor, ha beruháztak 2001-ben.

Szóval, tisztelt Ház, azok után, hogy a miniszterelnök úr ilyen vehemensen nyilatkozott arról itt, a Házban, hogy milyen mértékű kedvezményekkel szeretné a kormányzat - igaz, hogy utólag - támogatni a kis-, középvállalkozásokat, az a módosító javaslat, amelyet képviselőtársaim, még egyszer mondom, az 54., az 55. és a 74. kapcsolódó javaslatokban megfogalmaztak az egyéni vállalkozók és a kis- és középvállalkozók számára, azt gondolom, nem fedi le a miniszterelnök úr ígéretét. Ha önök nem tesznek újabb lépéseket azért, hogy elérjék azt a kitűzött célt, amelyet a miniszterelnök úr megígért szeptember 4-én itt, a Házban, akkor, tisztelt képviselő urak, pácban hagyják a miniszterelnököt, mert akkor azt fogják mondani a kis- és középvállalkozók, hogy a miniszterelnök úr szeptember 4-én nem mondott igazat. Ilyen helyzetet pedig megítélésem szerint a miniszterelnök úrnak nem szabad teremtenie.

Éppen ezért azt gondolom, hogy akár a mai vitában, de a későbbiek során is arra kellene törekedni, hogy közösen találjuk meg azt a jó kompromisszumot, amely valódi segítséget jelent a kis- és középvállalkozások számára, nemcsak 2002-ben, hanem már 2001-ben is, amivel a miniszterelnök úr elgondolásai is valóra válhatnak, s nemcsak egyfajta látszatkedvezményt szolgáltatnak. Mert Veres képviselő úr már utalt arra, hogy az a bizonyos hitelkamat-kedvezmény, amelyet a kormány eredetileg is beépített a javaslatába, igazából majd csak 2003-ban fog hatni a vállalkozásokra; az a kedvezmény, amelyet most Tállai képviselő úrék javasolnak, csak 2002-ben. (Moraj a Fidesz padsoraiból.) 2002-ben persze majd pont akkor nem kell adót fizetni, amikor a választások lesznek.

Tehát ne legyen illúziónk, ez olyan javaslat, amit a fideszesek azért találtak ki, hogy már a választási kampányban tudjanak hivatkozni arra, hogy: vállalkozók, eddig ugyan nem adtunk nektek kedvezményt, de most egy 30 milliárdos kedvezmény jár majd nektek. Ez pontosan 2000 májusában lesz aktuális, amikor elő tudják majd vezetni ezeket az érveket a kormánypárti képviselők. Nem baj, jó hogy ezeket a módosító indítványokat megfogalmazták, de meggyőződésem szerint tovább kell menni azon az úton, amelyen elindultak. A végcél az kell legyen, tisztelt képviselőtársak, amit a miniszterelnökünk megfogalmazott. Ha azt el tudjuk érni a részletes vita során, akkor azt mondom, hogy a kormány s az Országgyűlés valóban olyan adókedvezmény-csomagot fogalmazott meg a társas-, illetve az egyéni vállalkozók számára, amely vállalható. Kérem képviselőtársaimat, hogy ennek megfelelően beszéljünk a módosító javaslatokról!

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)