Felszólalás adatai

BALOG ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én a megalapozó, úgynevezett salátatörvényeknek az egyházakat érintő részéhez szeretnék hozzászólni, de előtte azért el kell mondanom államtitkár úrnak, hogy érdemes tájékozódni. Ha nem tudatosan mond valótlanságot - amit én feltételezek -, akkor tudatlanságból sem kéne. Talán emlékszik, hogy 2002 decemberében a Medgyessy-kormány úgy módosította az egyházi alapítású szociális intézmények lehetőségeit, hogy az önkormányzatok engedélyéhez kötötte azt. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezt a törvényt, mert alkotmányellenesnek találta. S még mondhatnék néhány ilyet. Minden olyan ügyben, amelyben az Alkotmánybírósághoz fordultunk, mert részben a vatikáni szerződést, részben pedig az egyházakra vonatkozó törvényeket megsértették, eddig még minden esetben igazat adott nekünk az Alkotmánybíróság. Szerintem ez az információ fontos.

De az az információ is fontos, hogy a jelenlegi törvényekben is vannak olyanok, amelyek súlyosan sértik ezt a nemzetközi szerződést. Egy költségvetést megalapozó törvény mögé bújva próbálják meg korlátozni az állampolgárnak azt a jogát, hogy olyan iskolába járassa a gyermekét, ahol vallásos nevelésben részesülhet, vagy pedig olyan intézményekbe juttassa hozzátartozóját, amelyik valamilyen egyház fenntartásában van.

Az a rendelkezés, amelyben önök szűkítik a szociális intézmények fenntartóinak a körét, egyértelműen korlátozza ezt a lehetőséget. S az is korlátozza az állampolgárok választási szabadságát - amiről már itt szó volt az előbb -, hogy önök azt a terhet, amit az államnak kellene viselnie abban az esetben, ha valaki egyházi iskolába járatja a gyermekét, úgy telepítik át az önkormányzatokhoz öt évre, hogy közben súlyos, százmilliárd fölötti forrásokat vonnak el ebből a szférából. Nem beszélve arról, hogy miközben az egyébként a Horn Gyula által vezetett kormány által megkötött vatikáni szerződésben egyértelműen jelezve van, hogy hogyan is kell kiszámítani a kiegészítő normatívát, mind a szociális, mind a közoktatási részét, az elmúlt években ezt még egyszer sem sikerült megtenni úgy, hogy az elfogadható lett volna akár csak az Állami Számvevőszék számára is, nem is beszélve az egyházakról, most pedig megpróbálnak bevezetni egy új számítási módot, teljesen egyértelműen egyoldalúan.

Azt gondolom, a legsúlyosabb sérelem, ami egy nemzetközi szerződésen esik, úgy hangzik - idézem a Szentszékkel kötött megállapodás V. részének (1) bekezdését -, "ha a jelen megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban valamilyen nehézség merülne föl, a felek közös megegyezéssel keresik meg a legmegfelelőbb megoldást". Az a szomorújáték, hogy ne mondjam tragikomédia, ami az elmúlt időszakban ebben az ügyben, az egyeztetéseket illetően történt, fölveti a súlyos károkozás esetét, ugyanis az történt, hogy az egyházaknak már nem maradt más megoldásuk, mint hogy az illetékes országgyűlési bizottsághoz forduljanak, hiszen a miniszterrel és a minisztériumokkal semmiféle érdemi tárgyalás nem zajlott. (Keller László: A miniszterelnökkel igen.) Aztán a miniszterelnöknek mégiscsak muszáj volt adni egy randevút az egyházak vezetőinek azért, mert egy olyan miniszter vezeti a tárgyalásokat most már folyamatosan, akitől a kormány - nem tudom, ott volt-e államtitkár úr ezen a kormányülésen - már régen megvonta ezt a jogot, átadta Kiss Péternek, ő pedig nem tárgyal az egyházakkal, Hiller István tárgyal velük, akinek meg semmiféle jogosítványa nincs ezzel kapcsolatban. Majd tárgyal a miniszterelnök, tesz egy ígéretet, önök pedig a költségvetési bizottságon keresztül benyújtanak olyan javaslatokat, amelyek ellene mondanak annak, amit az önök miniszterelnöke megígért.

Azt gondolom, ez az emberek, az emberi közösségek és az egyházak semmibevételéről szól, és jelzi azt az arroganciát, ami ezt az egész költségvetést jellemzi. Miközben félretesznek saját maguknak mindenféle tartalékolás címén pénzeket, aközben elveszik azoktól, akik szociális és más ügyekben az emberek mellett ott állnak. (Kovács Tibor: Konkrétumot mondjon, képviselő úr!) Ha Kovács Tibor a gyűlölet két perce előtt odafigyelt volna, én azt mondtam, hogy a civil szférától vettek el 44 milliárdot, és nem azt mondtam, hogy az egyházaktól. Ezt egyébként egy olyan szakértő mondta, akit az önök kormánya kért föl arra, hogy bemutassa a civil szervezetek múltját és jövőjét.

Ha már beszélünk, akkor azt gondolom, hogy sokkal inkább tényekről kellene beszélni. Természetesen ezt sem fogjuk annyiban hagyni, hanem a megfelelő jogi fórumokhoz fogunk fordulni, hogy ezt a fajta nemzetközi szerződésszegést megállapítsák.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)