Készült: 2024.09.21.10:15:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

44. ülésnap (2010.11.09.), 50. felszólalás
Felszólaló Rozgonyi Ernő (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:40


Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ROZGONYI ERNŐ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ez nem vitás, valóban egy salátatörvényről van szó, de azt kell mondanom, hogy a salátatörvénynek az a jobbik formája, hogy viszonylag homogén területet foglal össze és fog át. Nem is ez a baj ezzel. Ami itt a nehézséget okozta, az az, hogy egy nagy terjedelmű anyagról van szó, végül is száz oldalt meghaladó anyagról van szó, és ahhoz, hogy világosan lássuk, minek a helyébe mi lép, illetőleg mit módosít micsoda, illetve mi az, ami újonnan kerül bele a jogszabályba, ahhoz sajnos elő kell venni 18-20 jogszabályt, és meg kell nézni, meg kell feleltetni, hogy mi mit is változtat ezeken a dolgokon. Ez sajnos egy olyan dolog, amit, nem hiszem, hogy sokan végigcsináltak, mert én ezt elkezdtem, és rájöttem arra, hogy ez tulajdonképpen megvalósíthatatlan, ezt egy embernek lehetetlen végigcsinálnia, főleg meghatározott idő alatt.

De hadd tegyem hozzá azt is, hogy amikor én még jogszabályokat gyártottam, és amikor én még olyan helyzetbe kerültem, hogy több jogszabályt kellett módosítani, akkor azért engem arra köteleztek a főnökeim, hogy legalább jelzésszerűen jelezzem, mi is az, aminek a helyébe lép valami, vagy mi is az, amit törlök, és helyette mi lép be, mert az áttekinthetőbbé tenné az egész javaslatot, az egész jogszabály-módosítási javaslatot. Tehát lenne itt egy megoldás, amit ajánlok a tisztelt törvényalkotók figyelmébe.

Hadd tegyem hozzá még azt is, hogy fontos az, hogy ilyen módon is áttekinthető legyen a jogszabály, hiszen azt, hogy valóban nem marad-e bent az eredeti jogszabályban olyasmi, ami esetleg éppen ellentétes a bevitt szöveggel, azt másképpen nem lehet megállapítani. Tehát ilyen értelemben nem lehet kontrollálni azt, hogy a módosítást benyújtó valóban körültekintő munkát végzett-e, vagy sem.

Ezzel együtt azt kell mondanom, hogy indokolt volt ez a módosítás, és azt is hozzá kell tennem, hogy egyet is értünk a módosítás irányával és tételeivel. Mindenesetre azt azonban meg kell jegyezni, hogy a különböző banki tevékenységekkel, hitelezéssel, kockázatvállalással kapcsolatos előírások olyanok, hogy egy kicsikét ilyen eső után köpönyeg, hiszen kullogtunk az események után. Az Európai Unió és a világ, ha úgy tetszik, szintén csak akkor ébredt föl, amikor a válság beköszöntével rá kellett jönni arra, hogy nem lehet megengedni azt, hogy a piac minden szabályozás nélkül szabályozza önmagát, és ez igaz a pénzpiacokra is.

(12.20)

És arra is rá kellett jönni, hogy valamilyen módon illene kordában tartani és megakadályozni azt, hogy nem létező pénzek szülessenek. Mert hiszen a legfőbb gond az, hogy nem létező pénzek születhetnek különböző játékok kapcsán. És ezek a nem létező pénzek egyszer csak kipukkadnak, és itt nem mindig csak arról van szó, hogy bizonyos követeléseket, behajthatatlan követeléseket vagy rossz követeléseket értékpapírosítanak, itt sok minden más lehetőség adott arra, hogy aki járatos ezekben a pénzügyi berkekben, különböző tekli-mekli játékokkal - elnézést ezért a kifejezésért - nem létező pénzeket tudjon gyártani.

Azért mindenképpen, miután mégiscsak indokoltnak tartjuk ezt a szabályozást, utólag is egy fontos dolognak tartjuk ezt a szabályozást, arra azonban utalni kell, mint ahogy itt valamelyik kolléga utalt is rá, vagy talán az államtitkár úr, hogy ezzel nincs befejezve ez az egész ügy, hanem arra kell kérni a PSZÁF-ot is, meg az európai uniós társszervezeteit is, hogy éber szemekkel figyeljenek oda, mert hiszen mindig ki fognak találni újabb és újabb trükköket azok, akik ebből élnek és ebből vagyonokat tudnak maguknak gyártani. Nem beszélve arról, hogy az emberi mohóság sokszor túllép mindenen, és ezt bizony nehéz szabályozni és nehéz kordában tartani.

Helyesnek tartjuk azt, hogy szó került a lakástakarék-pénztárakról, és azt is helyesnek tartjuk, hogy bővültek a lakástakarék-pénztári tagok számára a lehetőségek, részben az igénybevétel lehetősége, részben az áthidaló hitel nagyobb mértéke, illetőleg az, hogy nemcsak 8, hanem 10 évig vehető mindez igénybe. Az is fontos lépése a szabályozásnak, hogy egy családon belül, közeli hozzátartozók körén belül több lakástakarék-megtakarítás is igénybe vehető egy lakás építéséhez is.

Ezt helyeselni lehet, de itt is azért - a kollégáimhoz hasonlóan - fölhívnám a figyelmet arra, hogy önmagában ez az intézkedés, bár kétségkívül lendít valamit a lakásépítésen, de önmagában nem oldja meg azt a problémát, ami e mögött mint gondolat meghúzódik, hiszen az építőipar, ezt tudjuk, ezt rengeteg gazdaságpolitikai tanulmányban olvashattuk már, meg a gyakorlatban is láttuk már, az építés mint olyan, az építőipar mint olyan húzóágazattá válhat, amikor egy gazdaságot be kell indítani, amikor egy gazdaságot be kell lendíteni. Ez egy nagyon fontos tényező. Ehhez valóban valamilyen kismértékben hozzájárul ez a szabályozás is. De ez önmagában nem elég, tehát arra kérném a tisztelt kormánypártokat, hogy ne álljanak itt meg, mert az építésügy és az építőipar valóban húzóágazat lehet, valóban gazdaságélénkítő szerepe lehet, de csak akkor, ha itt nem állnak meg, hanem ennek a többi lábacskáját is szépen felépítik, és együttesen alkalmazzák. Ez nagyon fontos dolog lenne.

Hozzányúltak itt a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényhez is. Hozzá kell tennem, hogy sajnos nagyon szűk körű ez, amihez hozzányúltak, hiszen csak arról van szó, hogy meghatározott szervezeteknek, közhasznú szervezeteknek át kell alakulniuk nonprofit kft.-vé, vagy meg kell szűnniük. Ez önmagában kevés, mert pontosan a csődeljárással kapcsolatban igen komoly problémákat lehetne fölvetni, hiszen ez egy '91. évi törvény, és ennek a törvénynek a hatálybalépését követően igen furcsa csődeljárásokra került sor, amelyeknek a végén, bármilyen furcsák is voltak és bármennyire is - hogy mondjam - egy harmadik fél számára óriási üzletet jelentettek, miközben a másik felet tönkretették, gondoljanak a Hajdú-Bétre például.

Tehát javasolom és kérem a kormánypárti képviselőket, hogy szorgalmazzák azt, hogy az egész csődtörvény, csődeljárás kérdését tűzzék napirendre, tekintsék át, mert ez az egész, amire ma még mindig lehetőség van, ez sajnos a fehérgalléros bűnözésnek egy tipikus példája, és egy tipikus lehetőséget ad arra, hogy ilyen módon csalárdul pénzhez lehessen jutni, miközben családokat, cégeket tönkretesznek szándékosan. Tehát javasolom, hogy erre is figyeljenek oda egy kicsikét, és javasolom, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel.

Helyesnek tartom azt, hogy az elektronikus pénzzel kapcsolatos kibocsátási lehetőségek körét növelték. Fontos dolognak tartom azt, hogy a készpénz nélküli forgalom magához térjen, és valóban a mai, korszerű eszközöknek megfelelően teret tudjon nyerni.

A szabályozások között szó van több olyasmiről is, ami kicsikét lózung jellegű és kívánság jellegű. Miről is beszélek én? Hát például a javadalmazási politikáról. Igen, meg vannak fogalmazva benne kritériumok, általában, és - hogy mondjam - bármilyen könnyedén is kijátszható módon, de ez önmagában nem fogja megoldani azokat a problémákat, amelyekről úgy vélik, hogy ezzel a javadalmazási csomaggal meg fogják tudni oldani. Nem jelent ez megoldást, bármikor kijátszható, könnyedén kijátszható, és hiába mondjuk azt, hogy a távlati gondolkodást, hosszú távú megoldásokat kellene favorizálni a vezetők tekintetében, és ahhoz kellene kötni a javadalmazást; ezt könnyű leírni, ezt könnyű elmondani, de a gyakorlatban bármikor kijátszható. És ahogy én a bankárok kalmárlelkűségét ismerem, ki is fogják ezt játszani. Mert a bankárt lehet ösztönözni arra, hogy hosszú távon gondolkozzon, gondolkozik is hosszú távon, de rövid távon akar minél nagyobb hasznot szerezni. És sajnos, azt kell mondanom, nem fél attól, hogy ez a jövőben milyen kockázatot jelent, mert hiszen bármilyen probléma felmerült, az az állam, amelyikre azt mondták, hogy ne avatkozzon be semmibe, ami a gazdaság kérdése, főleg a pénzügyi piacok ügyébe ne avatkozzon bele, érdekes módon, amikor aztán bekövetkezett a krach, akkor az államokhoz fordultak, hogy szíveskedjenek kisegíteni azokat a bankokat, amelyek csőd közeli állapotba kerültek a saját mohóságuk révén.

Tehát - hogy mondjam - én úgy gondolom, ez túl sokat nem ér, meg lehet fogalmazni, és valóban egy irányelvet mutat, de ne fűzzenek hozzá különös reményeket, mert ez önmagában nem fogja megoldani ezt a problémát.

Összességében azt kell mondanom, hogy támogatjuk a törvényjavaslatot, szükségszerűnek tartjuk a törvényjavaslatot, a módosító javaslatokat, részben az európai uniós joghoz való közeledés, illetve megfelelés szándékát is tekintve, de túlzott reményeket ne fűzzenek hozzá, bár a szükségességét nem vitatjuk.

Köszönöm szépen szíves türelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai