Felszólalás adatai

Nagyon fontosnak tartottuk a törvényben megfogalmazott árszabályozás kérdését is, ami nyilvánvalóan közérdek, hiszen nagyon fontos az, hogy a lakosságot ne érje hátrány abból következőleg, hogy ha eltérő adottságú, eltérő felszereltségű területeken él akár a víznyerés, akár pedig a közműhálózat kiépítettsége tekintetében. Tehát ezért fontosnak tartottuk ennek a jogszabálynak a megalkotását, és a magunk részéről egyébként támogatni tudtuk volna ezt, ha sajnos a kormánypárti gyakorlatnak megfelelően nem jönnek be olyan zárószavazás előtti módosítók ehhez a törvényhez, amik aztán semmilyen, még köszönő viszonyban sem voltak vele.

Talán emlékeznek rá a képviselőtársaim, hogy ekkor, ezen a szép decemberi ülésnapon a vízi közműről szóló törvénnyel együtt módosították a befektetésialap-kezelőkről szóló törvényt, az egyes alaptörvénnyel összefüggő törvények módosítása is megtörtént, valamint a nemdohányzók védelméről szóló törvényt is megpróbálták módosítani a játékkaszinóban folytatandó dohányzás érdekében. Csak aztán ez nem sikerült, mert nem akkor lépett volna hatályba, amikor kellett volna, úgyhogy ezt nem sikerült elfogadniuk, valamint bevezették a katasztrófa-egészségügyi ellátás fogalmát. Ezek mind nagyon érdekes dolgok voltak, ezért nem tudtuk még megszavazni a víziközművest. Tehát kérem, ezt ezért ne róják fel nekünk.

Az előttünk fekvő módosítás nyilván az egyik oldalról bírálható azzal, hogy hát, akkor hogyan volt előkészítve, ha ezek nem jutottak akkor eszükbe. Viszont az is tényszerű, hogy ez a javaslat számos olyan jogharmonizációs elemet tartalmaz, amely adott esetben a szakmának ténylegesen nem tűnhetett fel, viszont a gyakorlatba ültetésnél ezek kiderültek, ilyen értelemben fontos az, hogy ez a módosítás megtörténjen.

Számos olyan eleme van is, amellyel megint egyet tudunk érteni, és vannak olyan elemei is, amelyeket viszont nem támogatunk. Engedjék meg, hogy ezeket röviden összefoglaljam. A törvény sorrendjében haladok. A 15. §-ban meghatároz a jogalkotó olyan kivételeket, amelyek nem teszik kötelezővé ezen víziközmű-szolgáltatási törvény alá tartozást, például a 25, belterületen lévő háztartás alatti ellátás vagy olyan vízi létesítmények, amelyek nagyobbrészt nem lakossági igényeket szolgálnak és így tovább. Ezt nagyon fontos kezdeményezésnek tartjuk annak érdekében, hogy olyan, például kis magánforrásokból létesült beruházások és ellátó létesítmények, amelyek egyértelműen nem a közellátás és a köztulajdon körébe tartoznak, hanem egy zárt kis közösség, avagy nem a lakosság ellátását szolgálják, azok ne kerüljenek a törvény hatálya alá. Ez egy támogatható kivételrendszer megfogalmazás.

Említettem, hogy a jogharmonizációs feladatoknak meg kellett felelni. Nagyon egyetértünk a törvényben meghatározott illetékmentességgel, amely ezt a folyamatot elősegíti, és nem von ki forrásokat a rendszerből, és nagyon egyetértünk azokkal az adókedvezményekkel, amelyeket az általános forgalmi adó szempontjából, illetve a társasági adó szempontjából megfogalmaz ez a módosítás azon beruházók javára, akik a víziközmű-rendszer kiépítéséhez hozzájárulnak, ezt pedig kötelező jelleggel átadják. Ez más közművek esetén is így történik, illetve így kellene történjen minden esetben, hogy ne forduljon elő olyan eset, hogy adott esetben egy magánberuházó még azért adózási hátrányt is elszenved, mert a köz javára átad ilyen rendszereket.

Most meg kell említsem viszont Volner János képviselőtársam felszólalását, és nagyon egyet kell hogy értsek az abban foglaltakkal, hogy ez a törvény sem jelent garanciát arra még a köztulajdon formájában sem, hogy ezek a víz- és szennyvízrendszerek megfelelő ütemben fognak korszerűsödni és fejlődni a következő években abban az esetben, ha nem kap a terület egy - hogy is mondjam - jogi garanciát arra, hogy a mindenkori kormányzat elegendő forrást visz be bármilyen módon ennek a rendszernek a fejlesztésébe. Ehhez bizony az a gördülő tervezés 15 éve sem ér semmit, amit önök itt megfogalmaztak, hiszen lehet szépen gördülő tervezést csinálni és a szükségleteket megfogalmazni, de ha akár a helyi, akár a központi költségvetésben vagy a lakosság erőforrásaiban nem áll elegendő pénzügyi forrás rendelkezésre ahhoz, hogy ezeknek a rendszereknek a hátrányait, az elavultságát ledolgozzuk, akkor bizony maradni fog az a jelenlegi helyzet, ahol egyes területeken óriási nagy hálózati veszteséggel kell például az ivóvíz tekintetében számolni, hiszen a földbe folyik el a víz egy része a repedt, leépült hálózatokon keresztül.

A törvényjavaslat meghatározza, pontosítja a vagyonkezelési, bérleti, üzemeltetési szerződések kereteit, és nagyon támogatandó módon megerősíti azt, hogy ez továbbra is az ellátásért felelős vagy rajta kívül az állam, a települési önkormányzat vagy ezek közös tulajdonában álló cégek feladata lesz.

(19.00)

Nagyon hasznosnak tartjuk azt, hogy a közérdekű üzemeltető kijelölése, feladatköre, ellátási felelőssége pontosításra került, ezt ellátásbiztonsági szempontból támogatjuk.

Viszont most jön egy nagyon komoly aggályunk. Ez pedig a kiszervezés témakörének a fellazítása. Míg a korábbi javaslat teljesen egyértelműen fogalmazott, és a kiszervezést kizárólag a köztulajdonú szervezetek részleges tulajdonában álló, általuk alapított más vállalatoknak engedte át, addig most megjelenik a kiszervezésben a törvény szerint átlátható módon működő gazdálkodó szervezet, ami még mindig nem lenne probléma akkor, ha megmaradnánk annak a 10 százaléknak a keretei között, amit önök itt a törvény 31. §-ában a (2) bekezdésben megfogalmaztak, miszerint a kiszervezés nem haladhatja meg az adott évben a víziközmű-szolgáltatásból származó előző évi nettó árbevétel 10 százalékát.

Teljesen egyértelmű, sőt önök még le is írják azokat a tevékenységeket, amelyek itt szóba jöhetnek. Pontokba van foglalva, hogy hibaelhárítás, hibaelhárítási ügyelet, ügyfélszolgálat, fogyasztásmérő-leolvasás, díjbeszedés, felhasználási hely ellenőrzése, ezek olyan rész- és kiegészítő tevékenységek, amelyek ezen keretek között feltétlenül támogathatóak lennének, hiszen a víziközmű-szolgáltató számára lehetőséget biztosítanának arra, hogy akár helyi vállalkozókat bevonjanak bizonyos olyan feladatellátásokba, amelyek vállalati szinten adott esetben így hatékonyabban működtethetők.

Van azonban itt egy a) pont is, amivel abszolút nem értünk egyet. Ez pedig a vízi közmű napi üzemben tartása. Ez gyakorlatilag mindent lefed, ez az alapfeladat kiszervezése. Ezt semmiképpen nem tudjuk támogatni. A (4) bekezdésben végül is le is esik a lepel erről az egészről, hogy miért kell ennek az a) pontnak is szerepelnie benne, ez pedig az, hogy itt megjelenik egy ilyen mondat, hogy a (2) bekezdésben foglalt 10 százalékos korlátozás nem érvényesül, amennyiben az ellátási területen 2011. december 31. napján víziközmű-szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet irányába történik a kiszervezés.

Az eredeti törvényt önök azért alkották meg, hogy az a privatizált és nem felügyelhető víziközmű-vagyon visszatérjen, és a víziközmű-szolgáltatás közfeladattá váljon. Amennyiben ez itt elfogadásra kerül, az azt jelenti, hogy azok a privatizált területek és cégek, amelyek idáig ezt a vagyont uralták, ugyan a vagyont formailag át kell hogy adják az államnak vagy az önkormányzatnak, tehát vissza kell juttatniuk a köznek, viszont határidő nélkül kiszervezhető maga a tevékenység. Tehát a tevékenységellátás tekintetében a privatizáció határidő nélkül, parttalanul fennmaradhat.

Úgy gondoljuk, hogy természetesen nem lehet einstandolni, és nem lehet azt csinálni, már az ellátás biztonsága tekintetében sem, hogy egyik napról a másikra szűnjenek meg ezek az állapotok, viszont feltételezhetően ennek egy határidőt kellene szabni, hogy meddig fogadjuk el a teljes szolgáltatáskiszervezést. Ez jelenleg ebben a törvénymódosításban bizony nem jelenik meg, és ezzel mi a Jobbik részéről nem tudunk egyetérteni.

Hadd említsem meg még a környezetvédelmi és vízügyi hatóság bekapcsolását, amit messzemenőleg üdvözlünk. A magunk számára is furcsa volt az eredeti törvényjavaslat elfogadásakor, amikor a terület felügyelete az Energia Hivatal alá került, hogy a környezetvédelmi hatóságnak semmilyen szerepe nem maradt. Most legalább a jegyzőtől átkerülnek azok a szakfeladatok, amelyeket a szakhatóság kedvezőbben el tud látni.

Elnök úr, élnék az egy perc lehetőségével, és akkor be is fogom fejezni.

ELNÖK: Igen, igen, rajta, képviselő úr, nyugodtan!

BÖDECS BARNA (Jobbik): Végül szeretném elmondani azt, hogy üdvözöljük a 49. §-ban azt a változást is, hogy az 50 ezer felhasználói egyenértékes szolgáltatók az első ízben mindenképpen megkapják a működési engedélyt. Ilyen módon nem szenved hirtelen törést a rendszer, hiszen itt a törvényben még a "kibocsáthatja" szó szerepelt, itt pedig a feltételek rendelkezésre állása esetén "ki kell bocsátani", ez mindenképpen egy kedvező változás az eredeti törvényben szereplő megoldáshoz képest.

Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)