Felszólalás adatai

Felszólalások:   25-28   29-45   46      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a napirend előtti felszólalások végére értünk.Most soron következik a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény, valamint az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő, összevont vitája. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány-előterjesztés T/9345. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk és minden érdeklődő számára elérhető.

Először az előterjesztő felszólalására kerül sor. Mielőtt megadnám a szót, tisztelettel felhívom a figyelmét, hogy a nyitóbeszédre, a vitában történő további felszólalására és az esetleges zárszó ismertetésére összesen 25 perces időkeret áll rendelkezésre.

Most pedig megadom a szót György István úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, akit abból az alkalomból is köszöntök, hogy igazából államtitkárként a szűzbeszédét fogja elmondani. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közigazgatás alapvető célkitűzésének kell lennie, hogy az ügyfeleket szolgálja, és az ügyfelek bizalommal fordulhassanak a közigazgatási szervek, a közigazgatásban dolgozók felé. Miközben ez magától értetődik, pontosan tudjuk, hogy ez nagyon sokáig nem így volt, az állampolgárok gyakran nem jó érzéssel léptek be egy-egy hivatal kapuján, ha ügyeket kellett intézniük. Mindez nemcsak az 1990 előtti időszakot jellemezte, hanem sokáig a rendszerváltást követő éveket, évtizedeket is, érdemi változások, érdemi előrelépés nélkül. 2010-et követően következett be a szemléletváltás a hazai közigazgatásban, hogy végre nem az ügyfél van a hatóságért, hanem a hatóság feladata, hogy kiszolgálja az ügyfeleket, és valódi közigazgatási szolgáltatásokat nyújtson számukra. Ennek a szemléletmód-változásnak az érvényesülését szolgálta 2011-től a kormányhivatali rendszer létrehozása, a közigazgatási szervek összevonása, 2013-tól a járási hivatali rendszer kialakítása és 2013-tól napjainkig a kormányablakrendszer kiépítése, amely most már több mint 300 helyen biztosít szolgáltatásokat, ahol új ügyintézési modellel találkozhattak és találkozhatnak mára szerte az országban az ügyfelek.

Tisztelt Országgyűlés! Természetesen a közigazgatás átalakításának nem csak egyfajta módja van, számos különböző hazai és nemzetközi irányzat létezik. A jogfejlesztésben részt vevő szakemberek, jogászok, egyetemi szakemberek, bírósági gyakorlattal rendelkezők is segítik ezt a munkát, és igyekszünk javaslatokat, módszereket, alternatívákat megfogalmazni, hogy hogyan érdemes az ország közigazgatását kialakítani és működtetni. Időnként nem könnyű ezek közül a javaslatok közül a legjobbat kiválasztani, a legjobb döntést meghozni, mellyel biztosítható, hogy valamennyi ügyfél számára könnyebbé váljon az ügyintézés, és minden releváns szempontot figyelembe vegyünk.

Mindenképpen érdemes ugyanakkor a meghozott döntéseket monitorozni, a hatásokat megvizsgálni annak érdekében, hogy a döntések ténylegesen megvalósíthatóak legyenek, és a jogalkalmazók is élni tudjanak velük, valamint egyúttal a jogszolgáltató hatóságok működőképessége is biztosított maradjon. Jelenleg is zajlik egy ilyen folyamat a közigazgatás fejlesztése keretében, annak vizsgálata, hogy hogyan biztosíthatjuk az ügyfelek részére, hogy ügyeikben mielőbb korábbi terminológiával jogerős, új terminológiával végleges és végrehajtható döntésekhez jussanak, és ezt milyen közigazgatási, illetve igazságszolgáltatási keretek között tudják megvalósítani.

A mostani felülvizsgálat eredménye ezen rövid, mindössze pár szakaszból álló törvényjavaslat, amely az Országgyűlés által 2019 decemberében elfogadott, az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény felülvizsgálatát, valamint ezzel összefüggésben a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény módosítását célozza.

A jogorvoslati eljárások esetében így célkitűzés, hogy azokra a lehető legegyszerűbb eljárási szabályok keretei között kerüljön sor, kerülve a feleslegesen bonyolult szabályozásokat. Természetesen igaz ez a keresetlevelek bírósághoz történő felterjesztésére is; miközben a kormányhivatali rendszeren belül indokolt, hogy a járási, fővárosi kerületi hivatal döntésével szemben benyújtott keresetlevél a fővárosi és megyei kormányhivatal útján kerüljön a bírósághoz benyújtásra, hiszen így a kormányhivatal mint felügyeleti szerv a megfelelő szakapparátusával át tudja tekinteni a keresetlevélben foglaltakat az alapeljárás dokumentumaival együtt, és szükség esetén felügyeleti intézkedésként maga is gondoskodhat a döntés megváltoztatásáról, megkímélve ezzel az ügyfeleket a bírósági eljárástól.

Ugyanakkor az már talán bürokratikus túlzásnak is mondható, hogy a megyei szinten meghozott döntéseket egészen a minisztériumokig kelljen felterjeszteni, és a minisztérium közreműködésével kerüljenek benyújtásra azok a bírósághoz. Minden ilyen típusú szabályozás korrigálását, az eljárások egyszerűsítését szolgáló döntést támogatunk, és tisztelettel kérem a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat is ezek támogatására.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényben 2020. március 1-jével a szülő-gyermek kapcsolattartás végrehajtásával összefüggő ügyek átadásra kerülnek a gyámhatóságoktól a bíróságoknak. A változtatást az indokolta, hogy a kapcsolattartási ügyek végrehajtásának több mint 90 százaléka a gyámhatósági döntéseket követően is bíróságra került, a végső, a felek által ténylegesen elfogadott döntéseket a bíróságok hozták meg eddig is, így egyszerűsíthetők és gyorsíthatók és a gyermekek érdekét szolgálják ezek az eljárások.

Mindezekhez a változtatásokhoz indokolt ugyanakkor törvényben rendezni azt is, hogy a bíróság illetékességét kizárólag a gyermek lakó- és tartózkodási helye határozza meg, továbbá azt, hogy a bírósági eljárásban a gyámhatósági eljárásokhoz hasonlóan illesse meg az érintett felet, szülőt a költségfeljegyzési jog, azaz a felmerülő költségeket az állam előlegezze meg annak a félnek, amelyet a bíróság a perköltség megfizetésére kötelez. Annak az ügyfélnek, amelyet a perköltség megfizetésére kötelez a bíróság, kell majd végül az állam által megelőlegezett költségeket és az illetéket megfizetni.

Tisztelt Országgyűlés! A most benyújtott törvényjavaslat kivételes eljárásban való tárgyalását az indokolja, hogy a törvényjavaslat hatálybalépését 2020. március 1-jéig biztosítani szükséges. Ugyanakkor mindez azt is jelenti, hogy az állam így képes megalapozott, megfontolt döntéseket hozni, kellő felkészülést biztosítva egy-egy intézkedés érvényesüléséhez. Mindezekhez kérem a tisztelt képviselő hölgyek és urak, illetve a tisztelt Országgyűlés támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(10.30)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt államtitkár úr, megköszönöm önnek mint előterjesztőnek a felszólalását. Tájékoztatom, hogy a vitában történő további hozzászólására és a vita végén a zárszó elmondására 17 perc 22 másodperc áll majd rendelkezésére.Tisztelt Országgyűlés! Most a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Salacz Lászlónak, a Törvényalkotási bizottság előadójának. Tizenöt perces az időkeret. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. február 24-én tartott ülésén megtárgyalta a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény, valamint az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló T/9345. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 30 igen szavazattal, nulla nem és 7 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat célja a közigazgatási, valamint a bírósági döntések meghozatalának rendezése annak érdekében, hogy az állampolgárok minél hamarabb rendezhessék hatósági ügyeiket, illetve jogvitáikat. Az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtését szolgáló törvény oly módon módosította a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, hogy a közigazgatási döntésekkel szemben benyújtott keresetleveleket az illetékes bíróságra a felügyeleti szerv útján kell felterjeszteni. A módosítás szerint a járási, illetve a fővárosi kerületi hivatali döntésekkel szembeni keresetlevelek a kormányhivatalok útján kerülnek továbbításra a bírósághoz. 2020. március 1-jétől azonban számos feladat- és hatáskör kormányhivatali szinten kerül majd ellátásra, azaz a döntések jelentős része a kormányhivataloktól felügyeleti szervként a minisztériumokhoz kerülne. A benyújtott javaslat ezért rögzíti, hogy a hatósági döntésekkel szembeni keresetlevelet és a védiratot az eljáró hatóság közvetlenül a bírósághoz továbbítsa.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2020. március 1-jével a kapcsolattartás végrehajtásával összefüggő ügyek átadásra kerülnek a gyámhatóságoktól a bíróságok részére. Mindezért indokolt törvényben rendezni, hogy a bíróság illetékességét kizárólag a gyermek lakó- és tartózkodási helye határozza meg. A javaslat előírja továbbá, hogy a bírósági eljárásban megilleti az érintett felet, a szülőt a költségfeljegyzési jog.

Tisztelt Ház! Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a képviselői felszólalások következnek. Felhívom a figyelmüket, hogy a frakcióknak 30-30 perc, a független képviselőknek pedig összesen 8 perc áll a rendelkezésükre. A felszólalások első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, melyben a vezérszónokok ismertetik a frakciójuk álláspontját. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Kovács Zoltán képviselő úr. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A T/9345. számú, előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatosan a frakció álláspontját ismertetem, de mielőtt ezt megtenném, szeretnék György István barátomnak és egykori képviselőtársamnak gratulálni ehhez a nehéz feladathoz. Olyan emberről van szó, aki polgármesterként, képviselőként és kormánymegbízottként is bizonyított már. Jó munkát kívánok neki az elkövetkezendő időszakban. (Dr. György István: Köszönöm szépen.)Tisztelt Képviselőtársaim! A költségmentesség és költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló ’17. évi CXXVIII. törvény, valamint az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény módosítása során valóban sürget bennünket az idő, hiszen március 1-je már itt van a nyakunkon, és addig szükséges az elsődlegesen technikai, kisebb részben tartalmi módosításokat elvégezni, hogy az eljárások egyszerűsödjenek. Ez egy folyamat része, tisztelt képviselőtársaim, hiszen 2011 óta az integrált területi közigazgatás megteremtésével, majd az eljárások egyszerűsítésével, több mint 250 törvény deregulációjával, illetve egyszerűsítésével jutottunk el oda, hogy a közigazgatásban megteremtődtek a feltételek az egyfokú fellebbvitelhez, mely szerint az elsőfokú eljárásban meghozott döntések közvetlenül a bíróságra kerülhetnek, amennyiben az ügyfelek jogorvoslat szükségességét érzik.

Ez egy nagy ugrás ebben az eljárási rendben. Nyilván majd a gyakorlat kidolgozza, hogy miként fog ez érvényesülni, de ehhez az is szükséges, hogy olyan határozatok kerüljenek a bíróságok elé, amelyek megállják a helyüket.

Nyilvánvalóan szükséges az elsőfokú ügyintézői kar megerősítése. Amennyiben ez nem mindenhol lehetséges a 197 járásban, azzal, hogy sok hatáskör a kormányhivatalokhoz visszakerül  és ezen törvényjavaslat ezt a módosítást célozza , lehet a korábbi, többségében minisztériumi felülvizsgálat helyett helyben, úgymond a kormányhivatali körben ezeket a feladatokat korrigálni, amennyiben szükség van rá, illetve finomítani adott esetben az elsőfokú döntéseket. Ezt követően kerülhet sor aztán a bírósági felülvizsgálatra, amennyiben úgy látják. A korábbi három lépcső helyett most két lépcsőben kerül sor erre, megfelelő határidőt biztosítva az ügyfeleknek, illetve az eljáró szerveknek, de mégis egyszerűsödik a helyzet.

Ami a kapcsolattartást illeti, tisztelt képviselőtársaim, már eddig is a végrehajtási ügyeket a kapcsolattartási ügyekben jelentős többségben a bíróságoknál végezték az ügyfelek, tehát ott dőlt el a végleges döntés. Most az új javaslat szerint idekerül, és ehhez szükséges technikai módosítás, amely a költségfeljegyzést érinti, hogy ahol egyébként az ügyfelek eljárása nem tárgyi illetékmentes, hanem költségek merülnek fel, azokat nem előre dönti el az eljáró szerv, hanem utólagosan, a pernyertesség arányában dönt erről.

A javaslat felsorolja, hogy mely ügytípusok tartoznak ide a nemperes, valamint az egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvény alapján, és ennek következtében egy világos eljárási sort biztosít az ügyfelek számára ahhoz, hogy már a peres eljárás előtt tudják, hogy mi vár rájuk az elkövetkezendő időszakban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat szerint a jogorvoslat eddigi gyakorlatában gyakorlatilag minimális mértékben kerültek a bíróságra ügyek abból a több mint 20 millió közigazgatási ügyből, amely a területi közigazgatásban megjelenik. Ha ebből levesszük a 7-8 millió okmányügyet, akkor is marad még 15 millió ügy, és vélhetően, ha a hatáskör címzettjei, az elsőfokú járási hivatalok, illetve a kormányhivatalok jól járnak el, akkor nem rontják a statisztikát, nem növelik azon ügyek számát, amelyek eddig a jogorvoslat tekintetében a bírósághoz kerültek; úgy gondolom, hogy a minőségi munka garanciája az ott meglévő szaktudás. Ami pedig majd a bíróságra kerül, ott a bíróság fog dönteni a további eljárási cselekményekről, illetve magáról az eljárásról.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt az elsődlegesen technikai, bizonyos tekintetben tartalmi módosítást ajánlom az önök figyelmébe. Kérem, támogassák; a Fidesz-frakció támogatja a kormány előterjesztését. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(10.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Gyüre Csaba képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó.

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A közigazgatási rendszer elmúlt évtizedi átalakításával kapcsolatosan meglehetősen sok kritikát fogalmazott meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Elmondtuk, hogy milyen szempontok alapján, és mi az, amit nem szerettünk volna megvalósítani. Nyilván ezek a kétharmados többség által keresztülmentek az elmúlt időszakban, és ezek megvalósításra kerültek.Jelen törvényjavaslat azonban egy olyan javaslat volt, amelynek a sürgősségi idehozatalát a Jobbik Magyarországért Mozgalom is megszavazta. Nyilván az előttem szólók is említették, hogy elsősorban nagyrészt technikai módosítások vannak ebben a törvényjavaslatban, illetve, mivel egy törvény, amelyet ez módosít, 2020. március 1-jén lép hatályba, ezért nyilván nem célszerű az, hogy olyan részek is hatályba lépjenek, amelyek rögtön módosításra kerülnének. Azért az a jogalkotásnak eléggé, hogy úgy ne mondjam, a csődje, ha egy-két hét múlva már módosítjuk azokat a szabályokat. Nyilván célszerű az, hogy ilyenkor ezek a módosítások még a hatálybalépés előtt bekerüljenek a törvénybe, és már a módosított szövegek kerüljenek ki, azok lépjenek hatályba, és azok kerüljenek alkalmazásra. Nyilván ezt a célszerűséget látva a Jobbik Magyarországért Mozgalom is a sürgősségi eljárást támogatta.

György István államtitkár úr a nyitóbeszédében elmondta, hogy az ügyfeleket kell hogy szolgálja a közigazgatási rendszer, az államigazgatási rendszer, és hogy ez nem így volt régen. Valóban van átalakulás az elmúlt 30 évben, és tényleg, valóban szükséges az, hogy elsősorban az ügyfeleket részesítsük előnyben, illetve ne úgy érezzék magukat az ügyfelek, hogy egy hatósághoz lépnek be, aki bármilyen formában diktálni akar, és a törvényeket akarja ráerőltetni az illetőre, hanem tényleg partnerként kezeljék, és ebben nagyon fontos az előrelépés, amely egyébként meg is figyelhető a rendszerváltás óta folyamatosan. Tehát valóban nagyon nagy igazság az, hogy a hatóság van az ügyfelekért, és nem az ügyfelek vannak a hatóságért.

De szerintem nemcsak az ügyfeleket kell megbecsülni, hanem az itt dolgozó köztisztviselőket is meg kell becsülni. Kovács Zoltán képviselőtársam elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja az ügyintézői kar megerősítését. Azt gondolom, hogy az ügyintézői kart akkor lehet legjobban megerősíteni, ha megbecsüljük őket. Megbecsüljük őket az anyagiakkal, és nem úgy, hogy azt látjuk, hogy bizonyos kormányablakoknál egyszerűen már nem tudnak ügyintézőt beültetni az ablakok mögé, mert ennyi pénzért, ilyen jövedelemért nem mennek el a dolgozók. Ha őket megbecsüljük, akkor nyilván nem lesz ilyen probléma. És azt is nyilván el kell kerülni, hogy ne kontraszelektáltan kerüljenek oda dolgozók, hanem tényleg olyanok kerüljenek oda, akik megfelelő végzettséggel rendelkeznek, megfelelő képzettséggel, gyakorlattal rendelkeznek. Ez egy nagyon fontos szempont. Ezt viszont csak akkor tudjuk elérni, ha megfelelően megbecsüljük őket, tehát nagyon fontosnak tartom ezt a szempontot is, ami eddig itt ezekkel kapcsolatban nem hangzott el.

Az alapvető érdek a közigazgatási eljárások során a gyorsaság és az egyszerűség. Nyilván folyamatosan, mióta a Jobbik az Országgyűlésben van, folyamatosan mondjuk, amikor ez a témakör felmerül, és hivatkozunk nyugat-európai mintákra, hogy Nyugat-Európában milyen egyszerű az ügyintézés, milyen pillanatok alatt tudnak elintézni dolgokat, és nyilván itt is az a cél, hogy minél egyszerűbben és minél gyorsabban tudják elintézni ezeket az ügyeiket az állampolgárok Magyarországon. Nyilván látjuk azt, hogy történtek ebben előrelépések, és ezt a jogszabályt is azért támogatja a Jobbik Magyarországért Mozgalom, mert ez is egy olyan jogszabály, amely ebben is, nem sokat, de amennyi ebbe belefért, annyi előrelépést tartalmaz. Tehát itt előrevetítve, a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt támogatja.

Nyilván az, hogy a közigazgatási szervtől minél hamarabb kerüljön a bíróság elé az ügy, ez is egy fontos érdek, hiszen magát az eljárás lebonyolítását gyorsítja; amikor itt meghatározzuk és egyszerűbbé tesszük az ügyek áthelyezését a bíróságra, az iratok megküldését, az mindenféleképpen pozitív előremozdulás.

Szintén pozitívnak tartjuk ebben a törvényjavaslatban azt is, hogy a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti nemperes eljárások bekerülnek a költségfeljegyzési jog alá. Nyilván az lenne a legcélszerűbb, ha ezek az eljárások teljesen költségmentesek lennének, és nem csak költségfeljegyzéssel, hiszen minden ilyen esetben valamelyik félnek viselnie kell majd a perköltséget, illetve azokat a költségeket, amelyek felmerülnek. Itt fel van sorolva az 1. §-ban elég sok tárgykör, és tudjuk jól, hogy nagyon sok költséggel jár akár egy származási per, de sok más per is vagy nemperes eljárás is, ami felsorolásra kerül, az jelentős költségekkel jár, de mindenféleképpen pozitív, hogy itt a költségfeljegyzési jog közé újként bekerült a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti nemperes eljárás is.

Mindezek alapján én azt látom, hogy támogatható a törvényjavaslat, alapvetően tehát technikai jellegű, illetve apróbb módosításokat tartalmaz, és ezért támogatjuk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Varga László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megint egy olyan javaslat van előttünk, ami még 24 órája sem fekszik a Ház előtt. Államtitkár úr mondott néhány szempontot, ami alapján a sürgősségi megvitatása ennek a javaslatnak indokolt, azonban nyilván nem csak egy területet érint ez a javaslat. Van, ami ebben támogatható, és van, ami azért némi aggályt vet fel az ellenzéki képviselők és az MSZP frakciója részéről is.Egyrészt, még ha sürgős is egy-egy ilyen javaslat, én azt gondolom, hogy elegánsabb lenne nem pár perccel a határidő előtt benyújtani. Alapvetően két területet érint a javaslat, ahogy már elhangzott korábban, tehát a kapcsolattartási határozat végrehajtásával kapcsolatos eljárást, és ami számomra nyilván aggályosabb, van itt egy határidő-módosítás: a közigazgatási szerv számára van meghatározva nyilván határidő a határozat ellen beadott bírósági keresetlevél bíróságra való felterjesztésére.

Nézzük először az egyiket, a kapcsolattartási határozatok kérdését. Nyilván sokszor előfordulhat, hogy az ilyen határozatokban lefektetett kapcsolattartás szabályait nem tartják be a felek vagy valamelyik fél nem tartja be. Ebben az esetben a bírósági határozat végrehajtását lehet kérni, mint elhangzott, polgári nemperes eljárásban. Az ezzel kapcsolatos részletszabályokat szabályozta ez a bizonyos 2019. évi CXXVII. törvény. Ebben egy hibát ejtettek önök, és nyilván ezt kívánják orvosolni, részben ezzel a ma előttünk fekvő jogszabály-módosítással, amit értek, de ettől ez mégiscsak egy hiba.

A másik elem, és hadd emeljek ki akkor egy pozitív, támogatható dolgot, nyilván itt a költségfeljegyzési jog, amely új elemként jelenik meg a ma előttünk lévő törvényjavaslatban; a kapcsolattartási határozat végrehajtására irányuló eljárás feleit illeti meg ez a költségfeljegyzési jog. Ez nyilvánvalóan egy előrelépés, ezért mondom, hogy ambivalens egy picit az érzésünk, mert van a javaslatban olyan elem, ami támogatható, ez az elem az.

Ugyanakkor a keresetlevél közigazgatási bírósághoz való továbbításának szabályait is érinti ez a javaslat. A hatályos szabályok szerint, ha a közigazgatási szerv döntése jogszabálysértő, ellene bírósághoz lehet fordulni. A keresletlevelet a közigazgatási szervhez kell benyújtani, amely ezt 15 napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha több közigazgatási szerv jár el, akkor 5 plusz 21 napos szabály érvényesül. Az elsőfokú szervnek 5 napon belül kellett a másodfokon eljárt szervnek elküldenie, melynek további 21 napja volt a bíróságra küldéshez.

(10.50)

Ezt módosították egy másik törvénnyel 8 plusz 21 napra, hogy egészen pontos legyek, de ez a mai javaslat azt mondja, hogy alapesetben is 30 nap álljon rendelkezésre a keresetlevél továbbítására. Ha fellebbezés miatt több szerv járt el, akkor viszont 15 plusz 30 napig is elhúzható a továbbítás.

Összefoglalva: vannak támogatható elemek is ebben a javaslatban, de azt, hogy adott esetben 45 nap is eltelhet, míg egy jogszabálysértő közigazgatási döntés kapcsán valakinek az ügye bíróságra jut, nem lehet ilyen módon támogatni. Nem is beszélve arról, hogy ha beleszalad egy hosszabb időintervallumba, adott esetben a nyári ítélkezési szünetben, akkor még tovább nyúlhat az az idő, amíg ő igazságot kap a problémájára.

Ezt tehát mi nem tudjuk támogatni, különös tekintettel arra, hogy erre a magyarázat csak egy lehet, hogy egész egyszerűen nincs elég munkatárs a közigazgatási szervekben, a kormányhivatalokban, és vélhetően úgy látják, hogy ezt a munkát az előző jogszabályban meghatározott határidőn belül nem tudják elvégezni. Szerintünk ebben benne van az elmúlt tíz év kormányzásának folyamata is. Álláspontunk szerint ezeknek a munkavállalóknak is megfelelő munkakörülményeket, megfelelő bérezést kell biztosítani, hogy megfelelő létszámban tudják elvégezni az állampolgárok számára nagyon fontos munkájukat. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Arató Gergely képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ön a megszokott lózungokkal kezdte, amelyek arról szóltak, hogy az államigazgatásban is 2010 előtt minden szörnyű volt, 2010 után pedig minden tökéletes, miközben érdemdús polgármesterként ön is jól tudja, hogy 2010 előtt a közigazgatási ügyek jelentős részét az önkormányzati hivatalok intézték. Már csak ezért sem lehet önmagában a kormányváltástól ilyen csodálatos eredményt várni. S abban is bizonyos vagyok, hogy mint azóta a közigazgatásban is eltöltött, egyébként nagy tekintélyű vezető azt is tudja, hogy a jelenlegi közigazgatási rendszer sem a mosoly országa, ott sem minden tökéletes. S hogy fogalmazzak nagyon finoman: az, hogy 2010 előtt minden a hivatal kedvéért volt, azóta viszont minden az ügyfelek kedvéért van, finoman szólva sem állja meg a helyét. Éppen ez a törvényjavaslat mutatja azt, hogy pont az ügyfél szempontja az, ami a legkevesebbet számít önöknek akkor, amikor a közigazgatás rendszeréről van szó.

Az, hogy mennyire átgondolt, szisztematikus, módszeres és kiszámítható ez a fejlesztés, a közigazgatás átalakítása, éppen ez a példa kiválóan mutatja. Ha emlékeznek, idehoztak a parlament elé egy olyan törvényjavaslatot valamikor decemberben, akkor is rövid határidőkkel és érdemi előkészítés, szakmai egyeztetés, érdemi indoklás és hatástanulmány nélkül, amivel egy csomó helyen belenyúltak a közigazgatási rendszerbe, és ezen túl is foglalkoztak mindennel a munkaügyi bírói ág megszüntetésétől a bírók béremelésén keresztül egészen valóban a közigazgatás ügyeiig, majd ez a törvény még hatályba se lépett, de máris megérkeznek a következő törvényjavaslattal, amelyben azt a törvényjavaslatot kiegészítik. Ezek a problémák decemberben nem léteztek? A karácsonyi szünet alatt jelentek meg az eljárásokkal kapcsolatos problémák? Akkor kezdtek el sorban állni a kormányhivatalokban az ügyfelek, hogy ilyen vagy olyan változtatást akarnak?

Nyilvánvalóan nem erről van szó, hanem arról, hogy ötletszerűen, kapkodva, tűzoltó jelleggel zajlik a közigazgatás átszervezése. Miközben ha van olyan rendszere a társadalomnak  talán az oktatáson kívül , amely nagyon rosszul bírja ezt a típusú kapkodó átalakítást és átszervezést, az pont a közigazgatás rendszere. Egyszerűen a közigazgatás ethosza is azt követelné meg, hogy kiszámítható módon, hosszú távon, tartósan történjenek a változások. Ez szolgálja elsősorban az ügyfelek érdekét, ebből lesz minőségi munka, és ez teszi kiszámíthatóvá az ügyét intézni akaró vagy jogkereső államtitkár…  államtitkár? államtitkároknak is persze fontos, de én most állampolgárokra gondoltam , tehát állampolgárok számára is azt, hogy tudják, hogyan működik a közigazgatás, és mikor milyen ügyükben hova kell fordulni.

Összefoglalva azt tudom mondani, hogy ennek a törvényjavaslatnak, miközben érzékeljük, hogy számos ponton jó szándékkal kíván megoldani bizonyos problémákat, van egy sor súlyos problémája. Először is nem derül ki, és erre sajnos az expozéból sem kaptunk érdemi választ, hogy mi indokolja a sürgősséget, ezt a statáriális tárgyalást, hogy hétfőre benyújtották a törvényjavaslatot, kedden tárgyaljuk, vasárnap hatályba lép. Mi teszi ezt indokolttá, mi ebben ennyire sürgős? Mi az, amit nem lehetett volna már decemberben is az Országgyűlés elé hozni, vagy mi az, ami nem érne rá április 1-jén hatályba lépni?

Az sem világos pontosan, bár ebben az államtitkári expozé adott némi eligazítást, hogy mik a törvényjavaslat céljai. Az indoklásból, amit rendkívül szűkre szabottan sikerült megfogalmazni, ez sem derült ki, bár az expozé alapján most már egy kicsit világosabban látunk.

Nyilvánvalóan kritikus pontja ennek a törvényjavaslatnak az, amelyik a bíróság hatáskörébe utalja a kapcsolattartással kapcsolatos ügyek elrendezését. Itt államtitkár úr elmondta az érvek egyik részét, amelyek e mellett a megoldás mellett szólnak, hogy ez egy gyorsabb, egyszerűbb eljárást tesz lehetővé. Ugyanakkor más oldalról kikapcsolja a gyámhatóságokat ebből az eljárásból, azt a szakértelmet és helyismeretet, ami a gyámhatóságokban megvan és a bíróságokban nincs meg, és innen kezdve ezeknek az ügyekben az elrendezésében nem lehet igénybe venni. Nem tudjuk, hogy pontosan hány ügyről van szó, nem tudjuk, hogy ez milyen terheléscsökkenést okoz a gyámhatóságoknál, és nem tudjuk, hogy milyen terhelésnövekedést okoz a bíróságoknál. Nem tudjuk azt, hogy milyen módon fogják a bíróságok elbírálni ezeket az ügyeket a gyámhatóság előzetes eljárása nélkül, tulajdonképpen hogyan fog ez a dolog történni.

Nem lehet kijelenteni, hogy ez egy káros változás, azt lehet kijelenteni határozottan, hogy nem tudjuk, milyen hatása lesz, mert nem végezte el a kormány a házi feladatát. Nem megfelelő előkészítés és egyeztetés után hozta ide ezt a javaslatot, nem adott megfelelő indoklást, és nem mérte föl ennek a javaslatnak a hatásait. Él az ember azzal a gyanúperrel is, hogy esetleg arról van szó, amit képviselőtársam már említett, hogy az elhibázott közszolgálati jogviszonyváltozás után  tudják, ez volt az, amikor elmondtuk itt a parlamentben is, hogy súlyos hatása lesz annak, hogy el akarják vonni a közigazgatásban dolgozók számos jogát egy bizonytalan béremelés ígérete mellett; sajnos igazunk volt, sajnos az derült ki, hogy több ezer jó szakember hagyta el a közigazgatást e döntések következtében , tehát élünk azzal a gyanúperrel, hogy egyszerűen arról van szó, hogy a kormányzat mivel nem képes biztosítani a megfelelő szakképzett munkaerőt a közigazgatás területén, és azt is tudjuk, hogy a gyámhatóságok ebből a szempontból különösen kritikus helyzetben vannak, szeretné a feladatot áttolni a bíróságokra.

De nem tudjuk, hogy a bíróságok ehhez mit szólnak, nem tudjuk azt, hogy ott megvane erre a kapacitás, és éppenséggel a bíróságok sem arról híresek, hogy ott gyorsan és hatékonyan tudnak elrendezni ügyeket, vagy hogy ott fölösleges kapacitás lenne.

Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy a javaslat számos szakmai elemében támogatható és pozitív elemeket is tartalmaz. Mindenképpen ilyen a költségfeljegyzési jog kiterjesztése a kapcsolattartás végrehajtására vonatkozó eljárásokra, ilyen a keresetlevél beadására vonatkozó szabályok egyszerűsítése vagy egyáltalán a kapcsolattartás szabályainak megszegésére vonatkozó eljárással kapcsolatos részletszabályok. Ezek a mi szakmai álláspontunk szerint is jól kidolgozott és támogatható javaslatok lennének.

Ugyanakkor összességében mégiscsak azt tudom mondani, hogy mivel nem megfelelő egyeztetés után, a hatások bemutatása nélkül, rohamtempóban került ide ez a javaslat, a támogatható elemei ellenére sem fogjuk tudni ezt a Demokratikus Koalíció nevében elfogadni. Sajnáljuk, mert ez egy olyan ügy, amiben ha megfelelő időt szán az előkészítésre a kormány, akkor létrejöhetett volna egy széles szakmai és politikai konszenzus is. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most van lehetőség 2 perces felszólalásokra. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Most a további képviselői felszólalások a fennmaradt időkeret terhére hangozhatnak el. Megkérdezem, hogy kíváne élni ezzel valaki. (Jelzésre:) Az LMP képviselőcsoportjából Keresztes László Lóránt képviselő úr, a képviselőcsoport frakcióvezetője jelentkezett felszólalásra. Parancsoljon, öné a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mi úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan technikai jellegű módosítás, amely kapcsán nem ildomos hosszabb vitát indítani, de az elhangzottakra mindenképpen szeretnék röviden reagálni. Államtitkár úr bevezetője valóban elég messziről indult és elég nagy ívű volt, s érdekes gondolatok fogalmazódtak meg bennem, még ha nem is konkrétan a jogszabállyal összefüggésben.

(11.00)

Egész pontosan megalapozott és megfontolt döntésekről van szó. És egyébként magának a jogalkotásnak meg a jelenlegi javaslatnak az idekerülése kapcsán és a kormány jogalkotási minősége kapcsán Gyüre Csaba képviselőtársam nagyon jó kritikát fogalmazott meg; mi látjuk ennek a rendszernek a súlyos problémáit. És azért arra is felhívnám a figyelmet, ha már a kormány jogalkotásáról és előterjesztéseiről beszélünk, hogy épp a napokban került az Országgyűlés elé egy olyan törvény, ami azt célozza, hogy az önök által kialakított jogi környezetben meghozott jogerős bírósági döntések végrehajtását akadályozza meg. Tehát én azt gondolom, hogy ez mindent elmond nagyjából, hogy a kormány mennyire veszi komolyan a jogalkotást, és mennyire veszi komolyan azt a jogi környezetet, amit ő maga hozott létre. Tehát megfontolt és megalapozott döntésekről itt semmiképpen nem beszélhetünk.

Valóban, itt az a helyzet, hogy az említett jogszabály, a 2019. évi CXXVII. jogszabály még hatályba se lépett, és annak a módosítása kerül elénk, és itt nyilván fel kell hívnunk a kormány figyelmét arra, hogy ha a törvényalkotás folyamatában betartanák a jogszabályi és szakmai egyeztetésre vonatkozó körülményeket és feltételeket, akkor nem kerülnek talán ilyen helyzetbe, hogy egy még hatályba sem lépett jogszabályt kell most ilyen rohamtempóban módosítani.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Nyilván azt is el kell mondani, hogy ez a törvényjavaslat, ami elénk került, ez sem került társadalmi egyeztetésre, az előírt egyeztetések itt sem történtek meg, és nyilvánvalóan azok a jogos kritikák is helytállóak, amelyeket Arató képviselőtársam is megfogalmazott, nem tudjuk pontosan, hogy mi lesz ennek a hatása.

Salacz képviselő úr hozzászólásában a Törvényalkotási bizottság álláspontját ismertette, felhívta a figyelmet arra, hogy a cél az indokolás szerint is az, hogy az állampolgárok minél hamarabb rendezhessék az ügyeket, ugyanakkor ez a javaslat éppen ezzel ellentétes az időtartamok tekintetében, egy nagyobb időtartam bevezetése történik meg, tehát itt az indokolás nem igazán koherens azzal, amit maga a jogszabály előterjeszt. Ugyanakkor azért látva a rendszer problémáit és sajátosságait egyébként ez a határidő vagy időtartam-növekmény még szakmailag indokoltnak is tekinthető.

De a legfontosabb gondolat mégis az itt a közigazgatás kapcsán, hogy rendkívül fontos rendszerről van szó, és rendkívül fontos, hogy ez a rendszer az állampolgárokat ki tudja szolgálni, és sajnos valóban nagyon komoly problémákkal küzd, és nem is feltétlenül leginkább a szabályozás oldaláról, mint valóban, amit több képviselőtársam elmondott, a munkaerő oldaláról. Tehát óriási az elvándorlás az ágazatból, és rendkívül komoly problémát jelent, hogy sem az anyagi, sem a munkakörülményekre vonatkozó megbecsülést nem kapják meg az itt dolgozók, és ezért alakulhatott ki az a borzalmas munkaerőhiány, ami jellemzi egyébként a közigazgatást, és ami kihat az állampolgároknak, a magyar embereknek a mindennapjaira és az ügyintézéseire.

Én azt gondolom, hogy ha a kormány felelősen ebben a kérdésben valóban egy javulást szeretne előidézni, akkor mindenképpen ezzel a problémával kell szembenézni, és meg kell becsülni anyagilag és minden szempontból azokat az embereket, akik a közigazgatásban vállalnak munkát. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Köszöntöm a képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a képviselőtársaimat, kíváne valaki még az adott napirendi pontunk keretében felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az összevont vitát lezárom.Megkérdezem György István államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Az államtitkár urat tájékoztatom, hogy 17 perc áll rendelkezésre a válaszadásra. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elhangzottak a hozzászólások, és köztük néhány olyan dolog, amire mindenképpen szeretnék reagálni.Ahogy azt többen is összefoglalták, két jogszabály módosításáról van szó, ezek három elemének a módosítását tartalmazza a csomag. Az egyik: a keresetlevelek felterjesztésére 30 nap áll rendelkezésre, szemben az eddigi, valóban némileg rövidebb időszakkal, azonban ennek nem az az oka, hogy végiggondolatlan a javaslat, vagy az ügyfelek ellen akarunk hosszabb időt biztosítani a közigazgatásnak arra, hogy a bírósági keresetek eljussanak a bírósághoz, hanem éppen az, hogy az egyfokúvá vált eljárások miatt a döntést meghozó szervnek legyen ideje, érdemben legyen ideje arra, hogy a saját döntését felülvizsgálja.

Hiszen nem lesz másodfok, nem lesz lehetőség fellebbezésre, csak a bírói út marad az ügyfelek számára, éppen ezért még fokozottabban szükséges az, hogy a közigazgatási szerv, amely meghozta a határozatot, egy döntés-felülvizsgálati eljáráson vigye végig azt a határozatot, amelyet meghozott az adott szerv, és ha indokoltnak látja, akkor a bírósági út elkerülésével a saját határozatát módosítsa.

Ha ez a decemberi szabályok szerint marad benn a jogszabályban, akkor nyolc nap alatt kell védirattal együtt felterjeszteni ezeket a keresettel megtámadott eljárásokat, illetőleg ügyeket; a nyolc nap bizonyosan elégtelen ahhoz, hogy védiratot is írjon az ember, és egyébként még érdemben jogilag felül is vizsgálja magát a határozatot. Tehát én magam úgy gondolom, ez feltétlenül kifejezetten az ügyfelek érdekét szolgálja. Egyébként a korábbi rend szerint mind a felügyeleti szervnek, mind pedig a döntést meghozó elsőfokú szervnek az én álláspontom szerint nem állt elég idő rendelkezésére ahhoz, hogy alapos munkát végezhessen, tehát ez az igazi indoka ennek a 30 napos határidőnek.

Amit Arató képviselő úr elmondott, hogy 15 plusz 30 nap, ez nincs így, összesen van 30 nap, tehát a kereset benyújtásától van 30 nap. Valóban, a jogszabályi kontextusnak az olvasása kellő figyelmet érdemel ahhoz, hogy az ember ezt a következtetést le tudja vonni, és messze nem a bántás szándékával mondom ezt, de ha figyelmesen elolvassák a képviselő úrék ezt a szakaszt, akkor… (Arató Gergely: Ez Varga képviselő úr volt, nem én!) Varga képviselő úr volt? Nem. Ez te voltál. (Arató Gergely közbeszól.) Akkor elnézést kérek, én magam úgy írtam fel, hogy te azt mondtad, hogy 15 plusz 30 nap az 45 nap, és az már elfogadhatatlanul hosszú idő. Nincs 45 nap a jogszabályban, összesen a keresletlevél benyújtásától számított 30 napon belül a bíróságra el kell juttatni a keresetleveleket. Az egy belső határidő, hogy a meghozott döntést mennyi időn belül kell, mondjuk, a járási hivatalban meghozott döntést a kormányhivatalba felküldeni, tehát összességében ez 30 nap.

Én köszönöm a Jobbik részéről elhangzott kritikát is, és köszönöm azt is, hogy összességében értik és érzik azt, hogy maga a javaslat konstruktív és előrevivő, és azt a megjegyzést is köszönöm, mert számítottam természetesen a hozzászólások között arra, hogy az a kritika el fog hangzani, hogy decemberben meghozott jogszabályt miért kell most módosítani. Én azt gondolom, hogy általában ezért olyan nagyon haragudni nem lehet, ha egy ilyen megjegyzés elhangzik, de én úgy gondolom, hogy ha felismerjük a korrigálandót, az egyszerűsítő csomagot még tovább tudjuk javítani és egyszerűsíteni, én is azon az állásponton vagyok, hogy az kötelességünk, és különösen akkor, ha ez még a jogszabály hatálybalépése előtt történik, akkor meg pláne az, és erre csak így volt sajnos most lehetőség, hogy kivételes eljárást kellett kérni az Országgyűlésnél.

Azt az expozéban nem mondtam el, de most szeretném elmondani, hogy egy 700 ügykört érintő csomag ment be decemberben a parlament elé, ez nyilván az ellenzéket kevésbé érdekli, de ez egy óriási. heroikus munka volt, amely több hónapon keresztül tartott, sőt megkockáztatom, hogy több mint egy évig tartott. Ennek minden elemét nagyon alaposan természetesen többször elemezte a tárca, de az, hogy ebben még maradhattak ilyen jellegű korrigálandó elemek, az élet természetéből fakad, és még egyszer mondom, úgy gondoltuk, hogy célszerűbb ezt most megtenni.

Ezenkívül van még egy indok, amelyet szintén Arató képviselő úr említett: nem tudja, hogy a bíróságok mit szólnak ehhez. Az Országos Bírósági Hivatalnak az elnökével is egyeztettem, és ő kifejezetten kérte ezeknek a módosításoknak az elfogadását, és ezt természetesen mi osztottuk is. És a másik eleme, a keresetlevél-felterjesztés pedig természetesen több körben, a kormányhivatalokkal is megtörtént az egyeztetés, de a jogszabály elfogadása után még egyszer modelleztük azt, hogy a rendelkezésre álló határidők hogyan alakulnak, és a kormányhivatali többségi álláspontot, véleményt osztva vállaltuk fel azt a kockázatot, hogy a kritikát meg fogjuk kapni a parlamentben, hogy egy decemberben elfogadott jogszabályt miért hozunk most a Ház elé.

Az is, úgy gondolom, a képviselői szabadság részét képezi, hogy vajon roma kártérítési ügyeket hogyan lehet párhuzamba hozni ezzel az előterjesztéssel. Nekem ez biztos nem jutott volna eszembe, de erre nyilván nem is kívánok reagálni, és az, hogy többször felmerült az az indok, hogy valószínűleg azért van szükség erre a módosításra, mert nincs elegendő szakember a közigazgatásban, ez a két dolog nem függ össze.

(11.10)

Nem függ össze, mert nem arról van szó, hogy kevés az ember, hanem arról, hogy kellő alapossággal lehessen ezeket a döntéseket felülvizsgálni. A kormánynak van egy nagyon határozott létszám-optimalizációs elképzelése, nyilván ezen következetesen halad végig. A kormányhivatalokra megállapított létszámra maguk a kormánymegbízottak is azt mondják, hogy ez a most elvégzendő feladat- és hatáskörökre elegendő lesz. Ez 34 501 fő, ha jól emlékszem pontosan, amely keretlétszámban meg van határozva. Ezzel a létszámmal látják el a kormányhivatalok a feladataikat úgy, hogy most az építéshatósági feladatokhoz megkapták a szükséges létszámot 700 főben.

A munkaerőpiac hatásai pedig, azt gondolom, hogy olyan realitások, amelyeket illik figyelembe venni, és ha Budapestet nézzük vagy az ország fejlett gazdasági régióit, akkor azt is láthatjuk, hogy ott az elszívó hatás a versenyszféra részéről igen intenzív. Az elmúlt két-három évben elég komoly bérrobbanás is bekövetkezett, úgyhogy a mai bérpozíciók valóban már teljesen mások, mint voltak három évvel ezelőtt; 2016-ban a járási hivatali rendszerben és 2017-ben a kormányhivatali törzshivatali rendszerben volt bérfejlesztés. Valóban, az élet elment már ezek mellett a bérek mellett, és ezért a kormány azt a döntést hozta, hogy a kormányhivatali rendszerben is végre fogja hajtani a bérfejlesztést. Áprilisban lesz kifizetve visszamenőleg januártól, és visszavezetésre kerül a kafetéria rendszere is a kormányhivatalokban, ami, úgy gondoljuk, hogy mindenképpen javítani fogja a kormánytisztviselők munkahelyen tartását, és ez a bérfejlesztés 17,4 százalékos bérfejlesztés lesz a kafetériával együtt a kormányhivatalokban. Tekintettel arra, hogy nemzetgazdasági ágazatokban több helyen történik bérfejlesztés, ez azok mértékét, a legtöbbét némileg meg is haladja. Tehát a kormánytisztviselők bérbeli és béren kívüli juttatásbeli megbecsülése mindenképpen javulni fog az elkövetkezendő időben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a mai ülésnapon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! 12 óra 30 percig szünetet rendelek el, és munkánkat legkorábban 12 óra 30 perckor határozathozatalokkal folytatjuk. Köszönöm megértésüket.

(Szünet: 11.13  12.34

Elnök: Jakab István

Jegyzők: dr. Tiba István és dr. Lukács László György)

Felszólalások:   25-28   29-45   46      Ülésnap adatai