Készült: 2024.05.16.14:31:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

250. ülésnap (2002.02.04.), 131. felszólalás
Felszólaló Dr. Deutsch Tamás (Fidesz)
Beosztás ifjúsági és sport miniszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 25:12


Felszólalások:  Előző  131  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. DEUTSCH TAMÁS ifjúsági és sportminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyem és Uraim! Azt hiszem, mindannyian ismerik azt a kedves antik parabolát, hogy ezzel a kicsit a magyar nyelvet elsilányító kifejezéssel éljek: sztorit, amelyik arról szól, hogy két béka beleesik egy tejesköcsögbe, és ebben a szorult helyzetben egyikük, látva az edény szűkülő száját, hamar föladja a túlélésért vívott küzdelmet, és bizony rövid úton megfullad a tejesköcsögben. A másik azonban úszva a tejben, addig-addig csapkod a lábával, mígnem sikerül azt vajjá köpülnie, és mihelyt szilárd talajt érez a lába alatt, ki is ugrik a tejesköcsögből.

Sokan sokféle értelmet adtak, adnak ennek a nagyon kedves antik parabolának. Ha megengedik, én most arra szeretném az önök figyelmét felhívni, hogy ez a kedves és tanulságos történet számunkra, a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében tenni akaró, felelős magyar polgárok számára az elszántság fontosságát, az elszántság nélkülözhetetlenségét húzza alá.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én azt hiszem, hogy nagyon komoly elszántságról adott tanúbizonyságot több mint egy esztendővel ezelőtt a Magyar Köztársaság Országgyűlése, amikor közös döntéssel, ráadásul egy rendkívül széles társadalmi, szakmai, szakpolitikai és politikai egyetértéssel fogadta el a kábítószer-probléma visszaszorítását célzó nemzeti stratégiát.

Ez a széles egyetértés és ez az összefogás rendkívül kedvező feltételeket teremtett a nemzeti stratégia végrehajtására, így tehát magától értetődő, hogy nem csupán - talán egy kicsit elcsépelt módon itt, ezen a helyen miniszter kollégáim által használt megfogalmazással - öröm beszámolnom arról a közel egyesztendős munkáról, a közös stratégia végrehajtása érdekében végzett közös munkáról, amelyik azt a célt szolgálta, hogy valósággá váljanak azok az elképzelések, amelyek helyet kaptak ebben a nagyon-nagyon fontos dokumentumban.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mielőtt az Országgyűlés által teljes egyetértésben elfogadott nemzeti stratégia tematikájának megfelelően végighaladnék azokon a tevékenységi irányokon, azokon az eredményeken, azokon a megvalósított elképzeléseken, amelyek jelzik a nemzeti stratégia végrehajtásának a folyamatát, engedjék meg, hogy arról szóljak néhány szót, hogy a nemzeti stratégiában foglaltakon túl, a mellett, de talán az előtt mindenekelőtt az volt fontos, hogy a nemzeti stratégia elfogadásával mi mellett tett hitet a Magyar Köztársaság Országgyűlése.

Én azt hiszem, amikor úgy fogalmazok, hogy mindannyian, párthovatartozástól függetlenül egy olyan Magyarországért dolgozunk, ahol minden magyar polgár számára megadatik a testi-lelki jólét, az emberi méltóság és a szociális biztonság, akkor azt hiszem, olyan elveket, megfontolásokat, értékeket idéztem önök elé, amely kérdésben teljes az egyetértés. Azt hiszem, hogy azon sincs, mert nem is lehet vita köztünk, hogy olyan Magyarországon szeretnénk élni, olyan Magyarországon szeretne valamennyi magyar polgár élni, amely szabad, magabiztos és alkotó nemzet hazája; egyszóval olyan Magyarországot szeretnénk közös munkával és felelősséggel teremteni, ahol jó, ahol kellemes, ahol az elképzelések megvalósíthatósága szempontjából eredményes élni.

Nohát, tisztelt hölgyeim és uraim, azért volt fontos ennek a nemzeti stratégiának a megalkotása, mert a drogok, a kábítószer-fogyasztás alapjaiban veszélyeztetik ezt a Magyarországot. A kábítószer-fogyasztás ellen vívott harc valójában nem más, mint az előbb említett értékek, megfontolások jegyében a közös jövőnkért folytatott küzdelem.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mielőtt rátérnék a konkrét területekre, engedjék meg, hogy azt is az önök emlékezetébe idézzem, abban is egyetértés alakult ki a parlamenti pártok, frakciók és képviselők között, hogy a kábítószer-probléma - és megint ne tekintsék ezt elcsépelt kifejezésnek - olyan összetett jelenség, amelyik szervesen kapcsolódik társadalmunk mindennapi problémáihoz.

 

 

(20.20)

 

Éppen ezért, ha a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása tekintetében eredményt szeretnénk elérni, akkor nem csupán egy-egy jelenség ellen kell fellépnünk, hanem átfogó megközelítést alkalmazva a megfelelő pontokon egyszerre, egy időben, összehangolt elképzelés jegyében kell cselekednünk. Éppen ezért a kábítószer-fogyasztás visszaszorítását szolgáló nemzeti stratégia négy nagy területet határozott meg, és valamennyi területen pontosan rögzítette, hogy melyek azok az elérendő célok, amelyek valóra váltását szolgálja az összefogás jegyében végzett közös munka.

Az önök asztalán fekvő jelentésben először tesz eleget a Magyar Köztársaság kormánya annak a kötelezettségének, hogy időről időre, kétesztendőnként a nemzeti stratégia végrehajtásáról tájékoztatást kell adni az Országgyűlésnek, de nyugodtan mondhatom, ezen keresztül a probléma iránt érdeklődő széles közvéleménynek.

Engedjék meg tehát, hogy akkor rátérjek arra, hogy a széles egyetértéssel elfogadott nemzeti stratégia végrehajtásának munkálatai során mire jutottunk. Elsőként is a közösség, az együttműködés fejezetben jelzett célok megvalósítása érdekében végzett munkáról szeretnék szólni önöknek néhány szót.

A nemzeti stratégia elsőként azt a célt tűzte ki, hogy minden közösség és minden család felé minél teljesebb tudást adjunk át, hiszen ez segíti őket mind a felismerésben, mind pedig abban, hogy a kábítószer elleni küzdelem valóban szívügyükké váljon. Meggyőződésünk azonban, hogy az ismeretátadáshoz mindenekelőtt megbízható adatokra, megfelelő, tudományos igénnyel elkészített statisztikákra, kutatásokra és programokra van szükség.

Ezért a nemzeti stratégia végrehajtása során mindenekelőtt megkezdtük a szükséges infrastruktúra kiépítését, a tudományos háttérbázis megerősítését és továbbépítését. E gondolat jegyében alakította meg több mint egy esztendővel ezelőtt az Ifjúsági és Sportminisztérium a Nemzeti Drogmegelőzési Intézetet. Megkezdtük a megfelelő adatbázisok, a megfelelő adatszolgáltatás kialakítását, létrehozását, a figyelőrendszer megteremtését, a nemzetközi standardok alkalmazását.

Megkezdődött egy európai uniós Phare-program keretében az Unió adatszolgáltatási rendszeréhez való csatlakozásunk. Szeretném külön kiemelni annak a jelentőségét, hogy az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alatt már elindult a hazai fókuszpont vagy más néven másodlagos adatszolgáltatási központ kiépítése. Ennek az intézménynek a létrehozása azért fontos, mert Magyarország e tekintetben a kábítószer-fogyasztással összefüggő adatszolgáltatás tekintetében minden szempontból kapcsolódni tud az Európai Unió intézményeihez.

Ugyancsak külön szeretnék arról szólni, hogy kiemelten támogattuk és támogatjuk az epidemiológiai kutatásokat. Hosszú esztendők hiányát és adósságát pótolva megvalósult az első nagymintás felnőttvizsgálat Magyarországon, ennek a rendkívül fontos, nyugodtan mondhatom, alapkutatás jelentőségű programnak az eredményeiről az elkövetkezendő napokban adnak majd tájékoztatást a kutatást végző szakemberek.

Ugyancsak szeretném kiemelni azt, hogy Magyarország a nemzeti stratégia végrehajtásának munkálataiban részese volt az európai összehasonlító iskolakutatási programnak, ezt a programot a 2000. esztendőben az azt megelőző év mintáján egy reprezentatív utóvizsgálattal újra megismételtük.

Végül, de nem utolsósorban a közösségi aktivitások megerősítése szempontjából kiemelt jelentőségű az, hogy megkezdődött a megyei és regionális kábítószerügy-egyeztető fórumok létrehozása. Ezt a munkát előzte meg az, hogy a nemzeti stratégia végrehajtásának folyamatában az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával 56 városban jött létre és működik az elmúlt esztendőtől kezdve a helyi kábítószerügy-egyeztető fórum, amelyben az önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok, az oktatási intézmények, az egészségügyi szolgáltatók, a helyi közösségek, egyházi és civil szervezetek képviselői, a szociális munkások, a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében tenni akaró közösségek képviselői vehetnek részt.

Ugyancsak szeretném önöknek elmondani, hogy a program végrehajtásának keretében, az Oktatási Minisztérium szervezésében az iskolai drogügyi koordinátorok képzése is beindult; 2001-ben mintegy 700, ebben az esztendőben további 2000, a közoktatásban dolgozó szakember képzésére, továbbképzésére fog sor kerülni. Ugyanígy a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében a Magyar Honvédség intézményrendszerében tevékenykedő szakemberek képzése és továbbképzése is zajlik.

Másodikként engedjék meg, hogy a megelőzés érdekében végzett munkáról szóljak néhány szót. Ennek keretében szeretném azt kiemelni, hogy elsőként a Magyarországon tömegessé vált kábítószer-probléma történetében egy átfogó, a fiatalok, leginkább a veszélyeztetett korosztályhoz tartozó fiatalok tömegeit elérő megelőzési programot sikerült kidolgoznunk és végrehajtanunk. Az elmúlt esztendőben mintegy 350-400 ezer, az általános iskolák hatodik, hetedik, nyolcadik osztályában, valamint a középfokú oktatási intézményekben tanulmányaikat folytató fiatalhoz jutott el ez az átfogó, a közoktatási intézményrendszerben végrehajtott megelőzési program. Azt is szeretném külön kiemelni, hogy a megelőzési program keretében a diákokkal foglalkozó pedagógusok is részesei voltak ennek a szakmai programnak.

Az elmúlt két esztendőben a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében az Ifjúsági és Sportminisztérium több mint 2 milliárd forint költségvetési forrást tudott különböző szakmai programok támogatására felhasználni. Külön szeretném aláhúzni, hogy ennek keretében a minisztérium által kiírt pályázatok útján a megelőzésben, a rehabilitációban részt vevő szervezetek, szakmai közösségek több mint 850 millió forint költségvetési támogatáshoz jutottak.

Engedjék meg, hogy néhány fontos, a nemzeti stratégia végrehajtása során megindított megelőzési programot kiemeljek. Ezek sorába tartozik a biztonságos szórakozóhelyek program, amely programnak az a legfontosabb célja, hogy az egyik legkomolyabb veszélyt jelentő helyen, az úgynevezett zenés-táncos szórakozóhelyeken is jelenjen meg a kábítószer-fogyasztás megelőzését szolgáló szakmai program.

A biztonságos szórakozóhelyek programban egyre több zenés-táncos szórakozóhely vesz részt.

A Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával városi komplex megelőzési programként az esztergomi drogmegelőzési modellprogram indult be, ennek a végrehajtását támogatja a kormány.

Ugyancsak szeretném kiemelni azt a programot, amelynek szellemi atyja a pingpongdoki, az ő elképzelését kiszélesítve sikerült rendszerbe foglalni azt a programot, amit holdsugárprogramnak neveztünk, amelynek keretében éjszakai sportesemények szervezésével lehet hozzájárulni ahhoz, hogy a kallódó fiatalok az így nem feltétlenül szabad döntésük következtében rendelkezésre álló - és most idézőjelben mondom - szabadidejüket ne a kábítószer-fogyasztásra, hanem közösségteremtő, közösségmegerősítő sporttevékenységre tudják fordítani. Ennek a programnak a szociális jelentőségére, a kábítószer-fogyasztás megelőzésében betöltött fontosságára nagyon sok szakmai tanulmány hívta föl már a figyelmet.

Ugyancsak szeretném aláhúzni, ahogy szokták mondani, végül, de nem utolsósorban, a Magyar Honvédség által kidolgozott és végrehajtott, "Az egészség a legerősebb fegyver" elnevezésű programot, amely program keretében mintegy 100 millió forintot fordít a honvédség arra, hogy a Magyar Honvédség kötelékében sorkatonai szolgálatukat töltők, valamint a hivatásos állomány tagjai is ebben a megelőzési programban részt vehessenek.

 

 

(20.30)

 

Harmadikként engedjék meg, hogy a nemzeti stratégia gyógyítást, rehabilitációt érintő fejezeteiről szóljak néhány szót. A stratégia kidolgozása során közös megállapításunk volt, hogy Magyarországon a tömeges méretűvé vált kábítószer-fogyasztáshoz, az ilyen értelemben a kilencvenes évek elején-közepén nagyon nagy ütemben növekvő kábítószer-fogyasztók számához nem igazodik az az ellátórendszer, amelyik arra hivatott, hogy a kábítószer-fogyasztók rehabilitációját szolgálja. Ez a felismerés köszönt vissza abban a nemzeti stratégiában megfogalmazott célban, hogy mind a drogambulanciákat, mind pedig a terápiás intézeti helyek kapacitásait bővíteni kell, gyarapítani kell ezeknek az intézményeknek a férőhelyeit. E tekintetben az elmúlt egy esztendőben igen nagy, és örömmel jelenthetem, eredményes munkát sikerült elvégeznünk. A tavalyi esztendőben beindult fejlesztéseknek köszönhetően a drogambulanciák és a terápiás intézmények férőhelyei megduplázódnak a 2002-es esztendő első felében. Több megyében új intézmények, más megyékben meglévő intézmények gyarapodó kapacitással tudják majd végezni a munkájukat.

Az úgynevezett alacsony küszöbű intézmények szolgáltatásainak fejlesztésére is igen komoly figyelmet fordítottunk. Az elmúlt években több mint 300 millió forinttal segítettük, hogy ezek az intézmények növelni tudják szolgáltatásaikat, minél több emberhez tudjon eljutni az úgynevezett alacsony küszöbű intézmények szolgáltatása.

Végül, de nem utolsósorban, tisztelt hölgyeim és uraim, engedjék meg, hogy a nemzeti stratégia negyedik fejezetében a kínálatcsökkentő eszközök alkalmazása tekintetében elvégzett munkáról adjak önöknek tájékoztatást. Ennek keretében engedjék meg, hogy szóljak arról, hogy az 1998-ban a parlament által elfogadott és 1999 márciusában életbe lépett módosított büntető törvénykönyv beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a törvény nyújtotta lehetőségek jól használtattak ki. Az a megelőző hatás, amit a büntető törvénykönyv módosítása kifejthetett, hozzájárult azokhoz az eredményekhez, amelyek visszatükröződnek a kábítószer-fogyasztás mutatószámait jelző adatok korábbi évekkel ellentétes, kedvező változásaiban.

Engedjék meg, hogy szóljak arról, hogy a rendőri szervek egyre eredményesebben vették fel a harcot a kábítószer-bűnözéssel szemben. Azok a statisztikai adatok, amelyek a kábítószerrel való visszaélés bűncselekményeinek emelkedő számáról adnak tanúbizonyságot, azt is mutatják, hogy a rendőrség felderítő munkája az elmúlt esztendőben, esztendőkben eredményesebb lett.

Európai összehasonlításban is rendkívül komoly eredményeket ér el a magyar vám- és pénzügyőrség. A magyar vám- és pénzügyőrség több európai ország értékítélete szerint hasonló szerepet játszik, mint sok évszázaddal ezelőtt Magyarország az akkori oszmán veszedelemmel szemben játszott. Európa védőbástyája a magyar vám- és pénzügyőrség, hiszen Magyarországon sajnos közismerten kábítószer-kereskedelmi útvonalak vezetnek keresztül; közismert sajnos az a tény is, hogy Magyarország - ahogy fogalmaznak a szakemberek - tranzitországból célországgá vált. De sajnos a tranzitország szerepe megmaradt hazánknak, ilyen értelemben a magyar vám- és pénzügyőrségnek nagyon nagy szerepe van abban, hogy a Magyarországra behozott - akár abból a célból behozott, hogy itt értékesíteni szándékozott, akár továbbszállítás céljából Magyarországon átvitt - kábítószernek minél nagyobb mennyiségét tudja lefoglalni.

Kedvező döntése a magyar parlamentnek az, hogy a magyar vám- és pénzügyőrség 2003. január 1-től általános nyomozati jogkört kapott. Ez az esztendő a vám- és pénzügyőrség szempontjából a felkészülés esztendeje. Ez a nyomozati jogkör még inkább javítani tudja majd a vám- és pénzügyőrség felderítő munkáját.

Sikerült az elmúlt esztendőben megvalósítani az igazságügyi laboratóriumok decentralizálását. Az országban öt új laboratóriumot sikerült felállítanunk. Az elmúlt esztendőben a szükséges kormány- és miniszteri szintű jogszabályok módosításával fokozottabban tudjuk ellenőrizni a legális kábítószereket és prekurzorokat. Ezzel is átvettük azokat a vonatkozó európai uniós szabályokat, amelyek segítik Magyarországon a kábítószer-fogyasztás visszaszorítását célzó munkánkat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Összefoglalva tehát engedjék meg, hogy azt elmondjam, hogy a nemzeti stratégia kidolgozása során kialakult széles szakmai, társadalmi és politikai egyetértés a stratégia végrehajtásának első esztendejében is mindvégig fennállt. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne lennének olyan szakmai részletkérdések, hangsúlyokbeli, megközelítésbeli különbözőségek, amelyek időről időre vitát váltanak ki. Esetenként ezek különböző intenzitású és hőfokú politikai vitákat is jelentenek. Mindez azonban nem felejtetheti velünk azt el, hogy ez az összefogás, ez az együttműködés nem öncél, hanem záloga az eredményes és hatékony munkának.

Összefoglalva azt tudom elmondani az elmúlt egy esztendőben a kábítószer-fogyasztás visszaszorítását célzó nemzeti stratégia végrehajtása érdekében végzett munkáról, hogy ez az összefogás jegyében elvégzett munka eredményes munka volt, egy hosszú úton tette meg az első lépéseket Magyarország; egy olyan hosszú úton, amelyen a továbbhaladás érdekében is széles összefogásra és egyetértésre van szükség.

Gyökeres a változás abból a szempontból, hogy a kilencvenes évek közepén, talán még a harmadik harmadában is igen sokan ebben az országban az igen nagy méretekben növekvő kábítószer-fogyasztás jelenségeit, az ezzel járó felelősséget próbálták elhárítani maguktól. Ez az egyes családokban, kisebb és nagyobb közösségekben is tettenérhető magatartás volt, egyfajta struccpolitika, ami ráadásul a védtelenség, az eszköztelenség érzésével párosult, hiszen sokan érezték, sokan éreztük úgy, hogy nincsenek a kezünkben azok az eszközök, azok a módszerek, amelyekkel tenni tudnánk a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében.

Gyökeres változás ehhez az állapothoz képest, hogy a magyar polgárok, a családok, a lakóközösségek, a munkahelyi közösségek, az ifjúsági közösségek, az egyházi közösségek, de azt hiszem, a magyar társadalom egésze is felelős módon szembesül a kábítószer-fogyasztás problémájával, nem kívánja a közös cselekvés felelősségét elhárítani magától, és mindez a megfontolás és megközelítés záloga annak, hogy ma már nem érezzük magunkat eszköztelennek és védtelennek, hanem igenis azt gondolhatjuk, hogy a kezünkben vannak azok az eszközök, amelyekkel tenni tudunk a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében. Joggal és okkal, az elmúlt egy esztendőben elvégzett munka eredményeire visszatekintve gondolhatjuk azt, hogy ezeknek az eszközöknek a birtokában egyre nagyobb mértékben vagyunk képesek megvédeni gyermekeinket, a fiatalokat a kábítószer-fogyasztás veszélyétől.

Ez az a cél, ez az a célkitűzés, aminek a megvalósítása érdekében kérem valamennyi parlamenti képviselő közös munkáját a kábítószer-fogyasztás visszaszorítását célzó nemzeti stratégia valóra váltása érdekében.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

 




Felszólalások:  Előző  131  Következő    Ülésnap adatai