Készült: 2024.09.19.09:38:00 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

74. ülésnap (1999.06.01.), 30. felszólalás
Felszólaló Dr. Szentgyörgyvölgyi Péter (FKGP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Önkormányzati bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:23


Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány 40. §-a kimondja a magyar állampolgárok részére a lelkiismereti szabadságot, ugyanakkor az alkotmány 70. §-a pedig azt mondja ki, hogy a honvédelem minden állampolgár kötelezettsége.

Ennek a két előírásnak az esetenkénti ellentmondásából, nevezetesen amikor valaki a honvédelmi kötelezettséget az alkotmány 40. §-ára alapozott lelkiismereti okokból tagadta meg, vagy nem kívánta teljesíteni, évtizedekig ebből mindig a lelkiismereti szabadság kárára történt egy feloldás, amely olyannyira súlyos volt, hogy még büntetőjogi szankciója is volt annak, ha valaki a katonai szolgálatot akár lelkiismereti okokra való hivatkozással tagadta meg.

Ezt a XXI. században egyáltalán nem emberinek mondható gyakorlatot szüntette meg tíz évvel ezelőtt az alkotmánymódosítás, amikor is a 70/H. § kimondta, hogy a honvédelmi kötelezettség teljesítése során a katonai szolgálattal egyenértékű a polgári szolgálat. Erre aztán 1997-ben törvény is született, az 1997. évi XXI. törvény, amelyet április 25-én hirdettek ki. És ahogy arra az államtitkár úr hivatkozott, így már kétéves a tapasztalatunk a gyakorlatról. Egyrészt a gyakorlat alatt szerzett tapasztalat, másrészt pedig időközben néhány jogszabály, néhány törvény megjelenése, illetőleg módosítása vezet oda, hogy ezt az 1997. évi XXI. törvényt módosítani kell - ez fekszik előttünk az 1176. számú törvényjavaslatot tárgyaló előterjesztésben, melyet az önkormányzati bizottság is megtárgyalt.

Arra is hivatkozott az államtitkár úr az expozéjában, hogy koncepcionálisan nem változik a törvény, de mégis egyrészt tartalmi, másrészt eljárásbeli változtatásokat vezetnek át ezek a módosítások, mégpedig azért tartalmilag, mert az eredeti jogszabály tilalmakat sorolt fel. Azokat a szervezeteket sorolta fel, amelyeknél nem lehet polgári szolgálatot teljesíteni. Az új tartalmi változás pedig azt mondja meg, hogy hol lehet, mégpedig azért, mert időközben a közhasznú szervezetekről törvény jelent meg, és már az alkotmány is azt mondja ki, és erre utal vissza a '97. évi XXI. törvény is, hogy azért fogható fel a katonai szolgálattal egyenértékűnek a polgári szolgálat, mert itt olyan munkát végeznek, amely a nemzet számára hasznos. Tehát a közhasznú szervezetekről szóló törvény ugyancsak erről szól, hogy ott olyan munkákat végeznek, amelyek a nemzet számára hasznosak.

Milyen szervezetek ezek? Önkormányzati szervezetek, társadalmi szervezetek és egyházi szervezetek. Mindenki által ismert, hogy az Ökumenikus Szeretetszolgálat, amely menekültügyben, katasztrófavédelemben és karitatív tevékenységben is tevékenyen kiveszi a részét, eddig is előszeretettel alkalmazott polgári szolgálatosokat. Tehát ez vezethette a módosítást előterjesztőket abban, hogy kiemeljék ezeket a szervezeteket, és azt határozzák meg, hogy vajon hol lehet a jövőben polgári szolgálatosokat alkalmazni. Ez az egyik legfontosabb tartalmi változás.

A másik pedig az, amikor kimondják, hogy az önkormányzati tűzoltóságnál, illetőleg katasztrófavédelemben nem szükséges a polgári szolgálatos előzetes hozzájárulása, bár ez kétségtelenül vet fel bizonyos problémákat, amit Boda Ilona képviselőtársam már részletezett a fegyveres testületekkel kapcsolatban.

Igen fontos változás az is - a fegyelem és valóban a katonai szolgálattal való egyenértékűség jele -, amikor arról szól a módosítás, hogy bizonyos esetekben fel kell függeszteni a polgári szolgálatos tevékenységét, és ez a felfüggesztés nem számít bele a polgári szolgálat idejébe, amely egyébként hosszabb, mint a katonai szolgálat. Nagyon lényeges, több ilyen eset is van, amikor például fegyelmi eljárás alá vonják az illetőt, de akkor is, amikor a megnevezett szervezetek, amelyeknél ezeket a polgári szolgálatokat végezhetik, nem tudnak átmenetileg olyan tevékenységet folytatni, amely valóban hasznos lenne a nemzet számára. Ilyen esetben is felfüggesztődik a polgári szolgálat ideje, hacsak nincs másik olyan szervezet, amelyiknél ezt tovább folytathatná.

Összegezve: az önkormányzati és rendészeti bizottság bizonyos módosításokkal - nem igazán volt vita, de már jelezték a vitában (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) részt vevők, hogy lesz néhány módosítás - az előterjesztést általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai