Felszólalás adatai

JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amit Fodor Gábor képviselő úr felvet, ez egy olyan vissza-visszatérő témánk, amely talán minden ciklus közepén, végén megjelenik, és mivel kétharmados többségű törvény módosítását igényli, ezért rendre úgy marad, ahogy 1990-ben megalkotta az akkori parlament.

Kétségkívül úgy van, ahogy a képviselő úr mondja, hosszasan el lehet vitatkozni azon, hogy a jelenlegi képviseleti rendszer kellően arányos-e, nem sok-e az önkormányzati vagy a parlamenti képviselők száma, nem sok-e az a pénz, amibe nekünk, az országnak ez kerül. Mint ahogy azon is el lehet vitatkozni, hogy vajon hány embert képes megjeleníteni egy képviselő, akár országgyűlési, akár helyi önkormányzati képviselő, mi az az ügyszám, amit egy képviselő egy választási ciklusban képes megismerni és képes képviselni, illetve azok az emberek, akik különböző elvárásokat választópolgárként a képviselők felé sugároznak, mennyire tehetők elégedetté adott esetben úgy, hogyha lényegesen nagyobb számú közösségre jut egy-egy képviselő.

Summa summarum, a Belügyminisztérium nyitott minden olyan javaslatra, amely a hatékonyság, amely a demokrácia megtartása mellett egy jobban működő és olcsóbban kivitelezhető közigazgatás felé mutat. Ugyanakkor szeretném önöknek azt is elmondani, hogy Magyarország egy különleges ország, annyiban mindenképpen, hogy 3002 olyan település van, ahol a lakosok száma tízezer fő alatt van. Ez azt jelenti, hogy ebben a 3002 településben dolgozik mintegy 21 534 képviselő, a megválasztható önkormányzati képviselők döntő többsége. 142 olyan településünk van, amely tízezer fő feletti, ott 2856 a települési képviselők száma, és a főváros kerületeiben ma 629 a képviselő-testületi tagok száma.

Összességében a jelenlegi, vagyis az 1990-es szabályozás mellett Magyarország települési önkormányzataiban 25 019 képviselő választható. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy minden olyan javaslatnál, amely megcélozza egy kisebb és hatékonyabb képviselő-testületi működés igényét, ott kerüljön előtérbe, hogy mielőtt hozzányúlunk, tekintsük át, milyen feladatokat kell ellátniuk a helyi önkormányzatoknak, illetve magának az államnak is, a képviselőkkel szemben milyen igényeket támasztunk, mi az, ami joggal elvárható adott esetben egy helyi vagy egy önkormányzati képviselőtől, hiszen csak akkor adhatunk arra pontos, konkrét választ, hogy mi az, amit hatékonynak tekintünk. Hiszen önmagában sem a képviselők száma, sem a képviselőkre, ha mondhatom így, elköltött összeg nem automatikusan hozza, hogy ez hatékony vagy kevésbé hatékony megoldás, egészen addig, míg a feladataikat pontosan át nem tekintjük. Tehát csak a feladatok és az igények, lehetőségek összehasonlításából derülhet ki, hogy valóban tudunk-e hatékonyan előrelépni ezen a területen.

El kell mondanom önöknek azt is, hogy a ’90. évi L. törvény rendelkezése alapján a helyi választási iroda vezetőjének a választás évének januárjában felül kell vizsgálnia az egyéni választókerületek sorszámát és területi beosztását az önkormányzati választásokra való felkészülés kapcsán. Ez azt jelenti, hogy akkor van módunk törvénnyel befolyásolni a jövő évi választást, ha ezt a bizonyos törvényt még az idén kétharmados többséggel módosítja a Magyar Országgyűlés, hiszen akkor lesz mód januárban ezt áttekinteni és újrarajzolni. Abban az esetben, ha a parlament kétharmados többsége nem változtat a ’90. évi törvényen, akkor ez azt fogja jelenteni, hogy ha születik is a tavaszi ülésszakon erre nézve megállapodás, az már csak a 2010. évi önkormányzati választásokon léphet életbe.

Mindenesetre mi nyitottak vagyunk, és várjuk az önök javaslatait is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)