Felszólalás adatai

Felszólalások:   27   27-45   45-55      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Soron következik ma kezdődő ülésünk napirendjének megállapítása. A napirendről, az ülés időtartamáról, a felszólalási időkeretekről az elnöki jogkörben előterjesztett javaslat alapján döntünk.

A Házbizottság a házszabálytól való eltérésben azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló T/13270. számú előterjesztés tárgyalása során úgy térjen el a házszabálytól, hogy a holnapi napon már a zárószavazásra is sor kerülhessen. A házszabálytól eltérésre tett javaslatot T/13270/1. számon a honlapon megismerhetik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hozzájárul-e a házszabálytól való eltéréshez. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

A Ház a házszabálytól való eltéréshez 161 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett hozzájárult.

Elfogadott döntésünknek megfelelően a módosító javaslatok benyújtására a mai napon 14 óra 33 percig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Most az előterjesztéshez kapcsolódó napirendi javaslat módosításáról döntünk.

A Fidesz képviselőcsoportja azt javasolta, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló T/13270. számú törvényjavaslat összevont vitájára a mai ülésnapon, a kérdéseket követően kerüljön sor, az összegző módosító javaslatokról történő határozathozatalra és a zárószavazásokra a keddi ülésnapon kerüljön sor. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az indítványt a Ház látható többsége elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés kivételes eljárásban tárgyalja meg a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló T/13269. számú előterjesztést. A kormány kezdeményezése alapján a módosító javaslatok benyújtására a kivételes eljárását elrendelő döntés meghozatalát követő 3 óráig legyen lehetőség, az összevont vitára a holnapi ülésnapon első napirendi pontként, valamint az összegző módosító javaslatról történő határozathozatalra és a zárószavazásra a holnapi ülésnapon kerüljön sor.

A házszabályi rendelkezések 62. § (1) bekezdése alapján a kivételes eljárásban történő tárgyalásról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Felhívom figyelmüket, hogy a kivételes eljárás elrendeléséhez a képviselők több mint felének, azaz 100 képviselőnek az „igen” szavazatára van szükség.

Most a döntéshozatal következik. Kérdezem önöket, elfogadják-e a T/13269. számú előterjesztés kivételes eljárásban történő tárgyalását, az előterjesztői indítvány szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

A Ház a javaslatot 119 igen szavazattal, 47 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Elfogadott döntésünknek megfelelően a módosító javaslatok benyújtására ma 14 óra 35 percig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés kivételes eljárásban tárgyalja meg a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról szóló T/13268. számú előterjesztést. A kormány kezdeményezése alapján a módosító javaslatok benyújtására a kivételes eljárását elrendelő döntés meghozatalát követő 3 óráig legyen lehetőség, az összevont vitára a holnapi ülésnapon második napirendi pontként, valamint az összegző módosító javaslatról történő határozathozatalra és a zárószavazásra a holnapi ülésnapon kerüljön sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadják-e a T/13268. számú előterjesztés kivételes eljárásban történő tárgyalását, az előterjesztői indítvány szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

A Ház 119 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 18 tartózkodás mellett az indítványt elfogadta.

Ennek megfelelően a módosító javaslatok benyújtására ma 14 óra 37 percig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Most az előterjesztésekhez kapcsolódó napirendi javaslat módosításáról döntünk.

A Fidesz képviselőcsoportja azt javasolta, hogy az Országgyűlés keddi ülésnapján a határozathozatalokra legkorábban 14 órakor kerüljön sor. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a Ház látható többsége a javaslatot elfogadta.

Most az elnöki jogkörben előterjesztett napirendi javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e napirendi ajánlást az előbbiekben elfogadott módosításokkal. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a napirendet elfogadta.

Személyi javaslatról való döntésre a mai napon nem kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2016. október 11-ei ülésnapján elfogadott, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentés és módosító javaslat vitája. A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege T/11901/10. számon, a köztársasági elnök levele T/11901/11. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Törvényalkotási bizottság módosító javaslata T/11901/13. számon, jelentése pedig T/11901/14. számon a honlapon elérhető. (Folyamatos zaj. ‑ Szá­mos képviselő elhagyni készül az üléstermet.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Megkérek mindenkit, hogy feltűnés nélkül és viharos gyorsasággal hagyja el a termet, ha úgy érzi, hogy itt bent nincs több dolga. (Zaj. ‑ Az elnök csenget. ‑ Néhány, a teremben beszélgető kormánypárti képviselő felé:) Önökre várunk. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Nem érdekli őket.) Köszönöm szépen.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Vas Imrének, a bizottság előadójának.

DR. VAS IMRE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2016. december 8-án a házszabály 78. §-a szerint megtárgyalta a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló T/11901. számú, a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 25 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett módosító javaslatot és jelentést nyújtott be.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

(11.40)

A módosító javaslat csupán egy fontos technikai jellegű pontosítást tartalmaz a hatálybalépést illetően. Magyarország a párizsi klímacsúcson elfogadott egyezményhez csatlakozva, illetve a 2014-20-as európai uniós forrásfelhasználás célkitűzéseit tartva vállalta azt, hogy 2020-ra a teljes energiatermelésen belül 14,8 százalékra emeli a megújuló energiaforrások részarányát. A Törvényalkotási bizottság azért csupán technikai módosító javaslat elfogadását látta indokoltnak, lényegében tartalmi változtatások nélkül, mert egyetértve a kormány megállapításaival a célkitűzést nem kizárólag a szélenergiát igénybe véve, hanem egyéb, alternatív energiaforrásokra támaszkodva is meg tudja valósítani, mármint a 14,8 százalékos megújulóenergia-termelés célját.

Itt alapvetően a kormány képviselője két dologra hívta fel a figyelmet. Egyrészt a napenergia- és a geotermikusenergia-termelés Magyarország számára kedvezőbb, mint a szélenergia-termelés. Ahogy a bizottsági ülésen is elhangzott, a szélerőművi kapacitások tekintetében Magyarországon a már beépítésre került szélerőművek esetén azt látjuk, hogy kihasználtságuk a meglévő kapacitások esetén csak 25 százalékos, ami mindenképpen azt indokolja, hogy a további erőművek csak megfelelő megfontolás után kerüljenek megépítésre. Erre a későbbiekben elfogadandó kormányrendelet lényegében lehetőséget ad, hiszen a kiadható engedélyek számát mindig ennek függvényében fogja a kormány meghatározni, ahogy látja, hogy a beépített kapacitások milyen mértékben kerülnek kihasználásra.

Kérem, az elhangzottakat mérlegelve támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat! Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, hétperces időkeretben. A kisebbségi véleményt Gyüre Csaba képviselő úr ismerteti. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GYÜRE CSABA, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik Magyarországért Mozgalom a Törvényalkotási bizottság vitáján kifejtette azon álláspontját, hogy mi továbbra is a törvényjavaslat visszavonását tartjuk elfogadhatónak. Mi nem értünk egyet azzal, hogy az alternatív, megújuló energia területén tovább szigorítsa a kormány, illetve a többség a lehetőségeket. A Jobbik egyértelműen a zöldenergia mellett foglalt állást, a megújuló energia mellett, ezt kifejtettük a bizottsági ülésen is. Nem volt véletlen az, hogy a Jobbik Paksot is támogatta, mi a tekintetben is azt számoltuk és azt tartjuk, hogy ez bizony Magyarország energiaszükségletéhez feltétlenül szükséges. Ezért sem tartjuk azt jónak, hogy a kormány szűkítést alkalmaz.

Örülünk annak, hogy Áder János köztársasági elnök úr visszaküldte a törvényjavaslatot megfontolásra, örülünk annak, hogy végre köztársasági elnök úr nemcsak nemzetközi szinten áll ki az alternatív energiáért, hanem Magyarországon is belépett ebbe a folyamatba. Nagyon sajnálom azt, hogy Csepreghy államtitkár úr a Törvényalkotási bizottság ülésén politikai populizmusnak nevezte a Jobbik álláspontját, hogy a szélenergia mellett felszólaltunk. Én úgy érzem, hogy mindez a köztársasági elnök úr levelére is vonatkozik akkor, hiszen itt egy platformon vagyunk a köztársasági elnökkel ezen a téren, a zöldenergia hasznosítása terén. Egyetértünk azzal is, hogy ezzel a döntésével a kormányzati többség, illetve a Fidesz-KDNP a párizsi megállapodással megy szem­be, amit Magyarország aláírt, amely Magyarországon és minden államban csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást, és a szén-dioxid-tartalmú gázok ki­bocsátását csökkentené. Nyilván, amikor szélerőmű­vekről beszélünk, akkor ez a téma fel sem merülhet.

Utánanézvén annak, hogy mennyire volt népszerű az elmúlt egy-két évtizedben a szélerőmű építése Magyarországon, azt kell látni, hogy nagy örömmel vettek részt ebben a vállalkozók, hiszen az adatok szerint egy-egy szélerőmű 10 millió forintos hasznot tud hozni évente, és mindez azt mutatja, hogy gazdaságilag hasznos a szélerőművek építése, míg Magyarországon a magyarországi szélviszonyok között is folyamatos annyira a szél, hogy megéri ez a fajta energiaforrás.

Önmagában az, hogy a megújuló energiát Magyarországon a kormányzat két szintre akarja hozni, a naperőművek, napelemek és a másik pedig a geotermikus hő felhasználása, nem biztos, hogy jó. Álláspontom szerint a napenergiánál ugyanúgy felmerül az, ami ennek a törvényjavaslatnak az általános indokolásában szerepel, hogy időszakos, nem megbízható, nem lehet pontosan kiszámítani, hogy mikor fúj a szél, a naperőműveknél ugyanígy megfogalmazható ez.

Mindezek szerint, mindezek miatt a Jobbik fenntartotta az álláspontját, és nem szavazta meg a törvény újbóli elfogadását, tehát egyetértünk a köztársasági elnök úrral, szerintünk ezt a törvényjavaslatot vissza kellene vonni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem Csepreghy Nándor államtitkár urat, hogy előterjesztőként kíván-e felszólalni. Mielőtt megadnám a szót, tájékoztatom államtitkár urat, hogy 10 perc áll a mostani felszólalásra és a zárszóra együttesen rendelkezésére, amennyit elfogyaszt most a 10 perces időkeretből, annyival kevesebb jut a zárszóra. Parancsoljon, államtitkár úr!

CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a lehetőséget. Engedjék meg, hogy köztársasági elnök úr felvetéseire ‑ mely szerint négy pontban foglalta össze az előzőekben az Országgyűlés által elfogadott törvénnyel kapcsolatos kritikáit ‑ érdemben is reagáljak. Ezek közül említette köztársasági elnök úr, hogy a kormány, illetve az Országgyűlés által elfogadott törvényjavaslat nem segíti elő a párizsi klímacsúcson vállalt megállapodások végrehajtását, az indokolatlan adminisztratív terheket vázolta, az ország energiastratégiájával való szembenállást, illetve a kormányrendelet és miniszteri hatáskörök kérdését vitatta.

Itt engedjék meg, hogy elsőként azt jegyezzem meg, hogy egy felelősen gondolkodó kormányzatnak alapvetően két szempontot kell figyelembe vennie: egyrészt hogyan tud ellátásbiztonságot garantálni az ország lakossági és ipari fogyasztói számára, a másik kérdés pedig, amit mindenképpen látnia kell, hogy hogyan tudja ezt a piaci körülmények között a lehető legoptimálisabb áron megtenni. A magyar energiapolitikának, ahogy a többségi és a kisebbségi véleményben is elhangzott részei megemlítésre kerültek, alapvetően a megújuló energiára, az atomenergiára és a fosszilis energiára támaszkodó lehetőségei vannak. Azonban egy-egy ország esetében, amikor arról beszélünk a politikai közmegegyezés tárgyaként, hogy a zöldenergiát miként, hogy kéne támogatni, akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy az ország milyen természeti adottságokkal rendelkezik, és ami egy országban jól működik, például az északi országokban a szélenergia alkalmazása, milyen terhet jelent például Magyarország esetében, ahol más környezeti és természeti viszonyokkal kell szembenézni.

Már a korábbi vitában is szóba került, hogy Magyarország területének csupán a 7 százaléka alkalmas arra, hogy szélerőműveket telepítsenek, és a szélerőművi kapacitások, amelyek az elmúlt években beépültek Magyarországon, látható módon ‑ és itt szembehelyezkednék Gyüre képviselő úrral ‑ nem optimálisak a piaci körülmények között, hiszen kizárólagosan akkor épültek ezek a típusú beruházások, amikor jelentős állami támogatás volt lehívható ezeknek a projekteknek a létrehozásához. Ezeknek a projekteknek a jövedelemtermelő képessége is korlátozott, hiszen látható módon annak ellenére, hogy több tucatnyi engedély ki volt adva ilyen erőművek építésére, amikor nem voltak elérhető hazai vagy uniós pályázatok erre a célra, akkor ezeket a beruházásokat nem építették meg.

Az is mindenképpen egy beszédes adat, hogy Ma­gyarországon 2015-ben összesen 330 megawatt beépített teljesítménye volt ezeknek a szélerőműveknek, azonban a valóban általuk megtermelt elektromos áram csak 73 megawatt volt, tehát látható módon a beépített kapacitásoknak igen kis mértékében áll rendelkezésre, vagy a hatékonyságát igen kis mértékben tudják ezek a típusú erőművek pótolni.

Ha figyelembe vesszük azt, hogy a magyar energiarendszer által kötelezően úgynevezett kiegyenlítő kapacitás biztosítására melyik energiatípusban kellett a legnagyobb összeget fordítani, akkor a teljes kiegyenlítőkapacitás-költség 56 százaléka a szélenergiára rakódott, míg más esetekben ez pedig sokkal alacsonyabb.

(11.50)

Ezért a magyar kormány azt mondja, hogy igenis szükség van arra, hogy jelentősen növeljük a megújuló energiaforrások részarányát a teljes energiatermelésen belül, de a magyar környezeti adottságok azt teszik lehetővé, hogy ezt alapvetően a napenergiára és a geotermikus energiára alapozzuk.

Itt szeretném felhívni az Országgyűlés figyelmét arra is, hogy míg 2010-ben az akkor ismert technológiai színvonalon 2020-ra Magyarország egy 813 me­gawattnyi megújulókapacitást tudott reálisan elképzelni, addig 2016-ban ott tartunk, hogy ezt a szá­mot, ezt a kapacitást 1330 és 1830 megawatt közé te­szi az energetikai szakma.

Tehát minden olyan el­vá­rást vagy minden olyan nemzetközi vállalásunkat, amit akkor megtettünk a párizsi klímacsúcs kapcsán vagy akár a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési program kapcsán, maximálisan támogatjuk, mely szerint Magyarország a 2012-es 7 százalék körüli értékről 2020-ra mintegy 14,8 százalékra emeli a megújuló energiaforrások részarányát.

Azt a lehetőséget, hogy az ország ener­gia­poli­ti­kai stratégiája valóban úgy alakulhasson ki, hogy az fi­gyelembe veszi az ország adottságait és meg­hatá­roz­za azokat a formákat, amelyek a legoptimá­li­sab­ban, a legköltséghatékonyabban szolgálhatják a zöld­energia terjedését Magyarországon, azt véleményem szerint minden egyes kormánynak kötelessége a lehető legkomolyabban venni, és ebben a tekintetben mi azt gondoljuk, hogy a szélenergia Magyarország esetében nem a legoptimálisabb megoldás. Kö­szö­nöm szépen, elnök úr, a figyelmét. (Taps a kor­mány­pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájé­koz­tatom, hogy a zárszóra 4 perc 55 másodperc idő­kerete maradt. Most képviselői felszólalások követ­kez­nek a napirend szerinti időkeretekben. Arra ké­rem képviselőtársaimat, hogy jelentkezzenek be gomb­nyomással, mert nem látok írásban előre beje­lent­kezettet. (Jelzésre:)

Elsőként a Jobbik képviselőcsoportjából Kepli Lajos képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, kép­viselő úr!

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisz­telt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr és kor­mány­párti Képviselőtársaim! Önök nemcsak hogy sem­mibe veszik, hanem egyenesen megalázzák a sa­ját köztársasági elnöküket, amihez egyébként joguk van, de mindenesetre elég érdekes, hogy azt a köz­társasági elnököt, akit önök delegáltak a köztársasági elnöki székbe, már nem először ilyen módon hozzák ilyen kényelmetlen, kellemetlen helyzetbe, hogy gya­kor­latilag egy betű változtatás nélkül, illetve némi for­mai változtatással ugyanazt a javaslatot, amit ő vissza­küldött megfontolásra, újra keresztül fogják erőszakolni a parlamenten.

És igenis, ez a javaslat arról szól, ami benne van, mégpedig arról, hogy indokolatlanul korlátozzák a szélenergia elterjedését. Magyar­orszá­gon ‑ egyéb­ként önök írták le még néhány évvel ezelőtt megú­juló­energia-stratégiájukban, energetikai koncep­ció­juk­ban, amit egyébként a Jobbik is támogatott ‑ van még némi kapacitás szélenergia kiépítésére. Azt hi­szem, ha jól emlékszem, körülbelül olyan 700 mega­wattnyi az, amit minden gond nélkül a jelenlegi rendszer elbír. Ehhez képest most van 330, ahogy államtitkár úr is említette. Tehát azért körülbelül a jelenleginek a dupláját még minden gond nélkül elbírná a hazai rendszer.

Nyilván itt valami teljesen más van a háttérben, időközben megváltoztak a kormány prioritásai, és már nem hisz annyira a szélenergiában, vagy valami más érdekkörök másféle energiastratégiát erőltetnek önökre. Ez az önök dolga, mindenesetre ez az eljárás a Jobbik számára teljes egészében elfogadhatatlan. Egyébként elsőre sem szavaztuk meg a törvény­ja­va­s­latot, és ugyanúgy nemmel fogunk most is szavazni rá, éspedig nem azért, mert vannak, ugye, itt olyan álláspontok, hogy például a nukleáris energia meg a zöldenergia nem fér meg egymással, és ezért azt nem lehet támogatni. A mi nem szavazatunknak egy kicsit más az alapja.

Mi azt mondjuk, hogy igenis, a megújuló ener­giáknak helyen van a hazai rendszerben, helye van akár a nukleáris energia mellett is, és a kiszabályozás is valóban egy fontos probléma és egy fontos kérdés, de nem megoldhatatlan. Megoldható a jelenlegi viszo­nyok között is. Természetesen hosszabb távon úgy volna jó, ha a hazai villamosenergia-hálózat is, a villamosenergiarendszer-irányítás is alkalmazkodna, idomulna a nagyobb beépített kapacitású megújuló energiákhoz, például a napenergiához, ahol szintén szükség van szabályozásra, vagy a szélenergia-kapa­ci­tás tekintetében.

Államtitkár úr azt mondta, hogy önök inkább napenergiában és geotermikus energiában gondol­kod­nak, ugyanakkor környezetvédelmi termékdíjjal sújtják a napelemeket, ami nem fér össze ezzel az elv­vel, itt valami ellentmondás van, illetve nyilván a rekordnagyságú, 27 százalékos áfa szintén nem na­gyon ösztönzi ezeknek az elterjedését, meg a meg­felelő nagyásgrendű pályázatok hiánya sem. Tehát ha egyszer a napenergiát jobban preferálják, akkor azzal együtt, hogy gátolják a szélenergia elterjedését, akkor a mérleg másik serpenyőjébe is pakoljanak, akkor valami pozitív intézkedést hozzanak, ami vi­szont a napenergia vagy a geotermikus energia elter­jedését segíti.

Egyébként az a nem túl ambivalens vagy nem túl nagy vállalás, amit tettek a megújuló energia ará­nyá­nak tekintetében az Európai Unió felé, az teljesíthető legyen, vagy akár túlteljesíthető is volna, de jelen for­má­jában az, hogy kiválasztunk egy megújulóenergia-forrást, ami jelen esetben a szélenergia, és ilyen in­do­kolatlan szabályozást hozunk, amiben gá­tol­juk… ‑ és közben meg azt mondjuk egyébként, vagy azt mondja a kormány, hogy egyébként nem is éri meg Magyarországon szélenergiába beruházni vagy szélkerekeket építeni. De akkor miért van szükség erre a törvényjavaslatra? Miért van szükség tör­vé­nyileg is megakadályozni, ha piacilag sem érné meg? Nyilvánvaló, hogy nem erről van szó.

Nem véletlen, hogy 2010 óta nem épült szél­erő­mű Magyarországon. A Fidesz-kormány láthatóan hadat üzent a szélenergiának, pedig Magyarország akár profitálhatna is belőle. Tudom, hogy elsősorban azoknak az országoknak éri meg szélenergiával ope­rálni, akik a berendezéseket saját maguk is gyártják és előállítják, és főleg ebből van nekik is a hasznuk, nem magából a szélenergia-termelésből. A szabályo­zó kapacitások tekintetében is jó néhányszor felve­tet­tük már itt, a Ház falai között a megoldási javas­latainkat, amelyek egyelőre süket fülekre találtak.

Mindez azonban nem indoka annak, hogy ne fo­gad­juk el azt, hogy Magyarországon igenis van még lehetőség szélenergia-kapacitás kiépítésére, vannak olyan területei az országnak, ahol a megfelelő szél rendelkezésre áll ehhez, főleg a Kisalföldön és hegy­vidékek egyes részein. Érdekes módon Ausztriában, néhány kilométerrel arrébb megéri, itt a határnak ezen az oldalán pedig, úgy látszik, hogy nem éri meg. Ez egy elég érdekes felfogás, hiszen ott szélerő­mű­erdők vannak a határ osztrák oldalán, míg ha át­jö­vünk a határon, nyilvánvalóan nem attól függ, hogy megéri-e vagy nem, ahogy a szél sem azt mondja, hogy ez itt már Magyarország, itt már nem fújok olyan erősen. Tehát ha Ausztriában megéri, nyíl­ván­valóan megérné Magyarországon is. Önök mester­sé­ge­sen gátolják, akadályozzák ezt most már jó néhány éve.

Azt mondom, hogy Magyarország energia­biz­ton­ságához ugyanúgy hozzátartoznak az alaperő­mű­vek és a megújulók is ugyanúgy hozzá kell hogy tar­toz­zanak, nem szabad egyiket a másik kárára gátolni. Nyilvánvalóan egy egészséges energiamixhez min­degyik hozzátartozik. Ha tényleg az volna a cél, hogy hosszabb távon magyar háztartások kedvezményes áron és biztonságosan jussanak villamos energiához, akkor bizony ebbe beletartozna az is, hogy a megú­juló energiaforrások, főleg a szél, a nap, a geotermia elterjedését elősegítjük. Ugyanis ellentétben azzal, amit államtitkár úr mondott, jelen pillanatban, ha meg­újuló energiára gondol a kormány, akkor álta­lában a biomassza az, ami a legnagyobb arányban Magyarországon a megújulóenergia-termelést adja, ami pedig nem jelent mást, mint az egykori szenes erőművek átállítását fatüzelésűre, és a fatüzelésű erőművekben az erdők eltüzelését, amit mi nem feltétlenül tekintünk, sőt egyáltalán nem tekintünk megújuló energiaforrásnak.

Így hát a Jobbik nem meglepő módon nem fogja támogatni a szavazás során a köztársasági elnök úr által visszaküldött törvényjavaslat változtatások nélküli elfogadását. Ezt nemcsak a köztársasági elnök úr megalázásának tekintjük a kormánypárti frakciók részéről, hanem az egész hazai zöldenergiában, megújuló energiában hívő olyan szakmai közösségnek, akik reálisan látják, hogy ennek ma Magyarországon bizony volna lehetősége, amit a kormány akadályoz.

A Jobbikról aztán igazán nem mondhatják, hogy elfogultan vagy elvakultan zöldenergia-párti lenne, hiszen mi voltunk azok, akik a Paksi Atomerőmű bővítését is megszavaztuk, és mi voltunk azok, akik támogattuk a kormánynak az előző ciklusban az „atom-szén-zöld”-re alapuló energiamixét, de ebben benne volt a zöld is, és az egyre inkább eltűnni látszik belőle, vagy csak kommunikációs szinten jelenik meg, és ez bizony a párizsi egyezmény és más hasonló klímaegyezmények miatt is aggodalommal tölt el minket.

Még itt a végén hadd jegyezzem meg, hogy né­hány hónappal ezelőtt, amikor a párizsi klímacsúcs­ról, illetve a klímaegyezményről volt vita itt a parla­ment­ben, vezérszónoklatomban Áder János köztár­sa­sági elnök úr jelenlétében bíráltam a köztársasági elnök urat, mondván, hogy a környezetvédelem egyik alapmondásának ‑ „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” ‑ eddig csak az első részét vette magára nézve kötelezőnek.

(12.00)

Tehát nagyon jól tudott globálisan gondolkodni és nemzetközi szinten képviselni a környezet védelmét, azonban itthon mindig csendben maradt, amikor ilyen kérdésekről, ilyen problémákról volt szó.

Most pedig ‑ hogy következetes legyek ‑ hadd dicsérjem meg köztársasági elnök urat, hogy ebben az esetben igenis a sarkára állt, és visszaküldte ezt a törvényjavaslatot. Valószínűleg ő is tudta, az önök soraiból került a köztársasági elnöki székbe, tehát olyan nagy meglepetés nyilván nem éri azzal, hogy önök az ő javaslatait semmibe veszik, és úgymond megmutatják, hogy hol a helye a köztársasági elnöknek. Javaslatokat tehet, de azokat érdemben úgysem fogják megfogadni; egyébként is a környezetvédelem Orbán Viktor miniszterelnök úr szerint egy baloldali vagy egy baloldali kötődésű dolog, amivel mi egyáltalán nem értünk egyet, sőt pontosan azt mondjuk, hogy aki igazán szereti és félti a nemzetét és a hazáját, az igazán környezetvédő elkötelezettségű, gondolkodású, és a megújuló energiák mellett teszi le a voksát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjából Sallai R. Benedek képviselő úr következik felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A magam részéről mérsékelten lelkesedek Áder köztársasági elnök úr zöldtevékenysége miatt, hiszen viszonylag sok lehetősége lett volna, hogy korábban is megakadályozza azokat a környezetvédelmet pusztító tevékenységeket vagy azoknak a jogszabályi ala­kításait, amit sajnos nem tett meg. Meg kell mondjam, ebben a kérdésben Kepli Lajos képviselőtársammal egyetemben teljes mértékben egyetértek a köztársasági elnök fenntartásaival. Ő a klímaegyezményre hivatkozik. Európai uniós kutatást idézek, jelen pillanatban az összes áramtermelő technológia közül a szárazföldi szélerőművek karbonkibocsátása a legalacsonyabb. A tudományos elemzés szerint a teljes életciklusra vetítve, tehát onnantól kezdve, hogy elkezdjük kiásni a lyukat, beletesszük ezt a hatalmas betont, ami tartja ezt az egészet, egészen odáig, hogy leszereljük és elvisszük a hulladékkezelőbe ennek a maradékát, 7 gramm szén-dioxid-egyen­érték/kilowattóra a globális szén-dioxid-kibo­csá­tása, ami mondjuk, az atomerőművek esetében 98 és 144 között van szén-dioxid-egyen­érték/ki­lo­wattóra vonatkozásában. Tehát Áder köztársasági elnök úrnak szakmailag tökéletesen igaza van, a klímaegyezményben vállalt kötelezettségeit Magyarországnak ez nemhogy nem segíti, hanem kifejezetten ellene megy, hiszen azt, amit meg kell tenni valamennyiünknek a globális klíma és így Magyarország termékenysége, vízrajza megőrzése szempontjából, ez az intézkedés semmiképpen nem segíti. A szélerőműveknek van létjogosultsága Magyarországon, és lehet is.

Arra lennék kíváncsi, államtitkár úr kérdéseiben több alkalommal is célzott arra, hogy Magyarország természeti, környezeti adottságait figyelembe kell venni. Hát, pont azzal nem veszik figyelembe, ha kiszedik a szélenergiában rejlő lehetőségeket! Ki találta ki ezt a mondatot? Ki írta le? Feltételezem, hogy nem államtitkár úr saját meggyőződése ez, hanem szintén háttéranyagokra támaszkodik. Kik azok a szakemberek, akik térinformatikai, éghajlati adatokat elemezve erre a következtetésre jutottak? A legjobb tudomásom szerint ez valótlan, és nyilván én sem a saját véleményemet mondom csupán, hanem két-három magyarországi egyetemi elemzést próbálok összeszedni.

Ugyanígy valótlan az az állítás, amikor arra mutogat, hogy Észak-Európában milyen lehetőségek vannak, és ezzel szemben Magyarországon ezek miért nem állnak rendelkezésre. Dániában a szélerőművek által megtermelt áram részaránya a teljes termelésből folyamatosan növekszik, 2000-ben 12 százalék volt, 2015-ben már 42 százalék volt. Na, most erre mondhatják azt önök, hogy a tengerparti kitettség ad lehetőséget erre. Igen ám, de Németországban, ahol szintén vannak tengerparti tartományok, és ott 87 százalék a szélenergia aránya, viszont a németalföldi részeken 62-64 százalékot éri el, és ezek alföldi területek, és nem tengerparti területek. Hazánkban ez 1-2 százalék. Ez nem azért van, mert éghajlatilag akkora különbség van a németalföldi és a német éghajlati kitettség között, mint a Kárpát-medencében, hanem arról van szó, hogy egyszerűen más a kormányzati hozzáállás ehhez a területhez.

Ha megengedi államtitkár úr, egy dologra szintén felhívnám még a figyelmet. Nem igaz az az állítása, illetve nem azt mondom, hogy hazudik, hanem azt mondom, téved azzal, amikor azt mondja, hogy Magyarországnak 7 százaléka lenne alkalmas. Ez egy ostoba korábbi szabályozásból jön, ugyanis korábban azt mondták, hogy a turbinák mindenhol dolgoznak, tehát a 7 százalék terület az, ahol az eddigi szabályozás szerint lehetséges volt a telepítés. Tehát a korábbi telepítési gyakorlat volt az, ami Magyarország területének 7 százalékára tette ezt lehetővé, de ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne hasznosítani ennél lényegesen nagyobb területen. Államtitkár úr ezzel tökéletesen tisztában van, hogy mindennek a technológiának a fejlődése, amikor már nem kétkilowattos, hanem ennek a három-négyszerese a teljesítmény, akár úgy is, hogy ha részlegesen dolgozik, lényegesen jobban tudja segíteni az áramtermelést.

A szélenergia aktív részvételével a megújulókra való teljes átállás a Föld legtöbb országában műszaki szempontból mindenhol megoldható. Csak érdekességképpen mondom, hogy mennyire tartjuk magunkat ambiciózusnak, hogy mennyire lehetünk büszkék az országra, a százszázalékos megújuló-részarány elérését Skócia 2020-ig kitűzte, Costa Rica 2021-re, Dánia 2025-re a hő- és áramtermelésben, Norvégia 2030-ra, Svédország 2045-re, mi meg ugyanezekkel az évekre kis részesedéseket vállalunk. Ez az, ami elfogadhatatlan! Más országoknak egy ambiciózusabb tervével minden további nélkül megvalósítható ez atomenergia-fejlesztés nélkül. Ha a Jobbik, mondjuk, köti magát az atomenergiához, amivel nem értek egyet, de ha csak a mostani üzemidő-hosszabbítással elérhető ez az időpont, akkor az átállás minden további nélkül megvalósítható további fejlesztés nélkül is.

Még egy dolgot hadd emeljek ki, ez pedig az, hogy a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán végzett számítás szerint, ha az élettartammal hasonlítjuk össze a technológiákat, a szárazföldi szél egyaránt a teljes élettartamköltségre levetítve a legkedvezőbb fejlesztéseket tesz lehetővé, és ebbe nem közpénzt kell tenni, hanem nagyon sok magánszféra (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), szövetkezeti szféra kerülhet bele. Tehát kívánatos köztársasági elnök úr véleményének a figyelembevétele. Köszönöm a szót, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjából Józsa István képviselő úr jelentkezett felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP-frakció visszaigazolva látja szakmai véleményét köztársasági elnök úr levelében, ugyanis a szélerőművek építését gyakorlatilag ellehetetlenítő törvény vitájánál már kifejtettük, amit a köztársasági elnök úr is megírt visszaküldő levelében, hogy ez a törvény nem segíti a párizsi klímamegállapodás végrehajtását, ellentétben áll az Országgyűlés által 2011-ben, tehát az önök által elfogadott energiastratégiával, és indokolatlan, adminisztratív korlátokat vezet be a szélenergia hasznosításával szemben.

Ez azért rendkívül sajnálatos, illetve különös az önök részéről, mert pozitív értelemben jelzésértékű volt, hogy Magyarország elsőként csatlakozott a párizsi klímamegállapodáshoz, és szavakban a kormány ‑ ahogy most is ‑ kifejezte elkötelezettségét a megújuló energiák magyarországi bővítése iránt. Ha van egy ilyen energiastratégia, van egy ilyen kormányzati elképzelés, akkor teljességgel érthetetlen, hogy a megújuló energiák közül ezt az egyet kipécézik, és teljesen szakmaiatlan módon, jogszabályi engedélyezési eszközökkel tökéletesen ellehetetlenítik.

Úgy tűnik, mintha ennek nem is szakmai oka lenne, hanem mintha a köztársasági elnök lejáró, megújítandó mandátumával kapcsolatban akarna a kormány egy kis fricskát odatenni Áder köztársasági elnöknek, hogy nesze neked, nagy klímabarát, ezzel mit kezdesz. Ugyanis ha átengedi, akkor csorbul a klí­mavédelemmel kapcsolatos elköteleződése, ha vi­szont visszaküldi, akkor szembemegy a kormánnyal, tehát elvileg csökkenti a támogatottságát a köztársasági elnöki megbízásával kapcsolatban. Tehát nem zárható ki az sem, hogy itt egy politikai játszmáról van szó.

Ha komolyan lehetne venni azt, amit önök mondtak a megújuló energiával kapcsolatban, hogy a napenergia, illetve a geotermikus energia az ‑ ami­nek egyébként az angol neve a deep geothermal, tehát mélységi geotermia ‑, aminek Magyarországon jelentősége lehetne, akkor szakmailag egy összehangolt törvényjavaslat parlament elé terjesztése lenne a helyénvaló, amiben ezeket a fő megújuló energiaforrásokat, ennek a támogatását, engedélyezését, szabályozását összehangoltan kezelik, ugyanis az energiaszabályozó rendszer, a Mavir esetében is együtt jelenik meg.

(12.10)

Tehát ha önök problémásnak érzik a szélenergia kiszabályozhatóságát a villamosenergia-rendszerben, akkor hasonlóképpen probléma lehet a napenergia kihasználása, illetve bekapcsolása, és kevésbé jelent problémát a mélységi geotermia, mert az gyakorlatilag szünetmentesen áll rendelkezésre, ha egyszer kiépítették.

Összefoglalva: az MSZP álságosnak érzi ezt a hoz­záállást, hogy változtatás nélkül újra idehozzák, és szakmailag elfogadhatatlannak. Mi ennek a vissza­vonását tartanánk helyesnek, és egy megújuló­energia-csomag parlament elé terjesztését tartjuk indokoltnak. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most ugyancsak az MSZP képviselőcsoportjából Bárándy Gergely képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Már egy másfél perce kértem szót, mindösszesen arra vártam volna, hogy a Fidesz képviselőcsoportjából valaki esetleg indokolja azt az államtitkár úron kívül, hogy miért nem kívánják a köztársasági elnök átiratában foglaltakat megfogadni. Pedig volna még rá egy teljes időkeret, ami még rendelkezésre áll.

A Törvényalkotási bizottság ülésén, és én ezért is kértem szót, az államtitkár úr hasonló érveket elmondott, mint amiket most is tett, és valóban, én sem szeretem a tekintélyelvű érveket, márpedig most ezekre szeretnék hivatkozni. Ugyanis szakmai érvek tekintetében az előttem szólók már elmondták és az én meglátásom szerint cáfolták mindazokat, amiket egyébként az államtitkár úr a bevezetőjében elmondott.

De hadd tegyem fel úgy a kérdést, hogy nem kellene-e a köztársasági elnök átiratában foglaltakra mégis érdemben reagálni a kormány, illetve a kormánypártok részéről. Tehát hallottunk egy indokolást, de az nem arról szól. A köztársasági elnök nagyon világosan leírta az átiratban, hogy mi az, ami a számára elfogadhatatlan ebben a törvényben. Én azt gondolom, tartalmi szempontból alapvetően ezt kellene cáfolni tudni. Én nem hallottam és nem éreztem se a Törvényalkotási bizottság ülésen, sem most azt, hogy ez megtörtént volna.

Márpedig, és ezért mondtam a tekintélyelvű érvek fogalmát, vagy ezért vontam most be a vitába, mert úgy hiszem, ha a köztársasági elnök egyébként valamiben hiteles és politikusként, szakpolitikusként hozzáértő, mondom én ezt egyébként ellenzéki képviselőként egy fideszes volt politikusról vagy politikusról, akkor az ez a téma. Ebben a témában a köztársasági elnök évek óta megnyilvánul, és egyébként szakmai szempontból világszerte elismerik ebben a kompetenciáját.

Nyilvánvalóan a munkatársai is kompetensek ebben a témában, és a köztársasági elnök nem egyedül fogalmazta meg azt a véleményt, amit a parlamentnek megküldött, hanem a munkatársai segítségével. Kérdezem én, ha politikai szempontból a fideszes oldalról, ha úgy tetszik, a jó szándékhoz nyilvánvalóan kétség nem férhet, hiszen egy fideszes politikusról van szó a köztársasági elnök személyében, ha a kompetenciáját tekintve szintén nem férhet kétség ahhoz, hogy helyénvaló-e az, amit ír, akkor a kormánypártok ugyan miért nem hajlandóak még csak igazi és valódi megfontolás tárgyává sem tenni, hogy megfogadják az abban foglaltakat.

Én úgy hiszem, még egyszer mondom, hogy ezek az általam hangoztatott tekintélyelvű érvek, és azok a szakmai érvek, amelyeket képviselőtársaim az imént elmondtak, legalábbis felvetik annak a gyanúját, hogy valami olyasmit kell keresni a jelenség mögött, amiről Józsa István képviselőtársam beszélt. Valóban, néhány hónap múlva köztársasági elnököt fogunk választani, és nagyon nem szívesen látjuk azt ‑ persze, ez az önök belső hatalmi játszmája, ebbe még csak bele se kívánnánk szólni ‑, szomorúan látjuk azt, hogy ezek a hatalmi játszmák egy olyan komoly kérdésben manifesztálódnak, mint ami itt előttünk van.

Én úgy hiszem, hogy a következő generációk egyik legnagyobb problémája a fenntartható fejlődés kérdése lesz, és a klímavédelem, a klímaproblémák lesznek. Én úgy gondolom, hogy ezzel a témával nem kellene játszani. Még akkor sem kellene játszani, ha egyébként úgy tűnik, hogy ez az önök hatalmi szempontjainak megfelel, már ami adott esetben a következő néhány hónapot illeti. Mert egyébként más értelmes, racionális magyarázatát annak, hogy ennyire elutasítóak a köztársasági elnök véleményével kapcsolatban, nem látok.

Kérem, hogy ezt gondolják és fontolják meg, képviselőtársaim, és ha már ez a 17 perc a Fidesznek és 8 perc a KDNP-nek rendelkezésére áll még teljes egészében, akkor jó lenne, ha valaki, aki önök közül szakpolitikus, ebben a témában legalább megszólalna. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy a fennmaradt időkeretekben kíván-e még valaki felszólalni. Igen, Józsa István képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Azt szeretném hangsúlyozni, amit képviselőtársaim már mondtak, hogy egy támogató törvényjavaslat kellene a megújuló energiákkal kapcsolatos erőműpark építésére, és nem egy korlátozott. Tehát a legnagyobb probléma ezzel az előterjesztéssel az, hogy egy pozitív célkitűzést, a klímavédelem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) célkitűzését korlátozó törvénnyel támadja. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mivel további felszólalásra jelentkezőt nem látok, most megkérdezem Csepreghy Nándor államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, kíván. 4 perc 55 másodperc a kerete, államtitkár úr. Parancsoljon!

CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy megpróbáljak átfogóan válaszolni a szakmai kritikákra vagy véleményekre. Abban érdemben nem szeretnék állást foglalni, hogy az ellenzéknek mindenről ugyanaz jut az eszébe. Kepli képviselő úrnak tennék csak annyi megjegyzést, hogy Áder elnök a magyar nemzet minden tagjának a köztársasági elnöke, nem pedig csak a kormánypártnak, ahogy volt ez a rendszerváltás utáni összes köztársasági elnök esetében.

A képviselő úr arról beszélt, hogy a magyar hálózati rendszer közel 700 megawattnyi szélenergia-termelési kapacitást bírna el a jelenleg beépített 330 megawattal szemben. Itt azonban szeretném még egyszer felhívni a figyelmét arra a számra, amit az előttem már korábban is elmondottakból helyesen megjegyzett, hogy csak 73 megawattnyi teljesítményt tudott leadni ez a 330 megawattnyi beépített kapacitás. Tehát rendben van, hogy ennek a duplázását kéri a Jobbik, csak akkor azt is meg kell mondani, hogy az ehhez szükséges pluszberuházások, hálózatfejlesztési beruházások, kiegészítő kapacitást biztosító beruházások hogyan, miként, miből lennének fedezhetőek. Tehát mutassa meg azt a költségvetési helyet, ahonnan a képviselő úr elvenne ezeknek a területeknek a finanszírozására!

És hogy nem tartja elég ambiciózusnak azt a tervet, amely szerint a kormány 14,8 százaléknyi össz­ka­pacitás-bővülést vállalt 2020-ig a zöldenergia te­kintetében a korábbi 7 százalékról, szeretném megjegyezni, több mint a dupláját teljesítjük az eddigi az kapacitásoknak. Tehát azt gondolom, hogy ez ‑ a magyar realitásokat figyelembe véve, a magyar energiapolitika realitásait figyelembe véve ‑ valóban fontos.

A Sallai képviselő által említettekre azt mindenképpen szeretném elmondani, hogy az atomenergia kapcsán megfogalmazott kritikái hitvitabeli kérdések. Itt vannak az atomenergiát támogató vagy elfogadó szakmai álláspontok, és vannak azok, amelyek ezt akkor is elutasítják, ha saját maguk is látják, hogy az alternatívaként felsorolt energiatermelési módok a lakossági és az ipari fogyasztás tekintetében olyan költségpluszokat eredményeznek, amik egy ország versenyképességét nagyon jelentősen befolyásolják.

Ezért ezekkel a kérdésekkel nem tudok érdemben foglalkozni, illetve annyit mindenképpen hozzátennék, hogy az elfogadásra javasolt törvénytervezet is azt tartalmazza, hogy a kormánynak időszakosan, a technológiai fejlődés függvényében felül kell vizsgálnia, át kell tekintenie a szélenergia-termelésre vonatkozó termelési lehetőségeket, adottságokat. És amennyiben olyan technológiai adottságok vagy olyan technológiai lehetőségek állnak rendelkezésre a következő években, amelyek ezt indokolttá teszik, akkor újra kell nyitni ezt a vitát, és lehetőséget kell adni arra, hogy ezek a technológiai eszközök Magyarországon is megjelenhessenek.

Józsa képviselő úr nemzetközi példákat említett, itt azonban azért szeretném hozzátenni azt, hogy azoknál a nemzetközi példáknál, amiket többek között ön is érintett, Németország, Franciaország vagy az ezen túliak, mondjuk, Dánia vagy a britek esetében, olyan pluszköltségek realizálódnak az energiatermelési rendszeren belül, amelynek például az az eredménye, hogy Németországban egy német háztartás háromszor annyit fizet az elektromos áramért, mint a magyar háztartások.

Itt mindenképpen fontosnak tartom megjegyezni, a jelenlegi magyar kormányzat igenis fontosnak tartja, hogy az európai árszínvonalat figyelembe véve Magyarország a legolcsóbb országok közé tartozzon ebben a tekintetben, és úgy a lakossági ellátásban, mint az ipari ellátásban ezt a versenyképességet vagy versenyelőnyt meghatározó tényezőt magunkénak tudhassuk a későbbiekben is.

(12.20)

Bárándy képviselő úr azt vetette fel, hogy a kormány nem reagál érdemben a köztársasági elnök úr által elmondottakra. Szeretném azonban felhívni a figyelmét arra, hogy ez megtörténik, mert a köztársasági elnök úr azzal kezdi a lényegében megfogalmazott kritikáit, hogy ez a rendelkezés nem segíti elő a párizsi klímamegállapodás végrehajtását. Azonban a párizsi klímamegállapodás nemcsak arról szól, hogy szélenergiában leszünk képesek valamekkora megújulókapacitást teremteni, hanem vannak egyéb adottságok is, amiket a kormány viszont előnyben részesít a szabályozási eszközökkel és a fejlesztési eszközökkel egyaránt.

Az energiastratégiát ön is említette, amit a köztársasági elnök úr is említ, amely 750 megawattnyi szélerőművi kapacitást irányoz elő 2020-ig. Itt azonban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben az Országgyűlés elfogadja ezt a törvényt, akkor a kormánynak kötelessége időszakonként a technológiai fejlődéssel felülbírálni, hogy ez a szigorú szabályozás alkalmas-e arra, hogy optimális energiastratégia működjön Magyarországon. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra még a mai ülésnapunkon sor kerül.

Most soron következik a köztársasági elnök úr által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2016. november 22-ei ülésnapján elfogadott, az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentés és módosító javaslat vitája. A köztársasági elnök úrnak aláírásra megküldött törvény szövege T/12729/10., a köztársasági elnök úr levele T/12729/19. számon a parlament informatikai hálózatán valamennyiük számára elérhető. A Törvényalkotási bizottság módosító javaslata T/12729/13., jelentése pedig T/12729/14. számon érhető el a honlapon.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság ál­láspontjának, valamint ezt követően a megfogalmazott kisebbségi véleménynek az ismertetésére ke­rül sor. Ezekre összesen 15 perc áll rendelkezésre úgy, hogy a többségi vélemény 8 percben, a kisebbsé­gi vélemény pedig 7 perces időkeretben hangozzék el.

Megadom a szót Salacz Lászlónak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!

Felszólalások:   27   27-45   45-55      Ülésnap adatai