Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A döntésre a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön a vizsgálóbizottságok létrehozhatóságának érdekében az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló, T/10085. számú törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt az Igazságügyi bizottság utasította el.

Tisztelt Országgyűlés! Először megadom a szót az előterjesztőnek 5 perces időkeretben. Öné a szó, Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy örömömre szolgál, hogy az Országgyűlés elé kerülhet ez a javaslat, már abban az értelemben is, hogy az Országgyűlésnek kell dönteni arról, amit az Igazságügyi bizottság elutasított. Bízom benne, hogy az Országgyűlés felül fogja írni ‑ ahogy például az LMP-s indítványnál is felülírta ‑ a bizottság döntését, és az Országgyűlés úgy fog dönteni, hogy valóban, a jövőben meg kell adni a lehetőséget, hogy vizsgálóbizottságok felállhassanak, ugyanúgy, ahogy az régen volt.

A mi indítványunk nem tartalmaz mást, mint a korábbi szabályokat szeretnénk visszaállítani, amelyek az új, Országgyűlésről szóló törvényben kerültek szabályozásra, és tulajdonképpen lehetetlenné teszik, hogy bármilyen olyan vizsgálóbizottság létrejöjjön, amely a Fidesz-KDNP-többségnek nem felel meg, amely a Fidesz-KDNP-többség ügyeiről és a Fidesz-KDNP-többség által nem támogatott ügyekben vizsgálná azt, hogy mik történhettek, milyen bűnöket követtek el akár a különböző hatóságok megkerülésével, vagy milyen bűnöket követtek el azok a hatóságok, amelyek nem megfelelő, akár nyomozati munkát végeztek.

Tehát ezt a jogszabályt szeretnénk visszaállítani, amelyről azt is kell tudni, hogy sajnálatos módon egy Fidesz-MSZP-paktumnak köszönhető, hogy eljutottunk oda, hogy nem lehet ma vizsgálóbizottságot felállítani. Lehet, hogy ez fájó, de arról volt szó, hogy egy MSZP-s módosító javaslatot nagy örömmel fogadott be annak idején a Fidesz-KDNP-többség. Akkor még azt lehetett látni, hogy valószínűleg az MSZP félt az elszámoltatástól, félt, hogy túl sok vizsgálóbizottság állhat fel a 2010 előtti kormányok tevékenységét vizsgálandó.

De hát nem kellett félniük a fideszes elszámoltatástól, úgy tűnik, mert hát ilyen vizsgálóbizottságok korábban sem álltak fel, illetve később is a Fidesz, a Fidesz-KDNP-többség támogatásával létrejöhettek volna, de hát, amint láthattuk, ugyanúgy az elszámoltatás sem volt érdeke a Fidesz-KDNP-többségnek, és az sem, hogy bármilyen ügyben az Országgyűlésben kisebbségben lévő képvi­selők vizsgálóbizottságot tudjanak felállítani.

Nem elég tehát az az egyötödös, a képviselők egyötödének a támogatása, olyan gumijogszabály került elfogadásra, amely alapján bármire azt lehet mondani, hogy ez kizárja, hogy vizsgálóbizottságot hozzanak létre, például interpellációval, írásbeli kérdéssel tisztázható-e egy ügy. Ha tisztázható, nem lehet vizsgálóbizottságot felállítani. De hogy mi tisztázható kérdésekkel, interpellációval, azonnali kérdésekkel, azt a többség fogja eldönteni, illetve az a bizottság, amelynek rá kell bólintania, hogy mondjuk, a feltételei fennállnak-e egy ilyen vizsgálóbizottság létrehozásának. Tehát önök fogják ezt meghatározni, a többség.

Aztán, ha valamilyen más állami szerv, ügyészség, Állami Számvevőszék vizsgálatot folytat, akkor se lehet vizsgálóbizottságot felállítani. Ez azért is furcsa, mert az Országgyűlés, főleg a nyilvánosság erejével, teljesen más metodika alapján dolgozik, mint az ügyészség vagy akár az Állami Számvevőszék. Tehát az almát a körtével nehéz összehasonlítani. Arról meg nem is beszélve, ha mondjuk, a letelepedési államkötvények ügyében valaki visszaélt az adatokkal, például a különböző cégekhez benyújtott vagy a magyar államnál hamis okiratokkal próbált egy letelepedési államkötvényt megszerezni, akkor ez kizárja azt, hogy magát a konstrukciót vizsgálja a bizottság, és a konstrukcióra vizsgálóbizottságot állítsunk fel? Ez abszurd. Tehát nincs meghatározva, hogy melyik eleme az, ami alapján, ha abban vizsgálat van, akkor már eleve nem vizsgálható az egész konstrukció.

Azt kell mondjam, hogy a vizsgálóbizottságok létrehozása a nyilvánosság felé jelent egy olyan erőt, amely megmutatja, hogy mik zajlanak az országban. Általában ezek paritásos bizottságok. Tehát még ha nem is születik olyan döntés, mert a kormányoldal ehhez nem járul hozzá vagy kormánypárti képviselőket nem sikerül meggyőzni, akkor nyilvánvalóan véghatározatok vagy döntések nem születhetnek, de a különböző beidézett tanúk és azok az állami vezetők, politikusok vagy akár gazdasági szereplők, akiknek el kellene mennie, és kifaggathatóak lennének egy ilyen bizottságnak az ülésén, ezekből az ülésekből nagyon sok hasznos információ a nyilvánosság számára is megismerhető lenne, és ez akár a következő választások eredményét is befolyásolni tudná. Ez az, amitől önök félnek, és nem a valódi jogi megállapításoktól.

Nagyon szeretném, ha megváltoztatná az Országgyűlés a véleményét, illetve az Igazságügyi bizottság véleményét, és ezt a szabályozást elfogadnánk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból. ‑ Dr. Schiffer András tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A Fidesz álláspontját Répássy Róbert képviselő úr ismerteti.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt előterjesztő Képviselő Úr! Nem érdektelen, ezért szeretném ismertetni, hogy melyek azok a Ház működésére vonatkozó országgyűlési törvénybeli rendelkezések, amelyeket a Jobbik a törvényjavaslatával ki akar iktatni az Országgyűlés házszabályaiból. Ez pedig az országgyűlési törvény 24. § (1) bekezdés második, harmadik és negyedik mondata. Ezek így szólnak: „Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van. Nem terjedhet ki a vizsgálat továbbá olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya.”

Önmagában elég lett volna, ha ezt csak felolvasom, és megint csak nyomatékosítom, hogy a Jobbik azt szeretné, ha vizsgálóbizottságot lehetne felállítani, még egyszer mondom, egyedi jogi felelősség megállapítására, olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik (Dr. Staudt Gábor: Igen.), olyan ügyben, amely az Állami Számvevőszék hatáskörébe tartozik vagy az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, továbbá olyan ügyben, amely büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya.

Nos, tisztelt Ház, nem kell nagyon bizonyítanom, hogy mindez a hatalommegosztás Alaptörvénybe foglalt elvével alapvetően ellentétes. A Jobbik nagyon szellemesen meghagyta azt a hivatkozást a 24. § (1) bekezdéséből, amely az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésére hivatkozik, ahol is a hatalommegosztás elvét mondja ki az Alaptörvény. De nyilván, ha a Jobbik javaslatát elfogadnánk, akkor mindez az Országgyűlés tekintetében semmivé foszlana, semmi jelentősége nem lenne innentől kezdve a hatalommegosztás elvének, hiszen az Országgyűlés átvenné az előbb említett alkotmányos szervek feladatkörét. Ezért nem támogatható a javaslat. Köszönöm szépen.

(17.50)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP álláspontját Schiffer András frakcióvezető úr ismerteti.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Természetesen támogatjuk a tárgysorozatba-vételt. Répássy képviselőtársamnak szeretném elmondani, abban nincs vita közöttünk ‑ megengedem, lehet, hogy a Jobbikkal van vitánk ‑, hogy parlament, parlamenti szerv egyéni felelősség megállapításában, az Alkotmánybíróság jogkörének a gyakorlásában nem vehet részt. Ebben önnek teljesen igaza van.

Viszont egyetlen példával szeretném megvilágítani, hogy mégis miért támogatjuk ezt a jobbikos javaslatot. A NAV-botrány kirobbanása után, ahol egyébként önök és az ügyészség is a vizsgálatot a mai napig szabotálják, az LMP ellenzéki képviselőtársaink támogatásával többször is kezdeményezett vizsgálóbizottságot a hatályos szabályok alapján. Egyértelművé tettük, hogy nem a folyamatban lévő büntetőeljárások vagy adóigazgatási eljárások felül­bírálatára vagy azok elvonására szeretnénk vizsgálóbizottságot. Szerettük volna feltárni, s érdekes módon egy olyan időszakot vizsgálandóan, ahol nemcsak önök, hanem a kaviárbaloldal is hatalmon volt 2007-től kezdve, hogy milyen kormányzati hatalmi beavatkozások tették lehetővé a láncolatos adócsalást. S nem utolsósorban a vizsgálóbizottságunkkal arra is szerettünk volna választ találni, hogy a láncolatos áfacsalások megakadályozása érdekében a jogalkotónak, tehát a parlamentnek milyen lehetőségei lennének. Nem tudom elképzelni, mi annál parlamenti-vizsgálóbizottságibb feladat, mint hogy azt nézzük meg, ha van egy társadalmi anomália, annak a kiküszöbölése érdekében a törvényhozás megtett-e mindent. Erre szerettünk volna vizsgálóbizottságot létrehozni, önök viszont elbújtak, Vas Imre-i módon mindenféle csűrcsavarással minden egyes betűbe beleakaszkodtak, csakhogy ne lehessen vizsgálóbizottságot létesíteni.

A Gyurcsány-időszakban önök folyamatosan kezdeményeztek, pont ön, Répássy képviselőtársam, vizsgálóbizottságokat. Ezek szerint önök akkor lábbal tiporták a hatalommegosztás elvét? Erről lett volna szó? Vagy éppen arról van szó, hogy az ellopott milliárdokat akarják elbújtatni, és ezért nem akarnak vizsgálóbizottságokat? Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, frakcióvezető úr. A Jobbik-képviselőcsoport álláspontját Novák Előd ismerteti.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Tisztelt Országgyűlés! Azért kényszerültünk a vizsgálóbizottságok létrehozhatóságának érdekében egy törvényjavaslatot benyújtani, mert az MSZP képviselői, Mesterházy Attila, Simon Gábor és bűntársai 2012. március 26-án egy módosító javaslatot nyújtottak be a vizsgálóbizottságok létrehozásával kapcsolatos szabályozás szigorítása érdekében, amit a Fidesz természetesen örömmel el is fogadott, és ennek elfogadása óta egyetlenegy országgyűlési vizsgálóbizottság sem tudott megalakulni, annak ellenére sem, hogy olyan fajsúlyos kérdésekben kerültek benyújtásra vizsgálóbizottságok, mint például a Simicska-birodalom pénzügyi hátterének vizsgálata.

Az MSZP a pártjukat érintő, egyébként jogos és időszerű elszámoltatástól félve tehát olyan eszközt adott az Országgyűlés többségének kezébe, amellyel teljes mértékben megakadályozta bármilyen ellenzéki vizsgálóbizottság megalakítását, így ezt a jogintézményt totálisan kiüresítette. Nincs kétségem afelől, hogy ezek után ezt a javaslatunkat is le fogja szavazni mind az MSZP, ha következetes, mind a Fidesz, ahogy lesöpörték Gaudi-Nagy Tamás képvi­selőtársamnak azt a hasonlóan indokolt javaslatát is, hogy vizsgálóbizottság, illetve minden bizottság előtt idézésre köteles legyen bármely magyar állampolgár megjelenni, és ha nem, mint tette azt Gyurcsány Ferenc a 2006 őszi nem elszámoltatása, de még csak nem is tanúként való meghallgatása ügyében itt az Országgyűlés esetében, akkor az legyen szankcionálható: veszítse el a mandátumát, legalább vezessék elő, vagy bármiről lehetne beszélni.

Önök azonban nem voltak hajlandók erről beszélni, és talán pont Répássy államtitkár úr volt az, aki olyan elképesztő indokolással utasította el a javaslatot, hogy értik a problémát, de nem így kell megoldani, inkább a politikai kultúrán kell változtatni, hogy az alkotmányban ‑ akkor még alkotmányban volt előírva, aztán azt azóta eltörölték ‑ előírt megjelenési kötelezettségének egy egykori miniszterelnök eleget kell hogy tegyen. Azt mondták, hogy a politikai kultúrán kell változtatni. Hát könyörgöm, azért szavazzák le a mi törvényjavaslatunkat, mert azt várjuk, hogy politikai kultúrát hozzon ide Gyurcsány Ferenc? Hát honnan, könyörgöm, Balatonőszödről?! Erre várnak? Hát ne várjanak!

Itt van a Jobbik javaslata, inkább fogadják el, akkor majd lesz gyökeres változás. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP részéről Bárándy Gergely képviselő úr jelentkezett. Öné a szó.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Most egy kicsit higgadtabban. Novák képviselő úr, én elhiszem, hogy maguk nem szeretnek minket, de azért hülyeségeket nem kell beszélni. Először is, a Jobbik javaslatát, ami ez irányú volt, mindig is támogattuk, ezt talán elfelejtette, vagy a memóriája szelektív.

A másik: 2012 előtt, mielőtt ez bekerült a törvénybe, az MSZP-s kormányok tevékenységét számos parlamenti bizottság vizsgálta már, úgyhogy aligha hihettük azt, hogy majd ez a javaslat fogja megakadályozni, hogy a parlament vizsgálja ezeket a tevékenységeket.

Három: ha nem tévedek, Novák képviselő úr, 2012 előtt, mielőtt ez bekerült a törvénybe, sem volt olyan vizsgálóbizottság, amelyik a Fidesz-kormány tevékenységét vizsgálta volna, pedig már két éve kormányoztak. Magyarán szólva, a Fidesz egy olyan törvényi hivatkozást használ visszaélésszerűen, ami egyébként nem erről szólt, nem erre vonatkozott. Én azzal nem tudok mit kezdeni, amikor egy kormánypárt, amelyiknek megvan a parlamentben a többsége, azaz azt szavaz meg, amit akar, visszaélésszerűen gyakorolja a jogot és a jogosítványait. Erről van szó és semmi másról. Tisztelt Képviselőtársaim! Aki itt MSZP-Fidesz-paktumról beszél, az őrült; bocsánat, hogy ezt mondom.

Másrészt pedig a Jobbiknak abban teljes mértékben igaza van ‑ ezért támogatjuk mi is ezt a javaslatot ‑, abszurd dolog az, hogy hat év alatt egyetlen olyan vizsgálóbizottság sem állt fel a parlamentben, amelyik a mostani Fidesz-kormány tevékenységét vizsgálta volna. Márpedig a vizsgálóbizottságoknak nem történészi feladatok ellátása a célja, hanem az aktuális kormány ellenőrzése, ugyanis ez következik a parlamenti jogkörökből. Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, azokat a javaslatokat, amelyek azt segítik elő, hogy a kormány ellenőrzése hatékonyabb legyen, mindenkor támogatni fogjuk, még akkor is, ha az előterjesztő ilyen penetráns stílusban adja elő, amit szeretett volna. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettő percben van lehetősége az előterjesztőnek válaszolni. Öné a szó.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt nem tudjuk, hogy mi történt a háttérben, de az MSZP terjesztette be a módosító javaslatot, a Fidesz-KDNP meg támogatta. Mi ez, ha nem együttműködés?! De az a gumijogszabály, ami itt le van írva, gyakorlatilag nem teszi lehetővé, hogy bármilyen vizsgálóbizottság létrejöjjön. Egyébként Répássy államtitkár úrnak azt mondanám, hogy akkor 2012-ig ezek szerint diktatúrában éltünk, hiszen azt mondja, ha a régi szabályozás lépne életbe, akkor a hatalmi ágak megosztása nem valósulna meg, márpedig azokat az országokat, amelyekben a hatalmi ágak megosztása nem valósul meg, diktatúrának vagy Európai Uniónak hívják ‑ zárójel bezárva.

Azt is el kell mondjam, hogy az Országgyűlés a népképviselet legfőbb szerve. Az Országgyűlés nem elvon hatásköröket és jogokat azoktól a szervektől, amelyeknek vizsgálnia kellett volna ezeket az ügyeket, hanem ellenőrzi őket. Mert adott esetben igenis ellenőrizni kell az ügyészséget is, hogy jó munkát végzett-e.

És egy vizsgálóbizottság nem úgy fog ellenőrizni, hogy felülírja azokat a határozatokat, döntéseket, amiket az Állami Számvevőszék vagy az ügyészség meghozott, hanem a nyilvánosság elé tárja azokat a bizonyítékokat, beszerzett dokumentumokat, tanúvallomásokat és az egész folyamatot átláthatóan, transzparensen, amelyek alapján a választópolgárok tökéletesen el fogják tudni dönteni, hogy mondjuk, az ügyészség és a legfőbb ügyész befolyásmentesen, átláthatóan végzi-e a feladatát, és a következő választásokon, ha máskor nem, és a miniszterelnök vagy a kormányzó többség nem gondolja úgy egy-egy skandalum után, hogy bizonyos vezetőket le kellene váltani akár kétharmaddal, akkor a választópolgárok fogják azt mondani, hogy annak a kormánynak és annak a parlamenti többségnek, amely nem tette meg a kellő lépéseket és pártembereket nevezett ki a legfőbb döntéshozó pozíciókba, mennie kell, mert nem fogadható el az a folyamat, amit önök csinálnak.

Ettől félnek, és az emberek számára ezt nem szeretnék nyilvánvalóvá tenni, de a javaslatot ettől még be fogjuk nyújtani, és kérjük, hogy az Országgyűlés támogassa. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Felszólalások:   197-208   209-220   221      Ülésnap adatai