Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt percekben igen szégyenletes beszédnek lehettünk tanúi, amikor a kormányt egyfajta királyi tanácsnak, a miniszterelnököt lehordva, az államtitkárait folyamatosan szidva és fenyegetve Stummer János felszólalt a Jobbik nevében. (Stummer János: Ki fenyeget?! Ki fenyeget?!) Nem akartam ezzel kezdeni, de ön kényszerített rá, képviselő úr, hogy önök minden második sajtótájékoztatójukat valamilyen magyarázkodással kezdik, és ugye az egyik pillanatban még egy választási vesztegetés az egyik képviselőjüknél (Farkas Gergely: Melyik?! Melyik?! Beszélj!), a másik pillanatban vállalhatatlan beszéd, olyan, amit itt nem is mernék idézni a tisztelt Házban, hiszen semmilyen módon, még idézet formájában sem való ide. Harmadszor Jakab Péter képviselő úr, aki a borsodi kocsmában jobbikos haverokkal beszél… (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.)

ELNÖK: Képviselő úr… (Stummer János Nacsa Lőrincnek: Szégyelld magad!  Farkas Gergely és Stummer János közbeszól.) Képviselő úr, legyen szíves, térjen a törvényjavaslatra! Köszönöm.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Rátérek, elnök úr (Farkas Gergely: Na, végre!), köszönöm szépen. …Azért, mert ott már kiléptek a jobbikosok, illetve nem tud velük ott társalogni. Fontos törvényjavaslat fekszik most előttünk. A szociális szféra mindig kiemelt figyelmet kapott a polgári, nemzeti kormányok ideje alatt. Számunkra rendkívül fontos, hogy nagy figyelmet fordítsunk az elesettekre, rászorulókra, gyermekekre, idősekre, a fogyatékkal élőkre vagy a megváltozott munkaképességűekre (Stummer János tapsol.); ne feszültséget keltsünk, ne politikát csináljunk belőle, egy-két ügyből, mint ahogy ezt az ellenzék rendszeresen teszi (Stummer János: Ó!), hanem valódi, igazi segítséget nyújtsunk. Az elmúlt 8 évben a folyamatok, a számok ezt igazolják, és ezen az úton most sem szeretnénk megállni.

A most tárgyalt törvényjavaslat egyik fontos eleme, hogy rendezi az otthonápolók helyzetét, és valamiféle jövőképet ad nekik. Emlékezhetünk, hogy nyáron az ellenzék megpróbált hisztériát kelteni az ügyben, nehéz helyzetben lévő családokat próbáltak a színpadra rángatni, valódi civilek helyett sokszor álcivilekkel hangoskodtak. Ezzel szemben a kormány és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség a megoldást kereste, leült az érintettekkel, több alkalommal leült az érdekvédelmi szervezetekkel, a valódi civilekkel, a szakma képviselőivel, és ennek eredményeképpen egy közös és jó megoldás született.

Bevezetjük a gyermekek otthongondozási díját, amely a súlyos fogyatékosságából, tartós betegségéből adódóan önellátásra képtelen gyermekükről gondoskodó szülők számára a gyermek életkorára tekintet nélkül jár. Összege 2019. január 1-jétől bruttó 100 ezer forint, amelyet 10 százalék nyugdíjjárulék terhel. Két önellátásra képtelen gyermekről való gondoskodás esetén már másfélszeres az összeg, 2022-re lépcsőzetes emelkedéssel eléri majd a minimálbér bruttó összegét. Emeljük az ápolási díjat is, az emelés mértéke 2019. január 1. napjától, azaz egy hónap múlvától 15 százalék, majd a 2020-2022. években további 5-5 százalék.

Emlékezzünk rá, hogy a Fidesz-KDNP-kormány volt az, amely korábban is emelte az ápolási díjat, és emlékezhetünk arra is, hogy azok hangoskodtak leginkább, akik maguk az út szélén hagyták ezeket az embereket. Fontos elmondani, hogy a 2000-es években három költségvetési év volt, amikor nem emelkedett az ápolási díj összege egy forinttal sem. Ez az a három év volt, amikor Varju László államtitkárként működött a kormányban  ő az, aki hétről hétre megjelenik itt mindenféle feliratos pólóban, de a hangulatkeltésnél tovább még nem jutott (Varju László feláll képviselői helyén, és rámutat az általa viselt pulóver feliratára: „Az otthonápolás munka!”), a hangulatkeltésnél tovább még sosem jutott.

Fontos, a jogalkalmazókat segítő pontosításokat is tartalmaz a törvényjavaslat. Mi minden olyan módosítást támogatunk, amely egyszerűbbé, tisztábbá, logikusabbá teszi a jogalkalmazók helyzetét, így nyilván ezek a változások, az adminisztratív változások is üdvözölendők.

Két kormányzati cikluson át számos, sokakat érintő intézkedés történt a szociális területen. Végső soron mindig is azokra lesznek hatással a szociális területen bevezetett intézkedések, akik támogatásra szorulnak az élet valamelyik területén. Alapelvként leszögezném, hogy az a jó, ha minél több embernek tudunk segíteni még a szociális védőháló igénybevétele előtt. Azok a gondolatok nem változnak, hogy segély helyett munkát próbáljunk meg adni, és legyen rendszeres, kiszámítható jövedelme valakinek, és olyan legyen a családtámogatás, amelynek köszönhetően több pénz  és nem kevesebb  marad a családi kasszában.

Megőrizzük és tovább emeljük azoknak a kezdeményezéseknek a támogatását, amelyek eddig is eredményesek voltak. Nemzetgazdasági szempontból és társadalmi szempontból is fontos, hogy több foglalkoztatott legyen a megváltozott munkaképességűek körében is. Egyértelműen ki kell mondani, hogy igenis tudnak értékes munkát teremteni, hozzáadott értéket előállítani. Az érintettek számára egészen új életminőséget, életcélokat nyújthat, ha lehetőséget kapnak arra, hogy munkát végezzenek.

A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási rátája jelenleg 40 százalékos, míg 2010-ben még csupán 18 százalékos volt. A kormány célja a 40 százalékos foglalkoztatási ráta további emelése, éppen ezért a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása jövőre is emelkedik, ahogy az az elmúlt években is emelkedett, jövőre 2,7 milliárd forinttal többet fordít erre a kormány, így már közel 42 milliárd forint szerepel a költségvetésben erre a célra. Nyilvánvalóan  és ez nagyon fontos, ebben kérem mindenkinek a támogatását  itt elengedhetetlen a további piaci szereplők bevonása is.

Ebben a törvényben módosításra kerülnek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival és a foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos intézkedések is. Fontos változás és egyszerűsítés, hogy hatályon kívül helyezésre kerül a rehabilitációs kártyával összefüggő rendelkezés, tekintettel arra, hogy 2019. január 1-jétől a járulékkedvezmény igénybevételéhez már nem szükséges az érintett személyeknek a kártyát kiváltani, a kedvezményt közvetlenül érvényesítheti a munkáltató is. 2018 júliusában több mint 9 ezer munkáltató közel 40 ezer fő megváltozott munkaképességű személy után vette igénybe a rehabilitációs kártya biztosította járulékkedvezményt, ez a nyári hónapok egyikében több mint 750 millió forint összegben volt.

Fontos változás van a törvényben a hajléktalanellátással kapcsolatban is. Egyre többen veszik igénybe a hajléktalanellátó szolgáltatást, ám ezzel együtt is csupán 80 százalékos a kihasználtság országosan, és egyértelmű, hogy az október közepén életbe lépett jogszabállyal nem szankcionálni akarunk, hanem motiválni, hogy lehetőség szerint minél több embert segítsünk a hajléktalanellátó rendszerbe és onnan tovább. Az ellenzék az, amely minden jogi és politikai eszközt bevet annak érdekében, hogy az utcán tartsa az embereket, a hozzájuk nem méltó körülmények között.

A külső férőhelyen biztosított lakhatási szolgáltatás jelenleg a hajléktalan személyek átmeneti szállásához kapcsolódóan működtethető. A nappali melegedők fenntartására a helyi önkormányzat 10 ezer fő lakosságszám felett köteles, azonban a 30 ezer fő alatti települések nem kötelezettek szállást nyújtó hajléktalanintézményt működtetni. A 2018. október 15-étől hatályos jogszabályi változásokra figyelemmel a 30 ezer fő alatti településeken előfordulhat, hogy a hajléktalan személyek számára csak a nappali ellátás megoldott, az éjszakai szállás azonban helyben nem biztosított, így több érdeklődő, több város, kisváros is jelezte a kormányzat számára, hogy a nappali melegedő ügyfélköre számára szükségesnek tartja szállást is biztosítani, ezzel a hajléktalan személyek nagyobb városok irányába történő elvándorlását is meggátolva.

A hajléktalan személyek társadalomba visszavezetése érdekében is szükséges, hogy ne kerüljenek hátrányba azok a kisebb lakosságszámú települések, ahol nem kötelező működtetni átmeneti szállót.

(11.10)

Ennek érdekében a törvényjavaslat most megteremti annak a lehetőségét, hogy azokon a településeken, ahol nem kötelező átmeneti szállást fenntartani, a nappali melegedőt fenntartók a nappali intézményükhöz kapcsoltan hozhassanak létre külső férőhely formájában lakhatási szolgáltatást, annak személyi és szakmai kapacitásait is használva. E módosítással igény esetén a kisebb településeken is sor kerülhet szállást is nyújtó, hajléktalanellátó férőhelyek létrehozására, elkerülve az életvitelszerűen közterületen tartózkodást.

Szót kell ejteni az egyházak karitatív és szociális szerepvállalásáról is. Az elmúlt hat évben nagyjából megduplázódott az egyházi jelenlét a köznevelésben, miközben a gyermekvédelemben négyszeresére, a nevelőszülői házban pedig nyolcszorosára nőtt az egyházak szerepvállalása. Beszédes az is, hogy a Magyar Karitatív Tanács hat rendes tagjából is öt egyházi kötődésű, egyházi hátterű, illetve a három társult tagból is mind a három egyházi hátterű. Ezt a munkát itt és most is szeretnénk megköszönni és elismerni.

A törvényjavaslat szerint nem fog a szociális törvény hatálya alá tartozni az egyházi jogi személy által szervezett egyházi személyek, illetve a tevékenységet ellenszolgáltatás nélkül végző más személyek által nyújtott szállás, étkezés vagy más segítő karitatív tevékenység, ha azt az igénybe vevőtől, hozzátartozójától, vagy rájuk tekintettek harmadik személytől származó ellenszolgáltatás és állami, helyi önkormányzati támogatás nélkül nyújtják.

Nem kérdés, hogy ebben a Házban a gyermeket nevelő családok csak a Fidesz-KDNP-re számíthatnak. Ismert adat, hogy 2010-ben még 1000 milliárd forint alatt volt az a költségvetési forrás, amit a magyar családokra fordítottak a szocialisták, a Gyurcsány-kormány, míg 2018-ban, ’19-ben már meghaladja a 2000 milliárd forintot. Ez több mint duplázás. Emlékezhetünk arra, hogy 2002 és 2010 között eltörölték az egy- és kétgyermekesek családi adókedvezményét, három évről két évre csökkentették a gyes időtartamát, eltörölték az otthonteremtési programokat, illetve bezártak iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, és még a családi pótlékot is megpróbálták megadóztatni.

Fontos és életbe vágó változás a nevelőszülők részére megállapítható gyed bevezetése, a nevelőszülők képesítése megszerzésének elősegítése, az örökbe fogadó szülők gyesjogosultságának kibővítése és az örökbefogadói díj bevezetése. Itt fontos megemlíteni és megköszönni a nevelőszülők fontos munkáját. Az államtitkárság nemrég országos kampányt is indított a témában. Azt gondolom, hogy a kampány célja, hogy felhívjuk a társadalom figyelmét ennek a munkának a fontosságára, hogy akár további nevelőszülőket is toborozhassunk, hogy megköszönjük ezt a munkát, mert meggyőződésünk, hogy ez nem kizárólag a nevelőszülők saját vállalása, hanem egy közös társadalmi ügy.

A gyermekvédelemben 23 ezer gyermek van, és 15 ezer él nevelőszülőknél. Ha úgy vesszük, hogy ez egy magyarországi város lakossága is lehetne, a magyar nemzet szempontjából nagyon nem mindegy, hogy ezeknek a gyermekeknek hogyan alakul a sorsuk, ahogy az sem mindegy, hogy az ő gyermekeik majd hogyan szocializálódnak. Ezért fontosak az elmúlt években megtett intézkedések, az a jogszabályi változás, hogy 2014 óta nevelőszülőnek lenni foglalkoztatási jogviszonynak minősül. Így sokkal nagyobb anyagi biztonságban élhetnek a családok. Azt gondolom, hogy az anyagi elismerésen túl ez a kampány, illetve a minisztérium eddigi tevékenysége egyfajta erkölcsi elismerést is biztosít. A Fidesz-KDNP-frakciószövetség innen is szeretné megköszönni a nevelőszülők munkáját.

Azt gondolom, hogy egy komplex, összetett törvényjavaslat fekszik előttünk, számos előremutató, fontos és pozitív elemmel. Ezért a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója támogatja azt.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)