Felszólalás adatai

DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Habár nem jelentős terjedelmű módosítás fekszik előttünk az egyes pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó törvények módosításáról szóló javaslatban, és gyakorlatilag azok a technikai részek, amelyek valóban technikainak tekinthetők - gondolok a hitelintézeti törvény módosítására, a biztosítókról, a biztosítási tevékenységről szóló törvény módosítására, amit Szabados képviselőtársam részletesebben is elemzett, illetve a számvitelről szóló törvényre, amire az államtitkár úr az expozéjában is utalt, ami a repó- és a fordított repóügyletek beültetését vagy újraszabályozását jelenti a számviteli törvény vonatkozásában is, tehát ezek azok a technikai részek -, úgy gondolom, hogy rendjén valóak, helyénvalóak.

Elsősorban ami igazán lényeges ebben a javaslatban megítélésünk szerint, az az értékpapírosítással kapcsolatos szabályozás. Egyrészt nyilvánvaló az, hogy az Európai Unió irányelvét át kell vennünk. Nagy kérdés az, hogy miért nem vettük át eddig, hiszen most már lassan két éve, hogy megszülettek ezek az irányelvek a bázeli bizottság ajánlása jóvoltából, miért késlekedtünk eddig ezekkel. Már csak azért is érdekes ez a kérdés, hiszen alapvetően jó irányban történő változásról van szó, hiszen szigorítás, pontosítás található bennük, ráadásul azt is látjuk, hogy a tavalyi év nyomán, amikor az Amerikai Egyesült Államokban a másodlagos jelzálogpiaci botrány elindult, illetve bekövetkezett, bizony ezek a szabályozások épp ezt, ezeket a módosításokat érintik.

E tekintetben számos kérdés merül föl bennünk, hogy vajon a hazai pénzintézeti rendszer, mivel nagyon keveset tudunk erről, mennyire kitett, ha másképp nem, közvetetten is ezeknek a hatásoknak. Gondolok itt arra, hogy a magyar pénzintézeti rendszer alapvetően külföldi tulajdonosok kezében van, adott esetben befektetési alapok vagy magánbefektetők is vagy egyéb intézményi befektetők lehetnek, ők mennyire érintettek ezekben a kérdésekben; mondjuk, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, adott esetben a Pénzügyminisztérium vagy a jegybank mennyire kíséri figyelemmel azt, hogy az egyes hazai pénzintézetek mint leányszervezetek, mennyire vannak kitéve azon anyavállalatoknak, amelyek adott esetben érintettek lehetnek ezen másodlagos jelzálogpiaci hatásokban.

(10.10)

Magyarul, számíthatunk-e, várhatunk-e adott esetben mi is olyan következményeket, amelyek az Amerikai Egyesült Államokban, illetve Európa egyéb országaiban is bekövetkeztek az elmúlt időszakban, amikor bizony rendesen megrengette a pénzügyi és tőkepiacokat egy-egy pénzintézet kitettsége e tekintetében. És önmagában, ha nem is közvetetten, akkor adott esetben közvetlenül érintett-e, mondjuk, egy magyar pénzintézet a jelzálogpiaci ügyekben? Már csak azért is kérdés ez, mert nem tudjuk, nem ismerjük, nincsenek róla információink, hogy részt vettek-e magyar pénzintézetek saját vagy más jogon ezen értékpapírosított követelések kereskedésében. Mert a veszély magában az értékpapírosításban rejtőzik.

Azt mondhatjuk, az elmúlt évek egyik legnagyobb pénzügyi innovációja volt az, hogy bizonyos követeléseket értékpapírosítottak. A magyar törvények és a magyar szabályozás is bizonyos lépéseket tett ez irányba, hogy bizonyos követeléseket értékpapírosított formában lehetett materializálni, és e tekintetben bizony kockázatokat lehetett elsimítani, kockázatok problémáira lehetett gyakorlatilag olyan megoldást találni, ami szétteríti a teljes társadalomban a gazdaság szereplői között ezeket a meglevő kockázatokat.

Ez egy nagyon nagy kérdés, és nagyon jó lenne, ha akár az államtitkár úr most vagy a későbbiek során szólna nekünk arról, hogy történtek-e e tekintetben lépések, történt-e valamilyen szabályozás, hogy felmérjék, esetlegesen - ahogy említettem - szabályozzák ezeket a lehetőségeket. Mert úgy gondolom, jó lenne a magyar gazdaságot megóvni ezektől a hatásoktól, hiszen egyrészt tudjuk azt, már talán a '73-as olajválság óta, hogy bizonyos hatások begyűrűznek, ha akarjuk, ha nem, de fel vagyunk-e készülve ezekre a hatásokra, fel van-e készítve a magyar pénzintézeti rendszer, hogy ha adott esetben ez bekövetkezik, akkor a megfelelő lépéseket meg tudjuk tenni.

Megítélésem szerint ez a szabályozás, amelyet végre átveszünk, az irányba mutat, hogy tisztább és átláthatóbb képet kapunk a hazai pénzintézetek, hitelintézetek szavatolótőkéjére vonatkozóan, hiszen az eszközkockázati súlyok tekintetében egy jelentős súlyt - az előterjesztés alapján 1250 százalékot - képvisel az az összeg, amely eszközkockázati súlyként megjelenik, és nyilvánvalóan ez egy olyan tetemes súly, ami a szavatolótőke számításakor jelentősen számításba vételre kerül. E tekintetben nyilvánvalóan a tőkeellátottságot, illetve a bankok biztonságát növeli, hiszen tudjuk jól azt, hogy szabályozási oldalról a hatóságoknak elsősorban már a tőkekövetelmények tekintetében ez irányban vannak lehetőségeik. Gyakorlatilag nagyon fontos az, hogy elkerüljük azt az esetet, amit az Amerikai Egyesült Államokban azért megfigyelhettünk, hogy likviditási szempontból próbálják kezelni, tehát eszközoldalon próbálják kezelni a felmerülő hitelintézeti, pénzintézeti válságot, és kevésbé a tőke oldaláról, ahol a fizetőképességet, a szolvenciát lehet megőrizni.

Tehát én biztatom az államtitkár urat, illetve a pénzügyi kormányzatot, hogy bátran lépjen e tekintetben, és adott esetben tájékoztasson bennünket, hogy milyen lépések történtek eddig, és mit terveznek a tekintetben, hogy a magyar pénzintézeti rendszert adott esetben meg tudjuk óvni, meg tudjuk őrizni attól, hogy ilyen jellegű hatás, még ha világtendencia is, de minél kevesebb kárt okozzon a magyar pénzintézeteknek, bankszférának. E tekintetben üdvözöljük ezt a szigorítást, ennek az irányelvnek az átvételét. Egyrészt nem is tehetünk mást, másrészt megítélésünk szerint valóban olyan lépéseket jelent, ami a magyar pénzintézeti rendszer biztonságát növeli az elkövetkezendőkben.

Amint mondottam, a többi javaslatot jelen formájában valóban fontosnak és szükségszerűnek tekintjük, technikai jellegűnek is lehet ezt mondani. Én nem mondanám annak, hiszen akkor gyakorlatilag nem kerülne bele egy törvényi szabályozásba. Fontos szabályozások, bár azon el lehetne gondolkodni, hogy nem várhatott volna-e ez a szabályozás, mondjuk, a következő pénzügyi jellegű tárgyú törvények megvitatásáig, vagy esetleg tavaly már nem lehetett volna-e ezt megtenni. Fogadjuk el, hogy ez egyfajta ilyen kicsi salátatörvényben került most az asztalunkra.

Mindent figyelembe véve jelen formájában frakciónk támogatni fogja, amennyiben lényeges változások nem következnek be ezen javaslatban, a szavazások során is a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.)