Felszólalás adatai

Az én megítélésem szerint ez a törvényjavaslat egy profi munka, és érződik rajta az az európai szintű jogalkotási technika, ami átjön hozzánk is. Ez nem kisebbíti az előterjesztők érdemeit, én ezt elismerem, különösképpen azért, mert definiálja azokat a fogalmakat, amiket használ, ez nagyon fontos. Több mint száz fogalmat definiál, és példaként állítható ez a módszer vagy gyakorlat, ez az eljárás más törvények kidolgozói számára is. Sajnos nem mondható általánosnak ez a gyakorlat, hogy tudniillik az adott törvényben használt fogalmakat világosan definiálja a törvény készítője. Mondhatnék erre, mondok is egy-két példát: ilyen mondjuk, mindjárt a Magyar Nemzeti Bankról szóló hatályos törvény, amelyben olyan fogalmak, mint itt a Seszták képviselőtársam által említett makropudenciális meg mikroprudenciális jelzők nincsenek definiálva, és korántsem egyértelműek ezek az idegen kifejezések. De mondhatnám a nemzeti vagyonról szóló törvényünket, amelyben a nemzeti vagyon fogalma nincs világosan definiálva, a számvevőszéki törvényt és még másokat.

Tehát én azt tudnám mondani több mint hároméves tapasztalattal a hátam mögött, hogy a mindenkori törvény-előkészítőnek és a törvényhozónak nagyobb figyelmet kell szentelnie a törvény normaszövegében használt fogalmak világos értelmezésére, mert különben nem fogjuk egymást megérteni. A világosan definiált fogalmak hiánya sokszor értelmetlen vitákat, félreértéseket okoz. Ebből a szempontból tehát, még egyszer hangsúlyozom, az én megítélésem szerint ez a szakmai törvény jó példával szolgál. Még egy példát hadd mondjak, kicsit átnyúlva a másik tárgyalt és fontos vagy ennél is fontosabb ügyhöz, ez az egyezmény, a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló egyezménytervezet. Ebben is vannak olyan fogalmak, amiket jó lett volna megmondani, például Balczó képviselő úr itt a vezérszónoklatában beszélt erről: minimális lokalizációs szint. Most én tulajdonképpen értettem, megértettem, hogy ez a 40 százalékos hazai részesedés, de miért nem lehet világosan megmondani, hogy mi ez, és lehetne több ilyen példát is mondani.

Tehát a fogalomhasználat nagyon fontos azokban a törvényekben, amik itt születtek, születnek ebben a törvényalkotási lázban vagy törvénygyárban, aminek mi a munkásai vagyunk, hiszen ebben a ciklusban, 2010 óta 310 új törvény született és 533 törvénymódosítás; 833 törvény, ez egy iszonyatosan nagy szám, azt hiszem, hogy ez minimum Európa-csúcs. A mennyiség megvan, a mennyiség elismerésre méltó, de ez nem mindig párosul egy minőségi minőséggel, mutatja is ezt az igen magas törvénymódosítások száma. 533 törvény módosítására került sor, és ezek között nagyon sok olyan van, amit már ez az Országgyűlés alkotott meg, ez a kormánytöbbség hozott, és már hozzá kellett nyúlni. Ilyen maga a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény, aminek a legutolsó verziója 2003. szeptember. Én azt gondolom, hogy ha ez a bizonyos mostani, alternatív befektetési alapokról szóló törvény, illetve probléma előtérben lett volna, nem kellett volna talán most, ebben módosítani a Nemzeti Bankról szóló törvényt, hiszen beépíthették volna már 2003-ban is az akkori módosításba, az akkori törvényjavaslatba, és nem kellene mindig hozzányúlni a törvényekhez.

Nekem az a felfogásom, itt jó néhány fideszes képviselőtársamtól hallottam bizottsági vitákban, más formákban, nekem az nem szimpatikus, hogy egyfajta igénytelenséget fogalmaz meg, amikor azt mondja, hogy semmi se tökéletes, a világ se tökéletes, mert ha az lenne, akkor sok minden probléma nem lenne; tehát ha nem jó egy törvény, akkor is fogadjuk el, aztán majd kijavítjuk. Szóval, ez jellemző a törvényalkotásra, és ezért van ez a sok módosítás.

Egy olyan probléma, ami szintén hároméves tapasztalat, és ezt annak kapcsán szeretném hangsúlyozni, hogy itt Ékes képviselő úr, aki ismertette a mai költségvetési vitában az én észrevételeimet, mintegy bagatellizálta azt a megjegyzésemet, aminek a lényege az, hogy ezeknek az alapoknak, ezeknek a befektetési alapoknak is van független, külső pénzügyi ellenőrzése, amit könyvvizsgálók végeznek, és ez nincs egészen egyértelműen szabályozva.

(21.50)

Nos, Ékes képviselő úr itt könyvelésről beszélt. A könyvelés meg a könyvvizsgálat igencsak két különböző dolog, nem szabad összekeverni a két dolgot. Nem a könyveléssel van a probléma, hanem azzal, hogy ha már egyszer a tisztelt kormány ebben a törvényjavaslatban ezt a kérdést behozta a törvény szövegébe, akkor erről érdemes beszélni annak kapcsán, hogy nem kérdezte meg a tisztelt minisztérium a könyvvizsgálói kamarát, nem kérte ki a véleményét. Ez a bizonyos nemzeti együttműködés rendszere úgy működik, amire számos tapasztalat van az elmúlt három esztendőből, hogy nem nagyon veszik figyelembe a civil szervezeteknek, érdek-képviseleti szervezeteknek, másoknak a véleményét, és erőből vesznek bele szabályozási megoldásokat a törvényjavaslatba. Miről van szó konkrétan? Arról van szó konkrétan, hogy azoknak a magánkönyvvizsgálóknak, akik majd ezeknek az alternatív befektetési alapoknak a pénzügyi ellenőrzését végezni fogják, a könyvvizsgálói díja, árbevétele nem lehet több egy-egy cégtől eredően, mint az összárbevételének a 30 százaléka. Azt gondolom, ez talán rendben is van, azonban rögtön a következő passzusban egy olyan szabályozás következik, ami a könyvvizsgáló cégek számára ezt a 30 százalékos limitet már 10 százalékra veszi le. Ha ez a szabályozás így marad, akkor ez kifejezetten kedvezni fog a nagy könyvvizsgáló cégeknek, hogy konkrét legyek, a nemzetközi könyvvizsgáló cégeknek, a Big Fournak, ugyanis neki hatalmas apparátusa van, tehát neki nem probléma az a szabály, ami szerint egy szervezettől származó bevétele nem lehet több mint 10 százalék, mert hiszen tíznél sokkal több szervezetet auditál, szemben azzal a könyvvizsgálóval, aki magánkönyvvizsgálóból, mondjuk, kisvállalkozó lett - itt jönnek be a kkv-k -, és egyedül auditál a könyvvizsgáló. Van egy cég mögötte - más megfontolásból, a vállalkozás szabadsága ezt megengedi, hogy nem magánkönyvvizsgálóként, hanem cég keretei között auditál -, de egyedül van, és egyedül már nem tud tíz alap auditálására vállalkozni. Tehát tulajdonképpen egyfajta piacszűkítés, egyfajta jövedelemvesztés fenyegetné azokat a könyvvizsgálókat, amelyek cég keretében, kisvállalkozásuk keretében auditálják ezeket a befektetési alapokat.

Ez látszólag egy apró példa, de jól jellemzi azt a magatartást, amely sajnos jellemző az elmúlt három év jogalkotási tevékenységére, hogy a tisztelt kormány nem veszi igénybe a nemzeti együttműködés rendszerében rendelkezésére álló konzultációkat, szakmai tanácsokat, érveket, hiszen, még egyszer mondom, én nem vagyok a könyvvizsgálói kamara ügynöke, és nekem senki sem fizet azért, hogy ezeket itt elmondom, a szakma becsülete mondatja ezt velem, mert közel áll hozzám ez a szakma, hiszen oktattam több egyetemen, én magam nem vagyok egyébként gyakorló könyvvizsgáló, de tessék már megkérdezni a szakembereket - miért nem lehet megkérdezni?

Most én kaptam egy biztató reakciót a bizottsági vitában az ott jelen lévő előadóktól, ami szerint ezt az úgymond felületes javaslatot majd korrigálni fogják. Remélem, ez meg fog történni. Tettem módosító javaslatokat, és attól függően, hogy ezt akceptálni fogja-e a tisztelt előterjesztő, attól is függ az, hogy én ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását javasolni fogom-e vagy esetleg nem, mert ez egy fontos kérdés.

Végezetül, tisztelt Országgyűlés, tisztelt államtitkár úr, engedje meg, hogy egy kicsit csipkelődve mondjam azt, hogy tessék már ennek a törvényjavaslatnak a címén kicsit változtatni, mert elég szerencsétlen módon van ez megfogalmazva. Azt mondja, hogy a kollektív befektetési formákról és a kezelőikről, valamint s a többi. Ha megnézzük ezt egy irodalomérettségi előtt álló diák szemüvegén keresztül, akkor miről is van szó? Befektetési formákról és a kezelőikről. Nem a formákat kezelik, hanem a befektetési alapokat kezelik. Ezt azért hangsúlyozom, mert a magyar alaptörvényben az van, hogy Magyarország védi a magyar nyelvet, akkor én mint magyar állampolgár, tisztelettel jelentem, védem a magyar nyelvet, nyelvhelyességi szempontból tessék már ezt a címet rendesen megfogalmazni: a kollektív befektetési formákról és a befektetési alapokról és kezelőikről szóló törvényjavaslat, és így tovább. Tehát legyünk, ha lehet, igényesebbek a szavak használatakor, a normaszöveg megfogalmazásakor és a terminológia világossá tételekor!

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiból.)