Felszólalás adatai

Nos, tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim, az új parlamenti ülésszak kezdetén alkotmányos szokásaink szerint a kormány beszámol a legutóbbi ülésszak óta hozott fontos döntéseiről és ismerteti az előttünk álló évre vonatkozó terveit. A kormány így járul hozzá, hogy a parlamentnek sikerüljön megvitatnia, milyen kihívások előtt állunk, és mit vár el tőlünk az ország.

Most először ismertetem - a teljesség igénye nélkül - a kormány néhány fontos döntését.

A Brüsszellel folytatott, folyamatos tárgyalások eredményeképpen elkészült az a dokumentum, amit az uniós bükkfanyelven partnerségi megállapodásnak neveznek, amely szabályozza az Európai Unió és Magyarország közötti pénzügyi együttműködést a következő hét évben. (Ismét megszólal a hangszóró.) Emlékeztetésképpen: azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy a rendelkezésünkre álló több ezer milliárd forint 60 százalékát gazdaságfejlesztési célokra fordítjuk majd. Ez fontos föltétele annak, hogy a gazdasági válságot lezárhassuk, és Magyarország a következő négy évben egy felívelő pályán haladhasson.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2005-ös, 2009-es és 2011-es parlamenti döntéseknek megfelelően államközi szerződést kötöttünk Oroszországgal a nukleáris együttműködésről. (A hangszóró elnémul.) A kormány a maga munkáját elvégezte, a végső döntés az önöké: a nemzetközi szerződést, melyet önök elé terjesztettünk, a parlamentnek kell végül is jóváhagynia, úgy, ahogyan az egy alkotmányos demokráciában szokás.

Harmadszor: a kormány visszavásárolta a Fővárosi Gázművek Zrt. eddig német kézben lévő részvényeit és a hozzájuk tartozó vállalati irányítási jogosultságokat, így a Főgáz ismét kizárólagos köztulajdonban van, a főváros és a magyar állam közös tulajdonában. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Negyedszer: a kormány döntött egy új budapesti kongresszusi központ felépítéséről és kijelölte annak helyét a Művészetek Palotájának szomszédságában.

Ötödször: a kormány áttekintette és néhány részletében módosította a "Miskolc és agglomerációja - digitális közösség" programot, amellyel kiépítjük a hálózatot és eszközöket biztosítunk, s ezzel lehetővé válik, hogy először több tízezer, később pedig több százezer ember tud a világhálóhoz kapcsolódni. Ez egy különleges, kísérleti, új kezdeményezés, amely ha beválik, országossá tehető.

Hatodszor: a kormány összeállította a 2014. és 2015. évi tanuszoda- és tornaterem-építési programot. A program eredményeképpen néhány év múlva minden járásközpontban lesz legalább egy uszoda, és ez legalább 32 új uszoda megépítését jelenti. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Hetedszer: a kormány kiemelt üggyé nyilvánította a 2021. évi úszó-világbajnokság megrendezését, így a szükséges engedélyek időben meglesznek, és a szükséges beruházások is időben megtörténnek majd. Mint bizonyára emlékeznek, az úszó-világbajnokság jogát a nyáron sikerült elnyernünk, és ez lesz a legnagyobb sportesemény, amit valaha Magyarország megrendezett.

Nyolcadszor: mint bizonyára tudják, Magyarország ebben az évben új, online kapcsolatra képes pénztárgéprendszerre áll át. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.) Miután adórendszerünk súlypontját a jövedelemadókról a forgalmi adókra helyeztük át, ez az átállási program a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodásunk előföltétele. Az átállás okozta nehézségekre a kormány olyan megoldást dolgozott ki, amely garantálja, hogy egyetlen becsületes és a törvényt betartó kereskedő se szenvedjen kárt.

Kilencedszer: tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy kormánydelegációnk Törökországban tett látogatásának eredményeképpen 32 egyezményt írtunk alá, és elértük, hogy a magyarok a jövőben vízummentesen utazhatnak Törökországba.

Tizedszer: a cseh, a szlovák és a lengyel miniszterelnök részvételével miniszterelnöki csúcstalálkozót tartottunk, ahol áttekintettük a mára kaotikussá vált ukrajnai helyzetet. A négy ország belügyminiszterei folyamatosan tartják a kapcsolatot, és együttműködnek az ukrán válság következményeinek kezelésében. Mi, magyarok aggodalommal figyeljük az anarchia képét felidéző ukrán politikai fejleményeket. Érdekeltek vagyunk a helyzet olyan, tárgyalásos megoldásában, amely helyreállítja a békét, a biztonságot és a jog alapján álló közhatalmi rendszert. Különös figyelemmel követjük a Kárpátalján élő magyarok helyzetét, és kötelességünknek tekintjük, hogy ezekben a bizonytalan időkben támaszt nyújtsunk számukra, és megvédjük alapvető érdekeiket.

(13.20)

És végül, 11-edszer, szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy újabb jelentős külföldi beruházások történtek Magyarországon, mióta nem láttuk így egymást ebben a körben. Ennek eredményeképpen jelentős mértékben nő a magyar gazdaság, és ezek a beruházások növelik a munkahelyek számát. Csak példaképpen: egy amerikai és egy angol cég hozta Budapestre szolgáltató központjait a napokban, ez 500, illetve 250 új munkahelyet teremt; egy orosz cég hozott létre logisztikai központot és fuvarozó vállalatot, ezzel 1500 új munkahely jön létre; megkezdődött az azerbajdzsáni Alyev Alapítvány támogatásával a Vakok BatthyányLászló Gyermekotthonának új beruházása, egy új épület építése; és ma délelőtt is átadtunk egy beruházást, amellyel egy zalaszentgróti üzemet sikerül jelentősen kibővíteni, úgyhogy gratulálok a zalaszentgrótiaknak is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az előttünk álló feladatok számbavételéhez először idézzük föl a négy évvel ezelőtti célkitűzéseinket. Közel négy évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy bár az ország rossz állapotban van, de Magyarországot nem lehet úgy tönkretenni, hogy ha összefogunk, akkor együtt ne tudnánk talpra állítani. Azt vállaltuk, eltakarítjuk a múlt romjait, és közösen felépítünk itt egy erős Magyarországot. Azt mondtuk, ehhez az kell, ne hagyjuk, hogy pusztán a körülmények diktálják a sorsunkat, hanem a saját kezünkbe vesszük a jövőnk irányítását, az kell, hogy a külföld gyámkodása és mankói helyett végre a saját lábunkra álljunk. Azt vállaltuk, hogy szakítani fogunk a régi világ kishitűségével, a "nekünk úgyse sikerülhet", a "merjünk kicsik lenni" hozzáállásával.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! 2010-ben egy történelmi lehetőséget kaptunk, amit kötelességünk volt beváltani, és ma már jól látható, hogy az azóta elvégzett munka töredékét sem végezhettük volna el, ha nincs meg hozzá az alkotmányos parlamenti erőnk, a kétharmados felhatalmazásban rejlő egység. Köszönetet mondok a választópolgároknak, hogy az elmúlt négy évben a válság minden nehézsége ellenére támogatták Magyarország megújítását. Csak az emberek összefogásának és erőfeszítésének köszönhetően érhettük el azokat a közös eredményeket, amelyek alapján ma már magabiztosan mondhatják a magyarok, hogy az országuk jobb állapotban van, és egyre jobban teljesít.

Ismételten figyelmükbe ajánlom, hogy tartósan 3 százalék alatt tartjuk a költségvetési hiányt. Töretlenül javul a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérlegünk. Magyarországon 40 éve nem volt ilyen alacsony az infláció. Évtizedek óta nem fordult elő, hogy a háztartások rezsiköltségei csökkentek volna, és az elmúlt 25 évben talán most először garantáljuk, hogy a költségvetési hiány a választás évében sem indul növekedésnek. Nőtt Magyarországon a foglalkoztatás, mi több, mostanra történelmi csúcsot ért el, több mint negyedmillióval dolgoznak többen, mint négy éve. Emlékeztetni szeretném önöket, hogy 2010-ben 10 millió emberből 3 millió 600 ezer dolgozott, és csak 1 millió 800 ezer ember fizetett adót; egy középiskolás is tud annyit, hogy ez csak gazdasági és pénzügyi összeomláshoz vezethet. Ám csak az elmúlt évben 100 ezerrel nőtt a munkavállalók száma, sőt több tízezernyi betöltetlen álláshely vár gazdára. Tíz év után először nőtt a fiatalok és a nők foglalkoztatottsága. Mindezzel párhuzamosan a munkanélküliség újabb 1,5 százalékkal csökkent egy év alatt, így most 9 százalék körül áll, ami még mindig magas. Még mindig magas, és messze van attól, ahova el akarunk jutni, de folyamatosan és egyértelműen csökken. Ami még ennél is reménykeltőbb, hogy a javulás üteme gyorsulást mutat; ezt ma kevés ország mondhatja el magáról az Európai Unióban.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nemcsak a foglalkoztatottság javult, hanem a munka megbecsülése is. Magyarország vitte véghez a második legnagyobb minimálbér-emelést Európában. Az elmúlt évek alatt 10 százalékkal nőttek az átlagbérek. A tények tehát azt mutatják, hogy Magyarország jobban teljesít. (Dr. Józsa István: 30 százalékkal.) A velünk kapcsolatban a lehető legkritikusabb hangot megütő külföldi elemzők is tartós növekedést jósolnak a magyar gazdaságnak, ráadásul többségük magasabbat, mint mi saját magunknak.

A gazdasági sikerek, a határozott kormányzás és az ismét az emberek mindennapi életének javításával foglalkozó politika nem csak a gazdasági tények világában hozott változást. Magyarország az elmúlt évek alatt képes volt gondolkodásában, életszemléletében, ha úgy tetszik, lélekben is megújulni; ez a lelki megújulás adja sikereink végső magyarázatát. Ezt még a materialistáknak sem érdemes lebecsülniük, mert innen fakad a következő lépésekhez szükséges erő és bátorság, innen ered az összefogás képessége is. Ezért voltunk képesek az elmúlt négy évben felülemelkedni részérdekeken és pártpolitikán, ezért vagyunk képesek a sokszínűség értékének megőrzése mellett nemzeti egységet is létrehozni.

Kérem, emlékezzenek a nagy dunai árvízre, ott nem volt jobboldali, baloldali, nem volt vidéki és fővárosi, sőt nem volt határon inneni és túli magyar sem, nem volt öreg és fiatal, ott csak az országukért és egymásért küzdő magyarok voltak. És emlékezzenek a bankárok a Brüsszel és a multinacionális monopóliumok ellen létrejött összefogásra. Komoly csatákat kellett vívnunk a bankadóért, a multiadókért és az alkotmányért is. A legkevesebb, tisztelt hölgyeim és uraim, amit mondhatok, hogy a megújult Magyarország ma már nem ijed meg senkitől, hiába támadják, hiába fenyegetik, kiáll magáért, és kiáll a magyar emberekért is (Taps a kormányzó pártok soraiban.), akkor is, ha nagyobb erőkkel találja szemben magát.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez a Magyarország már nem bújik el a viták és a küzdelmek elől, kitart az érdekei mellett, és hajlandó harcolni is értük, úgy, ahogy az egy életképes, lélekben is erős országhoz méltó.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Úr! Szeretném önöket arra is emlékeztetni, hogy nem csak vitákat és konfliktusokat vállaltunk. Régi szövetségeinket a NATO-val és a nagy európai országokkal megerősítettük. Új gazdasági, kereskedelmi együttműködéseket építünk ki szerte a világon. Beneveztünk az új együttműködésekért és a gazdasági terjeszkedésért folytatott küzdelembe. Kereskedelmi központokat nyitunk, fontos megállapodásokat hozunk tető alá. Csak az elmúlt fél évben a legmagasabb szintű állami tárgyalásokat folytattunk Indiában, Japánban, Oroszországban és Törökországban, s a következő hónapokban folytatjuk ezt Kínában és Szaúd-Arábiában is. Ezek az együttműködések jelentik Magyarország további növekedésének és gazdasági sikereinek a zálogát.

(13.30)

Az a célunk, hogy Magyarország kivitelének egyharmada Európán kívülre irányuljon 2018-ra. Figyelembe véve a mai számokat, ez meglehetősen ambiciózus, de nem lehetetlen cél.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt tartunk ma. Meggyőződésem, hogy ma már mindenki láthatja, ha vita van róla, az is inkább csak megszokásból, hogy Magyarország évről évre egyre jobban teljesít. A mai helyzetünket úgy foglalnám össze, hogy sikerült túljutnunk a reménytelenségen, sikerült túljutnunk a korábbi rossz kormányzás okozta kilátástalanságon, megosztottságon és széthúzáson, vagyis sikerült túljutnunk a hanyatláson. Úgy látom, hogy a megújult Magyarországnak ismét van jövője. Van jövője, mert stabilan és fenntarthatóan növekszik a gazdasága. Van jövője, mert nő az önbecsülése és önbizalma, mert egyre inkább hisz saját erejében. És van jövője, mert közép-európai országként ahhoz a térséghez tartozik, amely az elkövetkező időszakban az európai gazdasági növekedés motorja lesz. Mindezt a világnak az a része, amely figyel Európára, ma már tényként kezeli.

Ugyanakkor sok munkánk van még hátra, rengeteg még a teendőnk, sokat kell még dolgoznunk azért, hogy minden célunkat elérhessük. Tudjuk, hogy még mindig sok család él nehéz körülmények között. Tudjuk, hogy még újabb és újabb munkahelyeket kell teremtenünk. Azt is tudjuk, hogy erőfeszítéseket kell tennünk a tartós, stabil és biztonságos növekedés fenntartásához. És azt is tudjuk, hogy ha a válság utáni világban a győztes nemzetek közé szeretnénk tartozni, tovább kell növelnünk Magyarország versenyképességét.

Tisztelt Ház! Az előttünk álló legfőbb kihívás, hogy tovább javítsunk a magyarok életkörülményein, hogy Magyarország minden egyes polgára kihasználhassa azokat a lehetőségeket, amelyeket kemény munkával és közös erővel teremtettünk meg. Ennek legfontosabb eszköze ma az, hogy letörjük az energiaárakat. Olcsó energiára van szüksége a háztartásoknak és a gazdasági életnek egyaránt. Az alacsony rezsi biztonságos életet tesz lehetővé minden magyar család számára. Az olcsó energia pedig versenyképessé teszi hazánkat a befektetésekért és a piacokért folyó nemzetközi küzdelemben. A mi célunk az, hogy az energiaellátás nálunk legyen a legversenyképesebb, beszéljünk magyarul: a legolcsóbb Európában. Ha ezt sikerül elérnünk, megnő a munkahelyek száma, megerősödnek a magyar vállalkozások, és tovább nőnek a külföldről érkező befektetések is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek szellemében az előttünk álló időszak legfontosabb feladata a rezsicsökkentés megvédése és folytatása lesz. Tudjuk, hogy a rezsicsökkentéssel és annak következetes folytatásával óriások tyúkszemére léptünk, akiknek nagy befolyásuk van az Unió bürokráciájára. Ők pontosan tudják azt is, hogy a rezsicsökkentés nem kampány, hanem nemzetstratégiai kérdés Magyarországon, egy olyan stratégia, amelynek ráadásul az Unióban egyre több követője lesz. És ez nekik fáj. A tárgyalások során mi világossá tettük, hogy a rezsicsökkentés nem egyszeri intézkedés volt, hanem egy másik világ kezdetét jelenti Magyarországon. Világossá tettük azt is, hogy nem tűrjük tovább a magánmonopóliumokat, nem fogadjuk el az erőfölénnyel való visszaélést. Azt sem rejtjük véka alá, hogy a mi célunk az, hogy munkából ne csak megélni, de gyarapodni is lehessen Magyarországon, vagyis a mi célunk az, hogy a magyar családoknak minél több pénz maradjon a tárcájában. Ehhez pedig rezsicsökkentés kell. Tudom, hogy a monopolhelyzetű szolgáltatók is megszokták a hatalmas profitot, amit most nehezen engednek ki a kezükből, és tudom, hogy jelenleg is azért lobbiznak, hogy Magyarországot eltérítsék a rezsicsökkentéstől. Vagyis tudtuk előre - ne csináljunk úgy, mintha meglepődnénk -, hogy 2014 a rezsiharc éve lesz.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Európai Unió most is, ahogy ezt korábban megszoktuk tőle, megint kötelezettségszegési eljárással fenyegeti Magyarországot. Ne kerteljünk, beszéljünk egyenesen: a brüsszeli multik, bankárok és bürokraták újabb támadásra készülnek a magyar családok ellen. Sokan úgy gondolják, a tisztelt ellenzék képviselői ennek néha hangot is adnak, hogy mi indítottunk háborút a bankok és a közműcégek ellen. Ez a föltételezés azonban közelebbi vizsgálatot igényel. Ugyanis amikor mi 2010-ben átvettük a kormányrudat, ez a háború már javában zajlott. Javában zajlott a bankok és a devizahitelesek, a közműcégek és a magyar családok között, és a magyarok mindkét fronton vesztésre álltak. Vaknak kellett annak lennie, vagy elvakultnak, aki ezt nem vette észre. 2010-ben a kérdés valójában az volt, hogy mi, az ország választott képviselői és vezetői kinek az oldalán lépünk szorítóba. Mi pedig úgy döntöttünk, hogy a piros-fehér-zöld sarkot választjuk. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! De ez már a múlt. Ma annyit mondhatok önöknek, hogy most sem ülhetünk ölbe tett kézzel. Jelentem, hogy a kormány és a kormánypártok a maguk részéről fölkészültek. Meg fogjuk védeni a rezsicsökkentést. Elég erősek vagyunk, elég erősek ahhoz, hogy ne hagyjuk magunkat és ne engedjünk az érdekeinkből. Ezért kérem, sőt udvariasan, de határozottan elvárom minden tisztességes, a magyar családok iránt elkötelezett képviselőtől, hogy ebben a küzdelemben támogassa Magyarországot.

Első lépésként, tisztelt Ház, itt az Országgyűlésben kell megalkotnunk a harmadik rezsicsökkentés föltételeit. A törvényjavaslat önök előtt van, s ha akarnak, már holnap szavazhatnak róla. A sürgősséggel beterjesztett jogszabály alapján a háztartásokban használt gáz ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, a villamos energia ára szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökken majd. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Másodszor: fel kell vennünk a kesztyűt az Európai Unióval a kötelezettségszegési eljárás ügyében. Ugyanúgy, ahogy eddig, most is a lehető legteljesebb egységben kellene felsorakoznunk, és meg kell mutatnunk, hogy nem fogadjuk el sem az igazságtalanságot, sem a kettős mércét, és nem engedünk a kapzsiságot, az extraprofitot kiszolgáló politikának.

Harmadszor: meg kell teremtenünk hazánkban a nonprofit energiaszolgáltatók működésének föltételeit. Ehhez az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia a nonprofit energiaszolgáltatókról, amely alapján a kormánynak létre kell hoznia az első magyar nonprofit energiaszolgáltatót. Vagyis olyan törvényeket és jogszabályokat kell közösen megalkotnunk, amelyek megvédik a magyarok érdekeit. Ezt várja tőlünk Magyarország. Joggal várják el, hogy a parlament is nőjön föl a feladathoz, álljon ki értük, és védje meg az érdekeiket és az eredményeiket. Igazuk van, ez jár a magyaroknak, az elmúlt négy évben megdolgoztak érte.

És itt, tisztelt hölgyeim és uraim, nemcsak Magyarországról van szó. Európának előbb-utóbb be kell látnia, csak úgy lehet versenyképes a világ más feltörekvő térségeivel, így például Amerikával és Ázsiával szemben, ha radikálisan leszorítja az energiaárakat. Mindenkinek javaslom, olvassa el az Európai Unió által kibocsátott jelentést az európai energiapiac helyzetéről, amiből megtudhatja, hogy Ázsia egyes országaiban és Amerikában kétszer-háromszor olcsóbb az energia ára, mint az európai gazdaságokban. Az energiaárak radikális letöréséhez Európában, tisztelt hölgyeim és uraim, a verseny kiterjesztése kevés lesz, ez nem fogja meghozni a kívánt eredményt, ezért radikálisan alacsonyabb energiaárakat csak árszabályozással lehet elérni, sehogy másként. Mi tehát egy megoldást javaslunk egész Európának, aztán vagy megfogadja, vagy nem. Mi azonban nem adhatjuk fel a saját érdekeinket, és nem mondhatunk le a versenyképességünkről. Ceterum censeo, a rezsiharcot tehát meg kell vívni.

(13.40)

Azt kérem minden képviselőtársamtól - pártállásra való tekintet nélkül -, hogy álljon ki a rezsicsökkentés mellett, hiszen Magyarországnak végre újra van jövője, ne engedjük, hogy ezt bárki elvegye a magyaroktól.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Hosszan tartó taps a kormánypárti padsorokból.)