Felszólalás adatai

Az irányelv kettős célt tűz a tagállamok elé. Az egyik oldalon elvárja a postai monopóliumok fokozatos lebontását, ugyanakkor a továbbiakban is állami kötelezettségként határozza meg az úgynevezett egyetemes postai szolgáltatás biztosítását. A piacnyitás fokozatosságának elvét besorolták az elvárások közé, hogy a tagállamoknak a monopóliumot nélkülöző piaci viszonyok között is legyen lehetőségük megfelelően felkészülni az egyetemes postai szolgáltatás működtetésére. Az irányelv célrendszere két fontos felismerést tükröz. Egyrészt azt a körülményt, hogy a postai piac meghatározó eszköze a gazdasági fejlődésnek, másrészt azt a tényt, hogy miközben a hírközlési eszközök fejlődése és robbanásszerű elterjedése jelentős hatással bír a hagyományos postai piacra, a mindenki számára elérhető és megfizethető postai szolgáltatások továbbra is szükségesek maradnak. Ezek fejlődése erősítheti a gazdasági és társadalmi kohéziót, hiszen közvetlenül is támogathatja az elektronikus kereskedelem kínálta új lehetőségek kiaknázását. Ezért vált a piacnyitás mellett az uniós szabályozás másik pillérévé az a követelmény, hogy a tagállamok éppen e kohéziós és esélyegyenlőségi szempontok miatt kötelesek fenntartani az egyetemes postai szolgáltatásokat is.

A postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat aktualitását az uniós irányelv átültetésére vonatkozó kötelezettségünk mellett a postai szolgáltatások értékét, gazdaságélénkítő szerepét is megfelelően tükröző szabályozási környezet kialakítása adja. Ezt fejezi ki a törvénytervezet címe is. Míg a korábbi törvény címe a postáról szólt, ami a köznyelvben egyszerre jelenti a küldeményeket, a Magyar Posta Zrt.-t és a Magyar Posta egyes szolgáltató helyeit, de a postai ágazatot is, a mostani törvényjavaslat már címében is kimondja, hogy a postai szolgáltatásokat helyezi középpontba, és ezek piacáról rendelkezik. Ami pedig a postai monopóliumok lebontását illeti, a törvényjavaslat az új szolgáltatók számára is megteremti a lehetőséget arra, hogy meghatározott feltételeknek megfelelve szerezzenek részesedést az 50 gramm alatti levélküldemények, például a normál levelek vagy számlalevelek piacából.

A törvényjavaslatban markánsan megjelennek azok a szabályozási elemek, amelyek a piacnyitás mellett állami kötelezettségként az ország valamennyi lakosa számára a hét legalább öt napján meghatározott minőségben biztosítandó egyetemes postai szolgáltatás fenntarthatóságát célozzák. A törvényjavaslat alapján az egyetemes postai szolgáltatást 2020. december 31-éig továbbra is a Magyar Posta Zrt. nyújtja. Ebben semmi meglepő nincs, hiszen nincs más olyan szolgáltató a piacon, aki ezt a feladatot el tudja látni.

A javaslat az uniós ágazati szabályozással összhangban kialakítja az egyetemes postai szolgáltatók egyetemes szolgáltatási kötelezettsége miatt felmerülő esetleges veszteségei kiegyenlítésének szabályait. A tervezetben meghatározott piacokon működő szolgáltatók befizetéseiből e veszteségek csökkentésére kompenzációs alap jöhet létre, a magyar állam és az egyetemes szolgáltató pedig közszolgáltatási szerződésben rögzítheti a szolgáltatások részletes szabályait.

Nem mellékesen fontos szempont az is, hogy a Magyar Posta hálózatát olyan szolgáltatások nyújtására is fel lehessen használni, amelyek nem tartoznak a törvényjavaslatban szereplő postai szolgáltatások közé. Ezek azon pénzügyi és egyéb szolgáltatások, amelyekhez szükséges kiterjedt hálózat, amivel a Magyar Postán kívül ma más nem rendelkezik Magyarországon. Elég csak a nyugdíjkifizetésekre vagy az ATM nélküli kistelepüléseken a készpénzfelvételre vagy a sárga csekkek feladására gondolni.

Tisztelt Országgyűlés! A teljes postai piacnyitás követelménye mellett van egy olyan szolgáltatáscsokor, amelynek specialitását még az irányelv is elismeri. Ez az a levelezés, amely nélkülözhetetlen a közigazgatás és az igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez, a bírósági vagy közigazgatási eljárások eredményes lebonyolításához, azaz a hivatalos iratokkal kapcsolatos szolgáltatások. A kivétel érthető és szükséges. Csak az egyetemes szolgáltató közreműködésével garantálható, hogy az ország minden állampolgára lakóhelyétől függetlenül ezeket a szolgáltatásokat is megfelelő minőségben és megkülönböztetéstől mentesen vehesse igénybe. A törvényjavaslat szerint ezért a Magyar Posta megőrzi kizárólagos jogát e szolgáltatások nyújtására.

A jogszabály előkészítése során kiemelt szempont volt, hogy az új szabályozás a lehető legkisebb mértékben avatkozzon be a már jelenleg is versenypiacon működő postai szolgáltatásokba, így az ezeket nyújtó cégek tovább folytathatják tevékenységüket. A postai ágazat piacfelügyeletét ellátó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladatköre a tervezetben foglaltak alapján kibővül a feladatainak ellátásához szükséges jogszabályok megalkotásával s az egyetemes szolgáltatás finanszírozásához kapcsolódó ellenőrzési hatáskörrel. Természetesen emellett megmaradnak korábbi feladatai is: a postai szolgáltatók engedélyezésével, a róluk szóló nyilvántartások vezetésével, az általános piacfelügyelettel és az egyetemes szolgáltatás megfelelőségének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokkal.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondottak alapján a törvényjavaslatot megtárgyalni, majd a részletes vitatást követően azt támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a türelmüket, köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(15.20)