Felszólalás adatai

Mindez azt jelenti jelen esetben, hogy 2011 történései, folyamatai alapvetően meghatározzák az idei, 2012-es költségvetést, a jövő évi költségvetés pedig, a 2013-as az idei teljesítményen múlik. Így tehát alapjaiban összefügg, hogy milyen véleményt alkotunk a tavalyi év zárszámadásáról, és milyen költségvetést szavazunk meg a következő évre. A benyújtott 2011-es zárszámadásból, az azt értékelő, elemző érvekből, adatokból az derül ki, hogy a 2013-as költségvetés teljes mértékig megalapozatlan. Tegnap egyébként a gazdasági bizottság ülésén Varga Mihály miniszter, az Orbán-kormány minisztere maga mondta ki, hogy a 2013-as költségvetésben tervezett növekedés és egyéb célok átgondolásra, átszámolásra szorulnak, és megerősítette, hogy az új megállapodás reményében vagy akár anélkül is - hiszen ezt függőben hagyta - a 2013-as költségvetést át kell dolgozni.

Azt gondolom, hogy a kormánynak az a lépése, amellyel beismerte, hogy a beterjesztett jövő évi költségvetési terv nem megfelelő alapokon, nem megfelelő számokon és nem megfelelő folyamatokat prognosztizálva készült el, ez egy fontos, ez egy rendkívül fontos önkritikus beismerés. Az, ami most zárszámadásként itt szerepel, csupán megerősíti, hogy ilyen bizonytalan talajra nem lehet a következő év teendőit meghatározni és megtervezni. Az most más kérdés, hogy lehetett pontosan előre tudni, hogy a még tavasszal beterjesztett költségvetés megalapozatlan, és nem elfogadható. Ezt több szakmai, külső és belső elemző számtalan alkalommal megírta és elemezte, mégis végigvitte a kormány egészen a fejezeti fő számok elfogadásáig, majd azt követően a fejezeten belüli átcsoportosítások megvitatásáig.

Azt gondolom tehát, hogy a két folyamat, a zárszámadás, amely a tavalyi évről szól, a jövő évi költségvetés elkészítése, amely ma függőben van, egymással szorosan összefüggő és egymáshoz kapcsolódó, rendkívül kedvezőtlen jeleket mutat az Orbán-kormány költségvetési elképzeléseiről, gazdálkodásáról és tevékenységéről. Elmondtam már kisebbségi véleményként azokat a konkrétumokat, mind a költségvetés többszöri átdolgozását, mind azt, hogy a finanszírozási kockázatok rendkívül nagy mértékben megnőttek, mind azt, hogy Magyarországot leminősítette mind a három hitelminősítő intézet, de még fontosabb ezek mellett a tények mellett mindezek hatása az idei évre és a következő évre.

Itt hallhattuk kormánypárti képviselőktől, hogy itt a kockázatok döntően abból származnak, mert az előző kormányok, mondjuk, devizában vették föl az adósságot. Sajnálom, hogy Dancsó képviselőtársam elmegy, mert éppen neki szeretném válaszolni, amit itt a pulpituson elmondott (Dr. Dancsó József helyet foglal.) - mint ahogy az Orbán-kormány is, merthogy nemzetközi pénzpiacokon hitelt felvenni csak devizában lehet. Az én megjegyzésem kisebbségi véleményként nem erről szólt, hanem arról, hogy nem lehet kétfajta módon elvégezni az elszámolást, hol figyelembe véve az árfolyamot, hol nem, mert nem fogunk korrekt képet kapni. Azt gondolom tehát, hogy ilyenfajta, nevezzük így, átgondolatlan megjegyzések is világosan jelzik, hogy milyen megalapozatlan szakmailag mind a zárszámadás, mind a költségvetési törvény.

Arra hivatkozni egyébként, mint ahogy elhangzott, hogy az Európai Unió országaiban is hasonlóan negatív folyamatok zajlanak le, pedig teljesen félrevezető, mert az Európai Unió országainak szinte kizárólagos nagy többségében ma már, az elmúlt egy évben, másfél évben kedvező folyamatok bontakoztak ki. Nem csupán Németországban, ami a mi számunkra fontos, indult el egy gazdasági növekedés, hanem a környékünkön is, Lengyelországban, Szlovákiában, sőt még Romániában is, nemkülönben pedig a balti államokban. Tehát miközben az Európai Unióban a válság szélén imbolyogva valamiféle növekedés már elindult, valamiféle perspektíva látszik, addig Magyarország az egyetlen olyan - megismétlem, egyetlen olyan - európai uniós tagállam, ahol a beruházások két éve folyamatosan csökkennek, a zárszámadás szerint 2011-ben 5 százalékkal, a KSH most nyilvánosságra hozott adatai szerint ebben az évben pedig 7 százalékkal.

Márpedig a beruházások csökkenése annak a rémképét vetíti előre, hogy nemhogy új munkahelyek jönnének létre, hanem a jelenlegieket sem lehet majd megvédeni, hiszen egyszerűen semmilyen gazdasági tevékenység, semmilyen fejlődés nem megy végbe Magyarországon. Fontos az persze, hogy Magyarország miért megy pontosan szembe a többi európai uniós tagállammal, itt miért csökkennek a beruházások, miközben más országokban, majdnem minden országban, kivétel nélkül 1-2-3 százalékos beruházásiráta-növekedést tapasztalnak. Döntően azért, mert Magyarországra ma három dolog jellemző, és mind a három az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának következménye: Magyarország ez alatt a két év alatt befektetésre nem ajánlott országgá vált, Magyarország lett a világ 8. legkockázatosabb országa, és végül mindezt jelzi, hogy a forint árfolyama messze leszakadt még a térségi valutáktól is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek rendkívül szomorú tények, de tények. Ezek igazolják, ezek indokolják azt, hogy Magyarország miért nem tud fejlődni, itt miért nincsenek beruházások, miért csökken a gazdasági potenciál. És természetesen ennek vannak következményei; nemcsak abban, hogy lefújnak beruházásokat a Nokiánál vagy a Dunaferrnél, hanem az is, hogy a felszámolások száma megugrik, nagymértékben, mintegy 30 százalékkal éves átlagban, és az is, hogy a versenyképességünk drasztikusan romlik.

(12.30)

Nyáron hozták nyilvánosságra a tavalyi évet értékelő rangsort, ahol tizenkét helyet rontva, a 60. helyre csúszott vissza Magyarország a versenyképességi ranglistán. Azt gondolom tehát, hogy az a visszaesés, visszafejlődés, recesszió, amely 2011-ben bekövetkezett - amiről a zárszámadás ilyen értelemben tartalmaz erre vonatkozó konkrét adatokat, és ez figyelemreméltó -, világosan jelzi, hogy az a gazdaságpolitika, amelyet az önök kormánya, az Orbán-kormány követ, nem gazdasági növekedést serkentő, annak intézkedései minden bejelentés, sajtóhír, sajtótájékoztató ellenére fogyasztáscsökkentő és gazdasági visszaesést indukáló gazdaságpolitika.

Szerepel a zárszámadásban egy adatsor, és szerepelt annak idején a sajtóban is, ami rendkívül figyelemreméltó. Még 2011 első negyedévében van gazdasági növekedés Magyarországon - 2,6 százalék -, utána ez negyedévről negyedévre csökken, amíg át nem megy az idei mínuszos, tehát csökkenő tendenciába. Ez világosan mutatja, hogy a 2010 nyaráig önök által sokat szapult gazdasági kormányzás eredményeként még volt növekedés Magyarországon, és amikor önök 2010 nyarán, illetve őszén elkezdték a kormányzást, annak következtében, mintegy fél év múlva egyébként ez recesszióba, visszaesésbe fordult.

Szó volt itt az adósságról is. Szeretném megerősíteni, hogy én értem fideszes képviselőtársaimat, mert a Széll Kálmán-tervben az szerepel, hogy 2011 végére az adósságot - és ezt Orbán Viktor és Matolcsy György is megerősítette - 73-74 százalékra kell csökkenteni. Csakhogy ez az adósság egyszerűen nem csökken, tehát önöknek kellett valami olyan elszámolási módot találni, amivel ezt látszólag igazolhatják. Szeretném elmondani, hogy teljesen világos, hogy a zárszámadás szerint 80,8 százalék az adósságszint, tehát nem csökkent a 2010. év végéről szinte semmit, miközben - ezt szeretném hozzátenni - az államosított nyugdíj-megtakarításokból 5 százalékot az államadósság visszafizetésére használtak fel. Ebből kifolyólag, ha ez az 5 százalék nem lett volna, ha ez az államosítás nem történik meg, ha ezt a pénzt nem használják fel, akkor 85-86 százalékos adósságráta lenne Magyarországon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Persze egy ilyen zárszámadás világosan megmutatja azt is, hogy egyébként a zárszámadás, az állami költségvetés az önkormányzatok egyes feladatait hogyan látja el. Szeretnék a zárszámadás adataiból idézni önöknek: 2011-ben kevesebb jutott anyasági ellátásokra, a családoknak a gyermekek után járó támogatásokra, a munkanélküli-ellátásokra és a szociális intézmények támogatására. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a különböző családi és szociális támogatásokat, illetve a szociális szolgáltatások normatíváit befagyasztották, és azok leértékelődtek.

Csak jelezni szeretném, hogy a családi pótlékot, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök úr azt mondja, hogy most megvédi az IMF-fel szemben, önök immár harmadik éve nem emelték. A családi pótlék leértékelődése az inflációs rátát figyelembe véve ma már tehát több mint 10 százalék, vagyis 10 százalékkal kevesebbet ér a családi pótlék, mint ahogy a közmunkáért adható bér is, amelyet év közben 60 ezer forintról 47 ezer forintra csökkentettek. Mindezek a folyamatok sajnos megalapozták azt, hogy Magyarországon egy rendkívül komoly elszegényedési folyamat ment végbe, most már nem csupán a szegények körében, akiknek nagyon kicsi a lehetőségük és mozgásterük, hanem a középosztály körében is. Nagymértékben, nagyon sok család esetében tapasztalható most már a lecsúszás középről a szegények közé. Ehhez hozzájárult egyébként az adók és a családi adókedvezmény önök által elfogadott rendszere is. Közismert a szám, számos vita folyt erről, hogy míg a leggazdagabbak mennyi családi adókedvezményt tudnak igénybe venni - még a száz leggazdagabb is -, addig bizony nagyon sokan nem tudják igénybe venni a gyermekek után járó családi adókedvezményt, 112 milliárd forintot. 112 milliárd forintot nem tudtak igénybe venni! Ez családonként havonta több mint 10-11 ezer forintot jelent. Erre nem válasz, hogy a 16 százalékos adókulcs rajtuk segített. Rajtuk nem segített; ezért kellett önöknek bevezetni azokat a rendkívüli intézkedéseket, hogy valamilyen módon az alacsonykeresetűek esetében, ahol nulla százalékot, még egyszer mondom, nulla adót fizettek, és most tizenhatot kellett fizetniük, ott valahogy a keresetkiesést kompenzálni tudják. Azt gondolom tehát, hogy védhetetlen ez a személyi jövedelemadó-rendszer és családi adórendszer, s ha egyszer önöknek meglesz az a lehetőségük, hogy nem köti a pártfegyelem önöket, hogy támogassák és helyeseljék, és tükörbe néznek, akkor el fogják ismerni, hogy ezt nem lett volna szabad csinálni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szó volt már az európai uniós pályázatokról és azok fel nem használásáról is. Sajnálom, hogy erre semmilyen reflexió nem érkezett egyelőre még a kormányoldal részéről, mert ez egy rendkívül veszélyes folyamat. De ha már az európai uniós tagságról van szó, szeretnék önöknek két számot ideidézni mindazoknak, akik úgy gondolják, hogy az Európai Unión kívül is van élet. Magyarország 2011-ben a zárszámadás szerint 233 milliárd forintot fizetett valamilyen jogcímen az Európai Unióba. Magyarország a zárszámadás szerint 913 milliárd forintot kapott támogatásként. Tisztelt Képviselőtársaim! Közel 700 milliárd forint előnyt jelentett Magyarország számára 2011-ben, hogy tagja az Európai Uniónak, vagyis az képviseli a nemzeti érdeket, aki az Európai Unióban látja Magyarország jövőjét.

Összegezve: 2011-ben kicsúszott a költségvetés irányítása az Orbán-kormány kezéből, és bár most igyekszik úgy beállítani a történéseket, mintha a hibák kizárólag külső okokból következnének be, ez sajnos nem így van. Kétségkívül kockázatos világban élünk, de ehhez a magyar kormány nemcsak hogy rosszul alkalmazkodott, hanem hibásan is kezdeményezett. Magyarországról annak idején magyar írók, költők, gondolkodók is azt mondták, hogy egy kompország, és sokakban, sokunkban volt az a remény, hogy a kompország kiköt Európa centrumában, a folyó túlpartján. Most sajnos azt kell mondanom, hogy a 2011-es zárszámadás inkább egy másik hasonlatot tesz valószínűvé, nevezetesen hogy zsákország. Mint ahogy a magyarországi zsáktelepüléseket is a csökkenő munkahely, elvándorló népesség és depresszió jellemzi, sajnos Magyarországot is ez jellemzi az önök kormányzásának következményeként. Mert igen, az a helyzet, hogy ma Magyarországon kevesebb embernek van valódi munkája, mint 2010-ben, hogy a reálbérek 4 százalékot veszítettek értékükből, hogy az adóterhelés átlaga magasabb, mint a kormányváltáskor, hogy leálltak a beruházások, hogy az infláció közel 6 százalék, és hogy nagyon sokan el akarják hagyni Magyarországot.

Úgy gondolom, hogy ezt önök sem akarhatták, önök sem akarhatják, de a zárszámadás jó alkalom lenne arra, hogy ennek következményeivel szembenézzenek, és most egy olyan gazdaságpolitikát folytassanak, és olyan 2013-as költségvetést készítsenek elő, amely ezt a kedvezőtlen folyamatot megfordítja. Mert ez lenne Magyarország érdeke.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)