Felszólalás adatai

Ami mosolyra fakasztott, ahogy párhuzamba hozta, hogy 2012 forró napjainak számát csak 1901 forró napjainak a száma haladta meg. Itt, mondjuk, tudományos igénnyel az empíria oldaláról megközelíteni a felmelegedés kérdését, úgy gondolom, hogy nem a jogalkotás szentélyének a keretei közé tartozik. De abban is egyetértek önnel, hogy fontos kérdés a klímavédelemmel a jogalkotás szintjén is foglalkozni, sőt még, hogy önre személy szerint is valami jót mondjak, nagyra értékelem az ön államtitkári és azt megelőző munkásságát ezen a területen, azzal együtt, hogy ez az empirikus megjegyzés szerintem nem idevaló volt.

Ami viszont idevaló, hogy nagyon is aktuális, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről szóló előterjesztést a Ház tárgyalja, ugyanis úgy gondolom, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testület a patkó valamennyi szegletének véleménye szerint nemcsak hogy kizárólagos jogú nemzeti akkreditáló szerve Magyarországnak, hanem komoly szakértelemmel, felkészültséggel és felelősséggel látja el a törvényen alapuló feladatait, a különböző szervezetek, mint például a vizsgáló laboratóriumok, a kalibráló rabo..., labo... Ez egy kicsit nehéz szó, a kalibráló laboratóriumok (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból.), hitelesítő szervezetek... Az útelágazódást nagyon jól ki tudom mondani, köszönöm szépen. (Derültség a Jobbik és az LMP padsoraiból.) Útelágazásban, útelágazódásban, hitelesítő laboratóriumban nagyon-nagyon jó vagyok, és köszönöm szépen a figyelmet.

De azon túl, a terméktanúsítási és egyéb szervezetek akkreditálásával kapcsolatos kizárólagos jogosultsága a Nemzeti Akkreditáló Testületnek most jelen módosítás alapján, az uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítésének keretében kerüljön kiterjesztésre az EU ETS CO₂-kibocsátás kereskedelmi rendszerben részt vevő hitelesítő szervezetekre vonatkozó közösségi szabályozás nemzeti jogba történő átültetése révén, és ahogy Bencsik képviselő úr elmondta, ennek az ütemezése meglehetősen szoros. Itt a magyar parlament jogalkotó tevékenységétől függetlenül is vannak határidők, amelyekre illik, sőt alapvető nemzeti érdek, hogy tekintettel legyünk.

A törvényjavaslat elfogadásával harmonizálásra kerül a hitelesítés rendszere, miszerint a hitelesítést végzőket a korábbi engedélyezés helyett 2013-tól a nemzeti akkreditáló testületek akkreditálják az Európai Unió tagállamaiban. A módosítás eredményeképp a hitelesítő szervezeteknek Magyarországon a Nemzeti Akkreditáló Testület akkreditálási eljárást kell igénybe venniük.

A módosítás elsősorban technikai jellegű, jogharmonizációs célú rendelkezéseket tartalmaz, melyek szerint egyebek mellett módosul a törvény rendelkezése szerint az akkreditálható személyek és szervezetek köre, az akkreditálás fogalma pontosításra kerül, a NAT nyilvántartásainak adattartalma is rögzítésre kerül. A közzétenni rendelt információk körét is tartalmazza ez az új törvény. Az akkreditálási eljárás szabályait, a felügyeleti vizsgálat lefolytatására vonatkozó rendelkezéseket és egyéb eljárási rendelkezéseket is rögzít az előterjesztés.

A törvényjavaslattal kapcsolatban egyrészről megállapítható, hogy az szakmailag megalapozott, a jogharmonizációs célú módosításokat tartalmazza, amelynek nemzeti jogba történő átültetése Magyarország uniós kötelezettsége és egyben alapvető érdeke is. Ebben is egyetértünk.

Szükségesnek tartom azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a kormány jelen törvényjavaslat előterjesztésével csak formailag végezte el feladatát, valós eredményeket önmagában a törvénymódosítástól ugyanis még nem lehet várni.

Az előterjesztői indokolás szerint, ami itt szerepel, "az Európai Unió energiahatékonysággal és zöldtechnológiák fejlesztésével kapcsolatos törekvése elkötelezettsége nyomán - idézek az előterjesztés indokolásából - fellendíthető a kutatás-fejlesztési tevékenység, a gazdasági növekedés gyorsulhat, bővülhet a foglalkoztatás, különösen a jól képzett szakemberek számára.", ezek nagyon nemes célok. A helyzet sajnos egy kicsit más. Az Európai Unióban valóban igaz, mi azonban most nem érzékeljük az önök kormányzása idején még ezeket az eredményeket. Magyarországon ugyanis uniós összehasonlításban drámaian alacsony a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintje, a legutóbbi tapasztalatok szerint a magyar gazdaság nem növekszik, hanem csökken, a foglalkoztatás sajnos nem bővül, hanem visszaesik, a jól képzett szakemberek jelentős része sajnos nem Magyarországon látja a szakmai munkájának a kibontakozását.

Az energiahatékonyság és a zöldtechnológiák ösztönzése valóban pozitívan hat, hathat a gazdaság élénkítésére és a növekedésre. Magyarországon azonban a jelenlegi kormányzat nemhogy nem segítette, hanem kimondottan ellehetetlenítette az ilyen típusú beruházásokat, nemcsak az ön munkáját lehetetlenítette el, képviselő úr, hanem az ezzel kapcsolatos beruházásokat is.

Ez a kormány volt az, amely szétverte a zöldtechnológiák elterjedését ösztönözni hivatott KÁT-rendszert. Egyetlen nap alatt, 2011. március 16-án önök megszüntették ezt a KÁT-rendszert. Ennek már több mint másfél éve. A Fidesz-kormány halogatja a KÁT-rendszer helyébe lépő metánrendszer elindítását, így a zöldiparág terjedésének támogatási oldala teljes mértékben hiányzik; nem teljes mértékben, de legalábbis a szabályozás oldaláról meglehetősen lyukas.

A Fidesz-kormány sajnos törölte az innovációs járulék leírhatóságát, ami szintén ellene hat a kutatás-fejlesztési források kiépítésének.

A Fidesz kormányzása idején csökkent a megújuló energiaforrások hazai részaránya, ami szintén az elfogadott energiastratégiával ellentétes folyamatot jelez. Nagyon reméljük, hogy csak átmenetileg, és nem hosszabb távon.

A Németh Lászlóné miniszter asszony előterjesztésében szereplő kijelentések tehát látszólag igazak, csak sajnos jelenleg nem Magyarországon. A zöldtechnológiák ösztönzése valóban segíti a gazdasági növekedést, de csak akkor, ha előtte nem rombolják szét az egész támogatási rendszert, ha van egy működő támogatási rendszer, amelynek keretében a zöldtechnológiák hozzá tudnak járulni a gazdaság növekedéséhez.

(18.10)

Az innováció valóban fejleszti a gazdaságot, annak motorja tud lenni, elősegíti a foglalkoztatást is, de ehhez finanszírozás is szükséges, kutatás-fejlesztési források szükségesek, Magyarország pedig jelenleg mélyen átlag alatt költ kutatás-fejlesztésre.

Rátérve a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó adatokra: ezeknek az adatoknak a tanúsítása, hitelesítése és az ebben részt vevő szervezetek akkreditálása nagyon fontos feladat, csak félő, hogy ezek a szervezetek esetleg munka nélkül maradnak, vagy nem tudnak piaci felfutást produkálni, ha nincsenek a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését eredményező beruházások, amit auditálhatnának, márpedig nagyon kevés ilyenről tudunk.

Az MSZP-frakció mindezek alapján a törvényjavaslat normatív tartalmával egyetért, azt szakmailag megalapozott és szükséges módosításnak tartja. A törvényjavaslat azonban önmagában nem alkalmas az előterjesztő által kitűzött célok elérésére, nevezetesen a kutatás-fejlesztési tevékenység fellendítésére, a gazdasági növekedés gyorsítására, a foglalkoztatás bővítésére és a jól képzett szakemberek megélhetésének biztosítására. Ezt nem elég egy törvényjavaslat indoklásába beleírni, ezért komoly felépített gazdasági stratégiára van szükség, aminek a körvonalai sem látszanak.

Pozitívumnak tartjuk ugyanakkor, hogy a kormány valamennyi, egyébként populista figyelemelterelést és hangulatkeltést szolgáló Európai Unió-ellenes megnyilvánulása dacára még mindig számít azokra az előnyökre, lehetőségekre, amelyek hazánk európai uniós tagságából következnek. Az Európai Unió pozitív eredményeiben, lehetőségeiben való részesedéshez azonban Magyarországnak olyan politikát, ezen belül olyan gazdaságpolitikát kellene folytatnia, amely nem öncélúan EU-ellenes, hanem a közös érdekeket helyezi előtérbe; ha nem tündérmeséken, hanem valós gazdasági programokon, fejlesztési programokon alapul, és nem úgy próbálja a munkahelyteremtéssel kapcsolatos adatokat jobb színben feltüntetni, hogy a statisztikákat ide-oda rakja, hanem ténylegesen a piaci környezetben bővülő foglalkoztatást eredményező gazdaságpolitikát folytat.

Ebben az esetben jelen törvénymódosítás nemcsak a jogharmonizációs kötelezettség formális teljesítését, kipipálását szolgálná, hanem fontos gyakorlati jelentősége is lehetne. Ehhez Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely nem megsarcolja és elűzi a befektetőket, hanem arra ösztönzi őket, hogy befektetésükkel Magyarországon beruházzanak, működjenek környezetbarát módon, csökkentsék a káros anyagok kibocsátását, javítva ezzel mindannyiunk életminőségét, segítve a költségvetés helyzetét, munkát adva ezzel emberek ezreinek, és természetesen a tanúsító szervezeteknek és magának a nemzeti akkreditációs testületnek is.

Tehát a környezetéből kiragadva ez az előterjesztés támogatandó, támogatható; hogy eredménye is legyen, ahhoz viszont egy gazdaságpolitikai fordulatra, a zöldgazdaságot ténylegesen támogató, működő szabályozórendszerre és gazdasági környezetre lenne szükség. Úgyhogy az előterjesztés támogatása mellett erre is szeretném felhívni a kormány és a jelen lévő kormányoldali képviselők figyelmét.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)