Felszólalás adatai

Én emlékszem arra, amikor egy időben nagy - idézőjelbe téve - "divatja" volt annak, hogy a helyi önkormányzatok, amikor minősített többséggel lehetett arról dönteni, hogy más megyéhez lehet csatlakozni, akkor volt olyan, hogy Veszprém megyében hét település döntött úgy, hogy Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozik. Ha mondjuk, egy hattagú testületből már négyen így szavaztak, anélkül, hogy megkérdezték volna a helyben lakókat, átcsatlakoztak Győr-Moson-Sopron megyéhez. És hogyha látják a térképet maguk előtt, ott van egy ilyen nyúlvány, ami délnek irányul, a 82-es út mellett lévő összes település, annak reményében, hogy ott egyébként jobban járnak majd az idők folyamán.

Ezért született az én emlékeim szerint akkor egy parlamenti döntés arról, hogy ilyen esetben mindig kötelező legyen a népszavazás, ne négy, öt vagy hat ember döntsön arról, hogy miként lehet egy másik megyéhez csatlakozni. Ráadásul most talán még nagyobb ingerencia lesz ez ügyben a településeknél, hiszen a választókerületek új átrajzolása történik meg, és a megyéket nem szelhetik át ezek a választókerületek. És netán ne az történjék, hogy "akkor mi oda jobban szeretnénk tartozni", és elindul egy népvándorlási folyamat, ami sok pénzbe, sok energiába kerül, ha csak lehetőséget adunk. Én azt gondolom, hogy megvannak a szigorú szabályai annak, miként lehet megyét váltatni, váltani, ehhez ragaszkodjunk.

Szilágyi képviselőtársamnak pedig szeretném mondani, de éppen kiment, akkor csak úgy l'art pour l'art mondom, hogy a közmeghallgatáson mi az, hogy érdemi válasz: ki dönti el, hogy mi az érdemi válasz? Aki nem megfelelő választ kap, az mindig azt mondja, hogy nincs érdemi válasz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), akkor is, ha az egyébként érdemi válaszként hangzik el. Azt pedig, hogy a civil szervezeteknek adnak-e helyben lehetőséget, azt döntsék el mindig a helyiek (Az elnök újból csenget.), nem kell ezt egy kerettörvényben szabályozni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)