Készült: 2024.05.05.04:54:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

274. ülésnap (2013.05.06.), 10. felszólalás
Felszólaló Tóth Csaba (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:06


Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A történelem megismétli önmagát. Itt a parlamentben 79 évvel ezelőtt, 1934 májusában, mint ahogy most is, a trafikügy váltotta ki a legnagyobb felzúdulást. Akkor az ellenzéki képviselők azon háborodtak fel, hogy a Gömbös-kormány a legtöbbet jövedelmező, újonnan kiadott egyedi árusítási trafikengedélyekkel, ahogy a szociáldemokrata képviselő, Malasits Géza mondta, valósággal felsegélyezik a híveiket, miközben az ősrégi trafikosokkal nem egy esetben megalázó módon járnak el. (Az MSZP padsorai mögött, a szakértői páholyban többen, egymás mellett állva papírlapokat mutatnak fel, amelyeken a következő szöveg olvasható össze: "Követeljük: a kormány írja alá az isztambuli egyezményt" - Soltész Miklós, feléjük mutatva: Elnök úr!) Az akkori képviselőknek a trafikdzsungel felháborító visszaélésének vitájában világossá vált, hogy Gömbösék hitbizományként kezelik a trafikengedélyeket, és nem egy megbízhatónak tartott, érdemdús egyén esetében fittyet hánytak az előírásokra. Akkor is, ahogy most is, köztisztséget vagy párttisztséget viselők rokonai, barátai kaptak lehetőséget trafiküzemeltetésre.

Azonban most nem egyszerűen felsegélyezik a híveiket - az akkori szóhasználattal élve -, hanem pofátlanul újrafelosztják az 500 milliárdos dohánypiacot. A pofátlan újrafelosztást egy jogvédő szervezet, a Transparency International így jellemezte a múlt héten: "A trafiktörvény megalkotása, valamint a pályázatok lebonyolítása során felmerült problémák súlyos korrupciós lehetőséget mutattak. A trafiktörvény azt bizonyítja, hogy a korrupció rendszerszintű, mert javarészt kormány közeli érdekcsoportok kapták meg a biztos bevételt jelentő lehetőségeket. A trafiktörténet, az úgynevezett state capture a foglyul ejtett állam tipikus példája. Ez azt jelenti, hogy a közhatalmi döntéshozatalt a közérdek helyett magánérdekek vezérlik centralizált, jól kidolgozott rendszerben."

No de mi is történt valójában? Az történt, hogy több tízezer család megélhetését gátlástalanul elvették, és odaadták néhány ezer rokonnak, barátnak, ismerősnek. Néhány család szerzi meg az így átcsoportosított vagyont, teljesítmény, kockázat és munka nélkül, megfejelve busás haszonnal, hiszen most utólag háromszorosára emelik a garantált hasznot is. Azt is mondhatnánk, hogy sokan szívnak, kevesen pedig meggazdagodnak. Az történt, hogy álságos módon, támogatandó célok mögé bújtatva újraosztották a közel 500 milliárdos dohánypiacot. Hol vannak már azok a célok, amelyeket annak idején megfogalmaztak, hogy a legfontosabb a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása, vagy hogy a megváltozott munkaképességűeket és a tartósan munkanélkülieket támogassák, segítsék, hozzák helyzetbe?

Óbudán több mint húsz éve üzemeltet egy mozgáskorlátozott házaspár egy kis trafikot. Saját kezükkel építették, ez biztosította a megélhetésüket eddig - eddig, mert ők sem nyertek a pályázaton. Ha valami felháborító, hát ez aztán tényleg az. A mozgáskorlátozott házaspárnak két hónapja maradt, hogy új megélhetést találjon. Így támogatja a kormány a megváltozott munkaképességűeket, hogy akinek volt megélhetése, még attól is elveszik. Szégyen!

A becsapott, pórul járt trafikosok az ország szinte minden részén panaszkodnak, hogy hiába volt a tapasztalatuk, a tudásuk, a piacismeretük, az évtizedek óta működő boltjuk, a pályázaton mégsem nyertek. A kereskedők el vannak keseredve, hogy az eddigi munkájuk ennyit ér, a működő vállalkozásuk meg fog szűnni, és az alkalmazottaik utcára kerülnek. Sok esetben olyanok nyertek, akik korábban soha nem foglalkoztak dohánytermékek forgalmazásával, a szakmában nem ismertek. A jelenleg dohányboltot üzemeltetők közül sokan azért nem pályáztak, mert úgy gondolták, hogy 3-4 százalék árrésből nem lehet majd megélni. Most jogosan érzik magukat becsapva, mert ha tudták volna, hogy utólag háromszorosára emelik a garantált hasznot, akkor biztosan pályáztak volna ők is.

Érthetetlen, hogyan lehetett úgy üzleti tervet készíteni, hogy a nyertesek közül sokan még üzlethelyiséggel sem rendelkeznek. (Nyakó István: Csak párttagkönyvvel. Gratulálok!) Hogyan számolták ők ki, hogy milyen költségeik lesznek, mennyi lesz az üzlet bérleti díja, ha még azt sem tudják, hogy egyáltalán hol lesz. Nincsenek illúzióink azzal kapcsolatban sem, hogy vajon hány megváltozott munkaképességűnek és tartósan munkanélkülinek van olyan szerencséje, hogy a pályázata sikeres legyen. Mint már eddig sokszor, most is bebizonyították, hogy a jelenlegi kormány nem a családi vállalkozások, a munkanélküliek vagy a megváltozott munkaképességűek barátja, kivéve akkor, ha bizonyos családokról van szó.

A dohánypiac újrafelosztásának csak egy célja volt: elvenni sok tízezer ember megélhetését és gátlástalanul átjátszani a kiválasztott rokonoknak, barátoknak, építeni és feltőkésíteni a klientúrát. Ebben a rendszerben bárkitől bármit, bármikor el lehet venni. Még nem késő, még meg tudják tenni, érvénytelenítsék a pályázat eredményét, és átlátható, tisztességes módon bonyolítsanak le egy újat úgy, hogy azoknak, akik eddig ebből szerényen megéltek, legyen lehetőségük ezt folytatni, és csak azok nyerjenek, akik saját maguk akarnak dolgozni és ezzel a családjuk megélhetését biztosítani.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai