Felszólalás adatai

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nincs új a nap alatt, én se fogok sokkal többet, illetve mást mondani, mint az eddigi ellenzéki képviselők, akik a bizottságok kisebbségi véleményét ismertették. Mindenekelőtt hadd tegyek annyi kiegészítést Hajdu képviselő úr felé, hogy már önkormányzati és területfejlesztési bizottságnak hívják a bizottságunkat, és nem rendészetinek.

Az az igazság, hogy a bizottságban a kormányhivatalok alkalmazottai az ellenzéket egyáltalán nem nyugtatták meg, de ahogy a véleményeket hallottuk - például Hajdu képviselő úrét is -, az SZDSZ-es és a kormánypárti MSZP-s képviselők sem igazán nyugodtak meg, még akkor sem, ha ezt is állítják magukról, hiszen minden szavukból az aggódást halljuk ki itt a parlamentben is. Így volt ez az imént a többségi vélemény előadójával is.

Egy-egy adórendszer átalakításakor mindig az a fő kérdés, hogy az átalakítás mit hoz a konyhára, milyen hatással van az ország versenyképességére, és milyen hatással van adott esetben az országon belüli foglalkoztatásra. Az adószerkezet átalakítása mindig nagy munkát jelent, hiszen - jelképesen szóval - bármelyik szélét húzzuk is meg, mozdul az egész rendszer. Az volt a mi véleményünk, hogy bele-belekapva egy ilyen rendszerbe nem érhető el igazán érdemi eredmény, ezért az ellenzéki képviselők javaslatot is tettek, s nemcsak azért, mert a bizottsági tárgyalás előtt három nappal került fel a parlament honlapjára a jelentős adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat, hanem azért is, mert tartalmilag sem értettünk vele egyet. Most is az történik, hogy bele-belekapunk az adórendszerbe, de az egész rendszer átalakítása nem történik meg. Ráadásul a kérdéseinkre adott minisztériumi válaszok azt mondták, hogy a változtatás összességében nullszaldós, bizonyos kozmetikázás, átrendeződés történik. Ezért aztán azt kérdezzük, hogy minek ez az egész.

Tisztelt Ház! Kezdjük a címmel: vagyonadó. Nos, a vagyonadó egy személyi típusú adó, ez esetben pedig egy tárgyi adót vezet be az Országgyűlés, ha netán elfogadja. Lakóingatlanokról, vízi járművekről, légi járművekről van szó, s idecsapták még a nagy értékű gépjárműveket is a teljesítmény alapján. Szeretném megjegyezni - ez a bizottsági ülésen is elhangzott -, hogy vannak jó koros, nagyteljesítményű gépjárművek, amelyek 1-2 milliót érnek a piacon, s ez a teljesítmény kilowattban jóval nagyobb, mint a ma 8-10 milliót vagy ennél magasabb értéket képviselő gépjárműveké. Tehát még igazságtalan is a rendszer, arról nem beszélve, hogy a gépjárműadót szép csendben 15 százalékkal meg kívánják emelni. Erről nem nagyon esik szó az Országgyűlésben, de azért szeretném megjegyezni, hogy ott is nő a terhelés. Ami pedig a vízi járműveket illeti: elindult egy folyamat, az okosak vagy jól értesültek elkezdték regisztráltatni Németországban, illetve Szlovéniában a vízi járműveiket, hogy itthon ne kelljen utánuk adózniuk. A légi jármű pedig - mondjuk így - propagandisztikus céllal került be ebbe a törvényjavaslatba.

Ami a lakóingatlanokat érinti: a legnagyobb vitát a 30 milliós értékhatár váltotta ki, az, hogy az alatt 0 a kulcs, fölötte pedig emelkedik. Akinek tehát 29,5 millió forintos ingatlana van, az nem fizet, akinek pedig 30 millió 100 ezer forintos ingatlana, az fizet adót. Ez az igazságossági problémákon kívül szerintünk alkotmányossági problémákat is felvet.

(11.10)

A mi véleményünk még e tekintetben az, hogy ha egy vagyoni típusú adóról beszélünk, ott általában a tiszta értéket számoljuk, csakúgy, mint például a hagyatéknál, ahol a terhekkel csökkentett érték után kell ma 20 millió forint felett illetéket fizetni, itt pedig a teljes érték után. Például aki bankhitellel vásárolta az ingatlanát, az is beleszámítódik, noha e tekintetben még a banknak majdnem nagyobb hatásköre van ezekre az ingatlanokra, mint magának a tulajdonosnak. Ezt mi kifejezetten igazságtalannak tartjuk, és filozofikusan az adórendszerbe sem illik bele a vagyoni típusú adó meg a tárgyi alapú adó, ami az ingatlant illeti.

Engedjék meg, kis színesként a bizottsági ülésen elhangzott, ott egyébként az is elhangzott, hogy a mellékletet, ha már nem a törvény része, akkor miért nem valamelyik újságban, netán a Nők Lapja mellékleteként tüntetik fel, mert azt látjuk, hogy ez a melléklet teljességgel zűrzavart okoz az olvasók számára. Gondoljanak bele, Veszprém megyében a megyei jogú városban többet ér egy ingatlan, mint mondjuk, Berhidán, ahol a lakosság 30 százaléka szociálisan hátrányos helyzetű roma lakosság. Ez elfogadhatatlan, ezért nem támogattuk általános vitára.

Köszönöm szépen a figyelmet.