Felszólalás adatai

DR. MAGDA SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárgazdaság 2004. éve rendkívülinek tekinthető, mert ez volt a tagállami működés első éve. Európa-szerte rekordtermés született, a piacokat az erős kínálati pozíció jellemezte. A tagállami működésre való felkészülésben felhalmozódott halasztásokat, az előző kormány által el nem végzett munkát nem minden tekintetben sikerült időben behozni.

A 2004. év valós agrárgazdasági folyamatainak megítélésében gondot jelent, hogy az első uniós év számtalan olyan gondot is felvetett, amelyek csak egyszeriek, hatásukkal a későbbiekben nem kell számolni. Ilyen az intézményrendszer kiépítése, az EU-s követelmények és az EU-s lehetőségek.

A mezőgazdaságnak a GDP-ből való részesedése 2000 óta folyamatosan 4 százalék alatti. A 2004. évi 3,2 százalék az EU tagországainak többségében hasonló, hiszen 2 és 5 százalék között helyezkedik el az országok többségében ez az érték.

A 2004. évi ágazati GDP-növekedés relatíve a magas terméshozamokat realizált növénytermesztés hatásának eredménye. A GDP 3,2 százaléka egyébként csak az alapanyag-termelést tükrözi.

Az élelmiszeripart is figyelembe véve ez az érték már további 3-4 százalékkal növekszik, és ha az agrobizniszt is alapul vesszük, akkor ez az arány összességében mintegy 11-12 százalék. El kell viszont mondani, hogy a mezőgazdaság a szolgáltatásban is nagy szerepet tölt be, és ezzel együtt már mintegy 20 százalékos arányt is elér.

Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi egyenlege a 60 milliárd forintos romlás ellenére továbbra is pozitív maradt.

A földtulajdont és a földhasználatot értékelve az mondható el, hogy az ország mezőgazdasági területe 900 hektárral kisebb, mint 2003-ban, miközben a termőterület nagysága nem változott. Sajnos a földkivonás jelentős arányban a jó termőképességű területeket érintette, de ezek ipari parkok, autópálya és hasonló célok miatt kerültek kivonásra.

A mezőgazdasági földhasználatot értékelve az jelenthető ki, hogy 2004-ben a gazdasági szervezetek javára következtek be változások, ugyan csak minimális, hiszen a gazdasági szervezeteknél 0,9 százalékos növekedés található, minden esetben egy birtokméret-növekedéssel találkozhatunk.

A tészek és a bészek helyzetét bemutatva azt látjuk, hogy 2004-ben 92 darab előzetesen elismert szervezet és 8 darab véglegesen elismert tész működött, melyek lefedték a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés mintegy 20 százalékát. A tészek által integrált termelők száma meghaladta a 25 ezer főt, és 26,2 milliárd forint értékű tagi árut forgalmaztak.

A bészek köréből 85 támogatási kérelem érkezett be, melyből 66-ot elfogadtak, melyeknek összesen nemzeti hatáskörben 464 millió forint költségvetési támogatást folyósítottak. Jelenleg 662 bész, 37 gépkör, valamint 8 tejszövetkezet működik összesen 21 613 fő taglétszámmal.

A mezőgazdasági termelés és felvásárlás elemzése arról tanúskodik, hogy a mezőgazdaság 2004. évi bruttó kibocsátása folyó áron 17,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest, mely növekedés döntően az akkori rekord-gabonatermés következménye. A két fő ágazat közül az állattenyésztés teljesítménye folyó áron 0,3 százalékkal csökkent, a növénytermesztésé 32,9 százalékkal nőtt.

A két fő ágazat bruttó kibocsátásának egyre nagyobb mértékű szétválása 2004-ben is piaci zavarokat okozott, hiszen a gabonafelesleg az abrakfogyasztó ágazatok csökkenő mértékével párosult.

2004-ben a hasznosítható szántóterület 97 százalékát, 4,28 millió hektárt vetették be. A ténylegesen hasznosított szántóterület 70 százalékán gabonatermelés folyt, amelyből a kenyérgabonák aránya nőtt. Az ipari növények közül a napraforgó területe csökkent, a repceterület nőtt, a cukorrépa területi aránya a vetésterület növekedése miatt felülmúlta az előző évit.

A kertészet bruttó termelési értéken belüli részesedése 2004-ben ugyan csökkent, de még mindig 10 százalékon felüli. A szántóföldi zöldségtermelés termőterülete 117 ezer hektárról 103 ezer hektárra csökkent; ez 12 százalékos csökkenés. A szántóföldi zöldségtermelés termőterülete ma 103 ezer hektár, a termelés volumene viszont 4,7 százalékkal növekedett. Tehát van egy intenzitás, amit a kertészetben fellelhetünk.

A gyümölcsterület 2 százalékkal növekedett, 103 ezer hektár, a termés 43,4 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A szőlő termésmennyisége 36 százalékkal növekedett változatlan területen.

2004-ben folytatódott az előző évben már elkezdődött szerkezetváltozás. Az abrakfogyasztók állománya számottevően, a szarvasmarha-állomány mérsékeltebben csökkent. A sertéságazat kibocsátása 17 százalékkal, a szarvasmarha-ágazaté 5 százalékkal esett vissza. A juhágazat volumennövekedése 40 százalékot ért el. A baromfi változatlan maradt. A tejtermelés volumene 10,5 százalékkal, az árak pedig 8,7 százalékkal csökkentek egy év alatt. A baromifélék közül a kacsaállomány nőtt.

2004-ben a mezőgazdasági kibocsátás volumene ugyan 22,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest, a mezőgazdasági termékek értékesítése viszont csak 0,3 százalékkal emelkedett.

A két fő ágazaton belül eltérően alakult a kereslet. A növénytermesztési termékek értékesítése 16,3 százalékkal bővült, az állattenyésztésé viszont 10,3 százalékkal csökkent.

Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági termékek áralakulásában az előző évivel ellentétes folyamatok zajlottak le. A növényi eredetű termékek átlagos árszínvonala csaknem 14 százalékkal visszaesett, az élő állatoké és állati termékeké közel 4 százalékkal emelkedett. A termelői árszínvonal pedig összességében 5,4 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala 2004-ben 9,8 százalékkal nőtt. A beruházási javak színvonala 6 százalékkal, a mezőgazdasági folyó termelői felhasználási célú termékek és szolgáltatási termékek árai 10,4 százalékkal haladták meg az előző évit. Így az agrárolló tovább nyílt, 2004. évi mutatója 86,2.

(20.40)

A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 2004-ben tovább csökkent, éves átlagban 205 ezer fő foglalkoztatott volt az ágazatban, 5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ez a nemzetgazdasági összes foglalkoztatottak 5,3 százaléka, nem alacsonyabb, sőt, azt lehet mondani, hogy magasabb, mint az európai uniós átlag.

A 2004. évi adómódosítások összességében pozitívan érintették az ágazatot. Az összesen 290,3 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatásból a nemzeti költségvetési forrás 154,1 milliárd, az uniós forrás pedig 136,2 milliárd forintot tett ki. Az intézkedések közül kiemelendő a csatlakozás előtt a használt földterület - mintegy 8 ezer forint/hektár - és az állatállomány alapján nyújtott, 50 milliárd forint összegű, megelőlegezett, kiegészítő nemzeti támogatás. A termelők többsége annak ellenére hozzájutott ehhez 2004-ben, hogy forrása csak a 2005. évi fejezeti költségvetésben állt rendelkezésre.

A rendelkezésre álló költségvetési előirányzatból 2004. december 31-éig 155,2 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek. A kifizetett összeget növelte a fent említett, csatlakozás előtti, megelőlegezett kiegészítő nemzeti támogatás, valamint - és ezt ki kell emelni - az a 203,1 milliárd forint csatlakozási hitel, amelyet a gazdálkodók jól tudtak használni, hasznosítani erőforrásaik gyarapítására. A termelők tehát 2004-ben összesen 407 milliárd forintnyi forrásból tudták termelésüket finanszírozni, amely a 2005. évi termelésnél megmutatkozik mint eredmény.

A mezőgazdasági beruházások támogatása, tényleges kifizetés: 27,5 milliárd forint. A kamattámogatásban részesülő hitelek 2004. december 31-ei állománya 464,5 milliárd forintot tett ki. Ez kiemelendő, főleg akkor, ha az előző évekkel ezt az értéket összehasonlítjuk. A kedvezményes hitelek közül különösen jelentős volt a családi, a kis- és középvállalkozások támogatására működtetett, illetve a 2003-ban fagykárt és aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők kárenyhítő támogatásáról szóló konstrukció, amelyekhez kapcsolódóan 2004-ben összesen 72,7 milliárd, illetve 39,7 milliárd forint kedvezményezett hitel után igényeltek támogatást az érintett mezőgazdasági termelők.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2004-ben 6,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az élelmiszerárak emelkedése az átlaghoz közeli, 6,5 százalékos volt. A háztartások élelmezésre fordított kiadásainak értéke 3,4 százalékkal nőtt. Volumene azonban 2,7 százalékkal mérséklődött. A zöldségfélék kivételével az összes élelmiszer-féleség fogyasztása csökkent.

Az agrár- és élelmiszer-ipari termékek 2004. évi kivitelének értéke 3037 millió euró volt. Így 2003-hoz képest a külkereskedelmi mérleg többlete 1169 millió euróra esett vissza. A behozatal meredek növekedése részben a választékbővítési, részben pedig a tényleges versenyképességi okokkal magyarázható. De ebben jelentős hatást váltott ki az euró/forint árviszonya is. Egyébként ez ebben az évben is folyamatában követhető. Az agráriumnál - bármilyen elemzést nézünk - a 254-256 forint/euró árfolyam az, ami az exportot elősegíti. Az árucsoportok közül a legnagyobb mértékben húsokat és húskészítményeket szállítottunk külpiacra, behozatalunk pedig zöldségfélékből, gyümölcsből, takarmányból tevődött össze.

A termőföldről mint nemzeti kincsünkről az mondható el, hogy az NFA vagyonához tartozó termőföldek összterülete 1,48 millió hektár. A földalap 2004-ben több mint 2100 hektár termőföldet vásárolt mintegy 648 millió forintért. Összesen 4888 hektár terület haszonbérbe adására hirdetett meg pályázatot, s hozzákezdett további 13 478 hektár termőföld pályázatának az előkészítéséhez. Az NFA másik tevékenységeként 11 404 életjáradék-szerződést kötött meg, átlagosan havi 31 300 forint életjáradék kifizetésével.

A földhivatalokra 2004-ben az előző évekről felgyülemlett beadványokkal együtt 6,2 millió ügyirat feldolgozása várt. Az ügyirathátralék megszüntetésére tett intézkedések hatására 4,8 millió ingatlan-nyilvántartási ügyiratot dolgoztak fel. 2 százalékkal növekedett a kiadott tulajdonilap-másolatok száma.

Kárpótlási árveréseken összesen 16 874 aranykorona értékben vásároltak meg termőföldet az alanyi kárpótoltak. A részarány-földkiadás keretében közel 2 millió jogosult tulajdonát kell rendezni. A részarányföldalap nagysága meghaladja az 57 millió aranykoronát. Ebből 2004-ben 669 ezer aranykorona értékű termőföld kiadásáról hoztak határozatot. A részarány-földkiadás feladatainak elvégzésére 2004-ben nem különítettek el forrást.

A pénzügyi lehetőségeket értékelve kijelenthető, hogy az ágazat jövedelemviszonyai 2004-ben viszonylag kedvezően változtak. A nettó vállalkozói jövedelem 60 százalékkal több, mint a 2003. évi. A kettős könyvelést vezető mezőgazdasági vállalkozások adózás előtti eredménye 18,9 milliárd forint volt, szemben az előző évi 5,9 milliárd forintos veszteséggel. Az említett eredményjavulásban nagy szerepet játszott a csatlakozás kapcsán megváltozott agrártámogatási rendszer.

Az egyéni gazdaságok jövedelemhelyzete is javult, azonban ha legalább a minimálbért elszámolnák a termelés költségei között, esetükben nyereségről nem lehet beszélni. A vizsgálatok szerint egyébként továbbra is a nagyobb méretű egyéni gazdaságok fölénye tapasztalható a jövedelmezőségi mutatók tekintetében. Az egyéni és társas vállalkozásokat összehasonlítva a jövedelmezőségi mutatók vonatkozásában a társas vállalkozások vannak előnyben. Az egyéni gazdaságok jövedelmezőség alapján általában csak akkor versenyképesek, ha személyi költségeiket, illetve a családtagok fogyasztását képesek alacsonyabb szinten tartani.

Tisztelt Országgyűlés! A fenti indokok alapján javaslom az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadását és támogatását.

Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)