Felszólalás adatai

CSURKA ISTVÁN (MIÉP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A doni katasztrófa idején Illyés Gyula egy gyönyörű verset írt, amelyben azt panaszolta fel, hogy miközben a nemzet egyik legnagyobb tragédiája következett be, itthon, Budapesten vidáman folyik az élet, és a társadalom nagy része mit sem tud arról, ami messze távolban, a fronton történt.

Az árvízzel kapcsolatban egy kicsit más a helyzete és más a magatartása a magyarságnak. Voltak itt már nagy árvizek, és az árvíz mindig összefogást, hősöket és közös védekezést teremtett, hívott életre a társadalomból. Azt is lehetne mondani, hogy az árvíz, főleg ezek a tiszai árvizek - talán köszönhetően egy másik magyar költőnek, Petőfi Sándornak - mindig mozgósítanak. Ma sajnos nem így van - és ez a tömegtájékoztatás bűne.

(15.20)

A Magyar Igazság és Élet Pártja szombaton sajtótájékoztatót tartott, és a képviselőcsoport egyhangúlag elhatározta, hogy áprilisi és májusi képviselői jövedelméből 50-50 ezer forintot az árvízkatasztrófa enyhítésére ajánl fel, és ezt már össze is szedtük. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.) Köszönöm szépen. Azonban a hírközlő szervek ezt jóformán alig tudatták az országgal. Higgyék el, nem pártsérelmet akarok felsorolni, hanem azért mondom ezt el, mert egy ilyen hírnek, egy ilyen ténynek a letagadása megnehezíti, hogy kialakuljon az a régi összefogás a társadalomban, amikor árvíz tört ki, és a nemzetet mozgósítani kellett. Ez súlyos felelőtlenség!

Miközben a kormány összeül, hogy vészhelyzetről tárgyaljon, és ilyen intézkedésekre készül, akkor tegnap láttam a TV2-ben, egy olyan riportot mutattak be, amely azt hozta előnkbe, hogy lám, Sárospatakon, ahol igencsak érintve vannak a dologban, vannak olyan emberek, akik bent a város közepén, amelyet, hála istennek, nem öntött el a víz, azt sem tudják, hogy árvíz van. Nyilván lehet ilyen riportalanyokat találni, meg olyat is lehet találni, hogy nem engedi átvezetni a saját telkén, a gyümölcsösén a védvonalakat - de minek? Azért, hogy rombolják a nemzet tudatát, azért, hogy ne alakuljon ki az összefogás, amit a kormány is akar.

Ezt akartam ezzel az árvízzel kapcsolatosan elmondani, és örömmel veszem tudomásul, hogy annak a néhány szónak - összesen két óráig volt fenn az általunk állítólag támogatott királyi televízió teletextjén az a hír, hogy mi ezt a felajánlást tettük - mégiscsak lett valami foganatja, mert íme, most hozták be ide nekem, hogy néhány újságíró azt kéri, csatlakozva ehhez a gondolathoz, hogy a Magyar Fórumban tegyük közzé, hogy ők is felajánlanak 50-50 ezer forintot a havi fizetésükből erre a célra. (Taps a MIÉP és a kormánypártok soraiból.) Érdekes módon, jelenteni fog az önök számára valamit, ha felolvasom, hogy kik ezek az újságírók: Bencsik András, Chrudinák Alajos, Franka Tibor, Kondor Katalin, Lakatos Pál, Pálfy G. István.

Köszönöm nekik, hogy így tettek. (Taps a MIÉP és a kormánypártok soraiból.)