Felszólalás adatai

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Elnök úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Önök is tudják, hogy napok óta folyik a megfeszített munka Észak-Magyarországon. A sajtóból értesülhettek arról is, hogy már napokkal, sőt hetekkel korábban több helyütt harmadfokú árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni. Ez önmagában még nem lenne elégséges ok, hogy most az önök figyelmét kérjem, azonban az elmúlt napokban történt néhány olyan fejlemény, amelyről szeretném önöket tájékoztatni.

Az előrejelzések szerint a Tisza minden vízgyűjtő területén egyszerre van jelentős mértékű áradás. Arra kell számítanunk, hogy az esőzések és a hóolvadás együttes hatására a Bodrogon, majd később a Felső-Tiszán, a Körösökön és a Zagyva-Tarna-rendszerekben, majd a Maroson is újabb, tartósan magas árhullám alakul ki. A pénteken készült, most már lassan lejáró négynapos előrejelzés szerint Tokaj térségében és a Bodrog mentén, Sárospatak térségében az eddig mért vízállást meghaladó értéket jeleztek előre; mint tudjuk, ez tegnap éjjel be is következett. Külön súlyos helyzettel kell számolnunk a Tokaj alatti Tisza-szakaszra, amely a harmadfokú készültséget meghaladó, rendkívüli védekezési készültség bevezetésére sarkallt bennünket.

Ezekből az előrejelzésekből Magyarország vízügyi szakemberei azt a következtetést vonták le, hogy előreláthatólag május végéig tartós védekezésre és jelentős műszaki beavatkozásokra kell majd sort keríteni, illetve ezekkel kell számolnunk. Ennek megfelelően minden érintett megyei védelmi bizottság rendkívüli ülést tartott. Ezek a megyei védelmi bizottságok, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy soron kívül hívjuk össze a Kormányzati Koordinációs Bizottságot sürgős kormányzati döntések előkészítése ügyében. Híradásokból talán tudják, hogy erre szombat délután sor is került. Ezen az ülésen több döntést is hoztunk. Ezek közül a fontosabbakat szeretném önökkel ismertetni.

A dunántúli vízügyi szakemberek jelentős erőkkel átvonultak a Tiszántúlra. A Belügyminisztérium azonnal 200 fős állományt telepített a taktaközi térségbe. A határőrség 207 főt azonnal készenlétbe helyezett. A Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium híradó szolgálatainak megfelelő kapcsolattartása érdekében rendszereket telepítettünk. A Felső-Tisza térségébe két helikoptert vezényeltünk, biztosítottuk az április 11-12-ére kért 6-700 főt, amelyre vonatkozó igényt Jász-Nagykun-Szolnok megye nyújtotta be; ez javarészben honvédségi erőkből kerül majd kielégítésre. Intézkedtünk az ÁNTSZ irányába, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges fertőtlenítő és oltóanyagok. Az Országos Mentőszolgálat számára soron kívül 25 terepjárót biztosítottunk. Az Országos Meteorológiai Szolgálatot arra kértük - és ezt vállalták -, hogy hat óránként biztosítsa a teljes körű előrejelzéseket. Szeretném az érintetteket megnyugtatni, hogy a kárhelyeken a rendőrség folyamatosan járőrözik, és biztosítja a szükséges közbiztonsági hátteret a rendkívüli feladatok elvégzéséhez.

Nos, ez a Kormányközi Koordinációs Bizottság szombat délután azt javasolta a kormánynak, hogy adjon ki az itt elmondott intézkedéseken túli, veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló rendeletet. A kérést a kormány megtárgyalta és annak eleget tett: 2000. április 8-án, 22 órakor a veszélyhelyzet kihirdetése megtörtént.

Szeretném önöket tájékoztatni, hogy a veszélyhelyzet kihirdetésekor meglehetősen széles jogkörök nyílnak meg egy kormányzat számára. A rendelet azonban, amelyet ismertettek a lapok és amely sürgős kihirdetésre került, mint látni fogják, nem meríti ki az összes lehetséges jogkört. A veszélyhelyzet esetében most azokat az elengedhetetlenül szükséges intézkedéseket és jogköröket teremtettük meg, amelyek az árvízvédelmi vészhelyzet elhárításához szükségesek. Így bevezettünk közlekedéssel összefüggő korlátozásokat, kitelepítést engedélyező jogszabályokat, hozzájárultunk a polgári védelmi szolgálat elrendelésének lehetőségéhez, lehetőséget teremtettünk arra, hogy nemzetgazdasági szempontból fontos vagyontárgyakat el lehessen szállítani, valamint hogy mentésre alkalmas járműveket igénybe lehessen venni.

(14.10)

Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, ezeket a döntéseket hoztuk, ezeknek a végrehajtása pedig most történik.

A mostani történéseket röviden a következőkben tudom önöknek összefoglalni:

Az egész területen a fokozatoknak megfelelő őr- és figyelőszolgálatok dolgoznak. Tiszabercel és Sárospatak térségében az önkormányzatok segítségével is folyik a védekezés. A Zagyva partján mindenhol nyúlgátépítés folyik, és a Tisza-völgyi nem megfelelő védőképességű szakaszokon folytatják a töltések megerősítését és ideiglenes védelmi művek építését. Az elmúlt napokban a védvonalakon mintegy 6 ezer fő védekezett, a napi költségek meghaladták a 100 millió forintot. Az érintett megyékben 1989 épület került veszélybe, ahonnan 398 főt kellett eddig kitelepítenünk. A Tiszán és mellékfolyóin ma olyan kapacitású szivattyúmennyiség működik, amire ez idáig a magyar vízügyi védekezés történetében még nem volt példa.

A helyzet - mint ezekből a mondatokból is hallhatják - meglehetősen nehéz. Azonban biztató hírként szeretném önöknek elmondani azt, hogy ez idáig a védműveken belüli területet a víz nem hagyta el, házak, kertek a védműveken belüli területeken kerültek csak víz alá. Ettől a jó hírtől kicsit kedvezőtlenebb hír az - önök is tudják -, hogy a Bodrog jobb partján nincsenek ilyen védművek, ezért azon az oldalon sajnos a házak és a kertek, az emberi és vagyoni értékek bizony komolyabb veszélyben forognak. De összességében úgy tűnik, hogy ha a védműveket meg tudjuk erősíteni az általunk felállított munkaterv szerint, akkor van lehetőség a gátak olyan mértékű megemelésére, amely reményt nyújt arra, hogy a víz végig a védműveken belül marad, és azokon belül is folyik majd le. Jó hír továbbá az is, hogy a tavaly épített és megerősített gátak jól állják a magas vízszintet.

Szeretném végezetül tájékoztatni a tisztelt Házat arról, hogy a kormány ma délben ülést tartott annak érdekében, hogy előteremtse a védekezéshez, majd esetleg a későbbi kárenyhítésekhez szükséges összegeket. A kormány ezért úgy döntött, hogy a magyar költségvetés - néhány, a rendeletben felsorolt kivételtől eltekintve - minden fejezetének célelőirányzatát 2,1 százalékkal csökkenti, abból a forrásokat elvonja, és egy katasztrófavédekezési alapba helyezi. Ez azt jelenti, hogy a kormány ma, bár fájdalmas döntéssel, de 37,3 milliárd forintot teremtett elő és utalt azonnal egy árvízvédelmi katasztrófaalapba, amelynek felhasználásáról a Kormányközi Koordinációs Bizottság, illetve annak elnöke jogosult rendelkezni. Azt tudom mondani önöknek, hogy bár nehezen hoztuk meg ezt a döntést, erre a majd' 40 milliárd forintra máshol is szükség lett volna, máshol is szerettük volna ezt elkölteni, önök a költségvetés elfogadásakor másra is adták a szavazatukat, mégis ebben a kiélezett helyzetben - annak érdekében, hogy a védekezés egyetlen pillanatig se lassulhasson pénzhiány miatt - ezt a döntést meg kellett hozni.

Azt tudom tehát mondani önöknek, hogy a helyzet nehéz, de ami a kormányon és reményeim szerint a parlamenti pártokon múlik, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a védekezés sikerrel záruljon, és erre ma még jó esélyeink is vannak.

Köszönöm szépen, hogy meghallgatták a tájékoztatást. (Taps.)