Felszólalás adatai

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2-es számú módosító javaslathoz szólnék hozzá, amelyet Pozsgai Balázs képviselőtársammal együtt nyújtottunk be. Ez a módosító indítvány arra tesz kísérletet, hogy a törvényjavaslat szövegénél pontosabban határozza meg a polgármesteri tisztség megszűnésének az időpontját.

Első közelítésben úgy tűnik, mintha itt egyszerű jogdogmatikai vitáról lenne szó. A későbbiekben azonban, majd egy újabb vitaszakaszban nyilvánvalóvá válik, hogy nagyon is komoly gyakorlati konzekvenciák fűződnek ahhoz, hogy mettől kezdve tekintjük a régi polgármester megbízatását megszűntnek, illetőleg az új polgármestert hivatalba lépettnek.

Egyértelmű, hogy a "megválasztásával" fogalmat kell értelmezzünk. Egy képviselő esetében - legyen szó akár országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselőről - többféle lehetőség nyílik a mandátum kezdőpontjának megállapítására, és ezzel összefüggésben az előző képviselő, illetőleg - polgármesterről van itt szó - polgármester megbízatása megszűnése időpontjának megállapítására.

A megválasztás egyértelmű, hogy a választás tényéből fakad. Más kérdés azonban, hogy mikortól tekinthető megválasztottnak ez a személy, hiszen a jogorvoslati rend, amelyet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény lehetővé tesz, hogy érvényesüljön, megváltoztathatja az időpontot magát, ezen túlmenően a képviselő megbízólevelet kap, illetőleg a polgármester is megbízólevelet kap, esküt tesz.

Ha az országgyűlési képviselő jogállásából indulunk ki mint elvont modellből, akkor például az országgyűlési képviselőt megválasztottnak lehet tekinteni a választás napjától, kétfordulós esetén a második fordulós választás napjától, de megválasztottnak lehet tekinteni a megbízólevél átvételétől, megválasztottnak lehet tekinteni attól kezdve, hogy a mandátumát igazolja a tisztelt Ház, végezetül pedig az eskütétel pillanatától. A polgármester esetében a helyzet valamivel egyszerűbb, mert itt nincs szó semmiféle igazolásról, emellett a ma hatályos jogi szabályozás elkülöníti egymástól a megválasztást és az eskütételt. De továbbra is problematikus a már említett jogorvoslati rend miatt az, hogy a megválasztás időpontjának valójában mi tekinthető. A módosító indítványnak az a célja, hogy egy pontos dátumhoz kösse ezt, mégpedig a megbízólevél átvételéhez.

A megválasztás valóban a választás napjával történik, de ezt követően három nap áll rendelkezésre, hogy kifogást nyújtsanak be, újabb három nap, hogy a kifogást elbírálják, ezután jogorvoslatot lehet a kifogással szemben előterjeszteni, ez megint három nap. A végső döntés a választás napjától számított 12. napon történik meg.

Hiába következhet be egy olyan végeredmény, hogy a jogorvoslat eredménytelen volt, s ennek következtében visszaható hatállyal a polgármester a választás napjával nyeri el a megbízatását, a jogbiztonság érdekében mégis célszerűnek tűnik az, hogy egy teljesen egyértelmű dátumhoz - mindenféle visszaható hatály nélkül - kössük ezt a bizonyos jogi állapotváltozást.

(20.30)

Ez pedig - ahogy már az előbb említettem - a megbízólevél átadása, illetve átvétele. Egyértelmű, hogy a választási eljárási törvény sem ad erre a napra nézve pontos eligazítást, csupán azt jelzi a helyi választási bizottságra vonatkozó hatásköri szabályával, a 31. § (2) bekezdésében mondja ki, hogy kiadja a megválasztott polgármester, illetve helyi önkormányzati képviselő számára a helyi választási bizottság a megbízólevelet. Mégis a gyakorlat úgy alakult, hogy a jogorvoslati határidők lejártát követően azonnal megtörténik ez a bizonyos jogi aktus.

Felmerülhetnek itt természetesen alkotmányossági problémák is, mégpedig azzal összefüggésben, hogy az alkotmány szövege a polgármester megválasztásáról szól. Az a látszat keletkezik ennek következtében, hogy a ma hatályos alkotmány 44. §-ának (3) bekezdése ezt az időpontot a választás napjával kapcsolja össze. Mégsem ez a helyzet, hiszen a helyi képviselő-testület esetében fogalmaz úgy az alkotmány, hogy az általános választás napján jár le a megbízatása, a polgármester esetében viszont a "megválasztás" szót használja, és e különbségtétel oka nem csak az, hogy az időközi választások lehetőségére is gondol, hiszen ez nemcsak a polgármester, hanem a testület egésze esetében is előfordulhat.

Mindezekre figyelemmel én azt javasolnám, hogy ezt a pontosítást végezzük el. Utalnék arra, hogy a problémát többen érzékelték, így például Fenyvessy Zoltán képviselőtársam is, aki az eskütételhez kapcsolná ezt a dátumot. Ez elvileg nem egy rossz megoldás, hozzá kell azonban tennem, hogy a ma hatályos szövegek az eskütétel, illetve a megválasztás között tesznek bizonyos különbséget, ennek következtében a legpontosabbnak, legalábbis megítélésem szerint, a 2. számú pontban javasolt rendezés tűnik. Meg kell jegyeznem, hogy ez a kifejtés, mint már erre hozzászólásom elején utaltam, első közelítésben elvontnak tűnik, de később egy másik módosító indítványunk tárgyalásakor utalni fogok arra egy újabb vitaszakaszban, hogy hogyan is függnek össze egymással az egyes szakaszok, illetve az azokhoz benyújtott módosító indítványok.

Köszönöm a figyelmet.