Felszólalás adatai

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Akik tárgyilagos képet akarnak kapni a Magyar Köztársaság kormányának tevékenységéről, nincsenek ma könnyű helyzetben. Szocialista-szabad demokrata ellenzékünk minden tőle telhetőt megtesz határon innen és határon túl annak érdekében, hogy rossz hírünket keltse, valós vagy vélt sérelmeiket olyan színben tüntetik fel, mintha Magyarországon mindenkinek az ő kudarcaik miatt lennének álmatlan éjszakái.

Mondhatnánk, ez jól is van így, mert ez az ellenzék dolga, mi sem voltunk különbek ellenzéki korunkban, a kákán is csomót kerestünk. (Csige József: Hajaj!) Csakhogy minden kormány működésének vannak objektív ismertetőjegyei, különösen a kormányzati tevékenység olyan területén, amely felett egy magasabb fórum alkotmányos kontrollt gyakorol.

Ellenzéki képviselőtársaink 1998 óta új elemmel gazdagították politikai vitakultúránkat, új, drámainak szánt érvet használnak lépten-nyomon retorikájukban. Baloldali képviselőtársaink tehetetlen dühükben minden második mondatukban az alkotmány és a törvények megsértésével vádolnak bennünket, és néha már hisztérikusan sikoltozzák a félelmetes mondatot: Alkotmánybírósághoz fordulunk. A sajtójuk visszhangként ismételgeti az érveiket, hogy alaposan az eszébe véssék Magyarország polgárainak: ez a kormány alkotmánysértő, erőszakos, kijátssza a törvényeket, és különben is itt van már az ideje, hogy megint a jó szocialisták jöjjenek. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Úgy van!)

De a tények makacs dolgok, és szerencsénkre, mi több, a magyar demokrácia szerencséjére, ellenzéki képviselőtársaink minden harmadik esetben be is váltják a fenyegetéseiket, és valóban az Alkotmánybírósághoz fordulnak, pert indítanak, vagy újabban a legfőbb ügyész - saját maga szerint is - semmire sem kötelező jogi álláspontjára kíváncsiak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári koalíció kormányzásának második éve a végéhez közeledik - ez jó alkalmat teremt arra, hogy egy kis összehasonlítást végezzünk. Horn Gyula kormánya ekkorra már túl volt a tizenötödik - jól hallották, a tizenötödik - elmarasztaló alkotmánybírósági ítéleten. Az általuk még most is az aranykor nyitányaként emlegetett Bokros-csomagot valósággal ízekre szedte a legfőbb taláros testület. Az MSZP-SZDSZ-kormánynak ezzel negatív rekordot sikerült felállítania, ilyen mérvű presztízsveszteség eddig példátlan volt a fiatal magyar demokrácia történetében, és nagy valószínűséggel az is marad.

Az Alkotmánybíróság 1995 júniusi döntései után a Horn-kormány egyik prominens személye politikai elfogultsággal és hatalmi szereptévesztéssel vádolta a jogállamiság őreinek testületét. Ez csak a jogállam és a politikai stabilitás elleni nyers offenzívaként értelmezhető, mint ahogy Bokros Lajos 1995 novemberi nyilatkozata is, amelyben az Alkotmánybíróságról szóló törvény vagy akár az alkotmány megváltoztatására tett utalást.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt vezetésével létrejött kormány tevékenységével kapcsolatban az Alkotmánybíróság összesen két esetben hozott elmarasztaló ítéletet. Kettő esetben mondta ki, hogy a koalíció által elfogadott törvény nem felel meg valamilyen alkotmányos rendelkezésnek - kettő és nem tizenöt! Az alkotmány szakadatlan és következetes védelmezőiként fellépő szocialisták és szabad demokraták ugyanennyi idő alatt tizenötször sértették meg az alkotmányt. (Francz Rezső: Más idők voltak!)

Igaz, az Orbán-kormányt is elmarasztalta az Alkotmánybíróság két esetben, de a szervezett bűnözés elleni törvény megszavazása után a miniszterelnök maga kérte a köztársasági elnöktől a törvény kihirdetés előtti vizsgálatát. A közjegyzőkről szóló törvény estében pedig egy meglehetősen jelentéktelen kérdésben állapította meg a taláros testület az alkotmányellenességet. Ezzel szemben a mai ellenzék több beadványát is teljes egészében vagy részben elutasították, így alkotmányosnak ítélték a bírák a társadalombiztosítási önkormányzatok megszüntetését, az 1998-as nyugdíjemelést, az 1999-es költségvetést. Az Országgyűlés ülésezési rendje kapcsán az Alkotmánybíróság nem a kormánytöbbség döntését találta alkotmányellenesnek, hanem az előző ciklusban elfogadott Házszabályt minősítette hiányosnak.

A médiakuratóriumok ügyében hozott többségi döntéseket nem bírálta felül az Alkotmánybíróság, az MTV kuratóriuma elnökségének megalakulását kifogásoló ellenzéki indítványokat elutasították a bírák. Ezt a határozatot persze a mai napig sem tudják a szocialisták és a szabad demokraták megemészteni, ezért próbálják, több-kevesebb sikerrel, hangerővel és jókora teátralitással pótolni a hiányzó jogi érveket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha majd az utókor egyszer tárgyilagos mérleget készít az egymást követő magyar kormányok munkájáról, alkotmány- és törvénytiszteletéről, a jogállam iránti elkötelezettségéről, biztos vagyok benne, hogy a mérce nem a Horn-Kuncze-kormány tevékenysége lesz. Magyarország mai lakói, talán a külföldi kormányok is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) képesek arra, hogy ne csak a véleményeket, hanem a tényeket is mérlegeljék.

Köszönöm hogy meghallgattak. (Dr. Kis Zoltán: Szégyen! - Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)