Felszólalás adatai

SIBAK ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én három módosító javaslatról szeretnék egypár szót mondani, de mielőtt elkezdeném, azzal egészíteném ki az előbb elhangzottakat, hogy úgy gondolom, hogy ha egy ügyvéd az önkormányzattal szemben lép fel, miközben önkormányzati képviselő, és ráadásul nem értett egyet az önkormányzat határozatával, a politikai nézeteit viszi be egy peres ügybe, ami szerintem teljességgel megengedhetetlen lenne.

A 90. számú módosító javaslatban próbáltam - Tóth Imre képviselőtársamhoz hasonlóan - oldani azon az elég nagy vitát kiváltó helyzeten, hogy az intézményvezetők vagy az önkormányzat által kinevezett intézményvezetők mégis a szakértelmükkel miképpen vegyenek részt az önkormányzat munkájában, elsősorban nyilván a döntés-előkészítésben. Ez a javaslat, úgy gondolom, Tóth Imre képviselő úr javaslatához képest valamivel pontosabb, és azon a helyen, ahol a bizottsági tagokra vonatkozó törvényi szakaszok vannak, fogalmazza meg azt, hogy a képviselő-testület állandó bizottságaiban vagy bizottságaiban részt vehetnének ezek az intézményvezetők.

Nem értek egyet azzal, hogy az értelmiséget akár a kistelepüléseken is kizárja maga a törvényjavaslat alapvetése, hogy a testületnek ne legyenek tagjai, hiszen ahol egy iskolaigazgató van, ott van több pedagógus is, és degradáló lenne azt mondani, hogy ők nem az értelmiséghez tartoznak; vagy vannak más egyéb, akár műszaki értelmiségi, akár más területen diplomával vagy megfelelő ismerettel rendelkező emberek, és attól még labdarúgócsapat alakulhat ki ezen a pályán, ha egy iskolaigazgató éppen nem fér be a csapatba.

Tehát én alapvetően ezt a nézetet nem hiszem el, de azzal egyetértek, hogy ha valakit intézményvezetőnek választottak, akkor nyilván olyan ismerettel, olyan plusszal rendelkezik akár a közélet területén, akár a szakmája területén, amit célszerű kihasználni. A bizottságban való részvétele semmiféle munkáltatói, önmunkáltatói problémát nem vet fel, viszont igénybe vehető a tudása a döntés-előkészítésben, amely az egyik legfontosabb része a munkának.

Amennyiben mégis - az eddigi eredményektől eltérően - akár a kormány, akár a képviselőtársaim felülvizsgálják, felülbírálják a döntésüket és ezt támogatnák, úgy gondolom, ezzel jelentősen csökkenteni lehetne azt a feszültséget, amely akár a frakciókon belül, akár a frakciók között az intézményvezetők képviselő-testületi tagságával összefüggésben felmerült.

A másik két pont a 43-as és a 77-es, amelyek tulajdonképpen összefüggenek egymással, és egy kicsit a szigorítás felé mennek: a gazdasági összeférhetetlenséget szigorítják a képviselők körében.

A 43. pont az 5. § f) pontjának szigorítása: "Önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel kötött vállalkozási megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el" - ez tehát nyilván nem lehet önkormányzati képviselő -, kiegészítve azzal, hogy "illetve az önkormányzat részére rendszeresen szolgáltatást nyújt." Ugyanerre vonatkozik egy másik pont, a 77-es, ahol azt a javaslatot teszem, hogy az se lehessen, aki az önkormányzattal olyan szerződést köt, hogy rendszeres szolgáltatást nyújt vagy ő maga, vagy a társasága.

Miért emelem ki a rendszeres szolgáltatást ebben a kérdésben? Mert én azt nem tiltanám meg, hogy ha valaki egy közbeszerzési pályázaton akár önkormányzati képviselőként is elindul és megnyeri azt a pályázatot és elvégez egy bizonyos feladatot - nyilván a megfelelő szabályok és ellenőrzések betartásával -, úgy gondolom, ez nem zavarja az ő szakmai tevékenységét és nem zárja ki a közéletből. De akkor, amikor rendszeres szolgáltatást nyújt az önkormányzat számára, tehát egy folyamatos, hosszan tartó szerződés részeként végez feladatot, ebben az esetben azt az összeget, hogy ő milyen kondíciókkal végzi ezt, maga is meghatározza.

A másik: a gyakorlati életből, a magam tízéves önkormányzati életéből merítve a példát mondom, hogy az önkormányzati hivatal dolgozói nem képesek azt az ellenőrzést elvégezni vele kapcsolatosan, amit egyébként egy nem képviselő vállalkozóval szemben megtesznek. És nem azért, mert ők korrumpálhatók vagy egyebek, hanem azért, mert részben függenek tőle mint önkormányzati képviselőtől, és akár bevalljuk ezt, akár nem, ha ő bemegy a hivatalba az adott irodába - mondjuk, ez legyen egy településfejlesztési vagy egyéb kérdésekkel foglalkozó iroda -, annak az előadója vagy alkalmazottja, munkatársa másképpen beszél vele, mint egy olyan vállalkozóval, akivel nincs ilyen jellegű kapcsolatban.

(20.10)

Ezért tartom lényegesnek azt, hogy aki rendszeresen szolgáltatást nyújt, vagy ilyen rendszeres megbízással rendelkezik az önkormányzattól, az képviselői megbízást ne kapjon. Vagy válasszon a kettő között: vagy ezt végzi - mondjuk, a temető karbantartását folyamatosan vagy szemétszállítást, vagy ezerféle dolgot tudnék említeni a gyakorlatból, vagy a közterületek karbantartását -, vagy pedig önkormányzati képviselő. Tehát úgy gondolom, hogy ezt a két módosító javaslatot célszerű lenne akár a kormány képviselőjének, akár elsősorban nyilván a képviselőtársaim figyelmébe ajánlanom, hiszen dönteni majd a képviselőknek kell ebben, hogy ezt jó lenne átgondolni. Ez a szigorítás nem olyan szigorítás, amely ellehetetleníti akár a vállalkozással rendelkező emberek közéletben való részvételét, viszont ismerve a gyakorlati élet tapasztalatait, mégiscsak leszűkíti azt a lehetőséget, hogy a hivatal munkatársai ne a város érdekei szerint eljárva tartsák a kapcsolatot a közfeladatokat vagy közcélú feladatokat ellátó vállalkozókkal.

Kérem az előterjesztésem, illetve a módosító javaslataim támogatását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)