Felszólalás adatai

DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Két módosító indítványra szeretném a figyelmet fölhívni. Az egyik a 73. számú módosító indítvány, amely szerintem kifejezetten diszkriminatív szabályzatot tartalmaz. Ha valaki előtt nincs, azért elmondom, hogy arról szól, hogy önkormányzati képviselő és a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja jogi képviselőként nem járhat el, és perbeli képviseletet - törvényes képviselet kivételével - nem láthat el az önkormányzattal, annak intézményeivel, illetve a képviselő-testület hivatalával szemben.

Megmondom azt is, hogy miért tartom diszkriminatívnak ezt a szabályozást, és miért javaslom ennek az elhagyását. Jó néhány önkormányzatban helyet foglalnak jogi végzettségű önkormányzati képviselők. Magam is így voltam nyolc évig önkormányzati képviselő. Nagyon sok esetben előfordulhat, hogy az önkormányzat képviselő-testülete vagy hivatala - legtöbbször a hivatala - olyan döntést hoz, amely jogszabályellenes lehet. Gondoljunk csak egy építési hatósági döntésre, rendezési tervekre vagy bármely más hatósági ügyintézésre, de ugyanúgy a képviselő-testület is hozhat jogszabályellenes döntést, amelyet később esetleg kifogásol a közigazgatási hivatal.

Ilyen esetben, ha jogszabályellenes döntés van, és, mondjuk, az adott önkormányzati képviselő nem is ért egyet vele, a testületben ellene szavaz, utána megkeresi őt a választópolgár, hogy "ugyan, képviselő úr, kérem, legyen szíves engem képviselni ebben a kérdésben, tekintettel arra, hogy szerintünk jogszabálysértés történt", a képviselő egyszerűen nem járhat el, mert ez a szakasz kizárná, hogy jogi képviseletet láthasson el az önkormányzattal szemben. Miért ne láthatna el jogi képviseletet olyan kérdésben, amely jogellenes, amellyel ő maga sem értett egyet esetleg, ha az testületi döntés volt. Ez azt jelenti, hogy a képviselő-testület bizonyos tagjait foglalkozásuk miatt kizárjuk a későbbi eljárás lehetősége alól.

A másik ilyen módosító indítvány, amire szeretném a tisztelt képviselőtársaim figyelmét fölhívni, a 85. számú módosító javaslat. Ez egyszerű technikai kérdés, tehát semmiféle politikai vetülete nincs a dolognak.

(20.00)

Technikai kérdés, amely bizonyos nagyon fontos kérdésben az előterjesztés szerint 8 napos határidőt ad a fellebbezésre, illetve a határozat megtámadására, az én módosító indítványom erre 15 napot adna.

Érdekes, hogy a három kijelölt bizottságból két bizottság támogatta is a kormány előterjesztésével és álláspontjával szemben ezt az indítványt. Az alkotmányügyi és a mentelmi bizottság támogatta, ott jelen voltam, elő tudtam adni az indokaimat; az önkormányzati bizottság nem támogatta, lehet, hogy azért nem, mert ott más elfoglaltságom miatt nem tudtam megjelenni és nem tudtam előadni.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egy ennél sokkal egyszerűbb ügyben, mondjuk, egy fizetési meghagyásos ügyben - ez a jogászoknak talán mond valamit - 15 napos határidő áll rendelkezésre az ellentmondás megtételére, pedig ott csak annyit kell egy mondatban leírni, hogy a fizetési meghagyással nem értek egyet, mert nem tartozom az összeggel, kész. Itt viszont, amikor az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségét vagy megbízásának megszűnését állapítják meg, tehát nagyon összetett jogi probléma van, ennél rövidebb határidőt állapít meg a tervezet, 8 napban. Jelzem, hogy 8 nap alatt tanulmányozni sem lehet megfelelően a határozatot, nem lehet megfelelő jogi képviselőt találni, és a jogi képviselőnek nem lehet megfelelően felkészülni arra, hogy majd eredményesen lássa el a jogi képviseletet.

Emiatt tehát technikailag a 8 napot mindenképpen rövidnek tartom, és ajánlom a tisztelt képviselőtársaim figyelmébe, hogy az alkotmányügyi bizottság is rövidnek tartotta ezt a 8 napos határidőt. Kérem, hogy a szavazáskor majd ezeket legyenek szívesek figyelembe venni.

Köszönöm.