Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előző felszólalásomat azzal kezdtem, hogy elvi és gyakorlati szempontokat kell figyelembe venni ennél az első témakörnél. Most a második témakörnél úgy gondolom, hogy alapvetően gyakorlati szempontokat kell és lehet figyelembe vennünk. Ezt azért is merem mondani, mert annak idején, amikor az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényt módosítottuk, és ott is nagy számban összeférhetetlenségi szabályokat alkottunk, nagyon hamar az Alkotmánybíróság elé került az a javaslat, és Alkotmánybíróság nagyon egyértelműen és világosan kimondta, hogy az összeférhetetlenség terén az Országgyűlés nagy szabadsággal rendelkezik a szabályok megalkotásában. Még azt is hozzátette, hogy viszonylag gyorsan változó szabályokat is alkothat az Országgyűlés. Nem szeretném semmiképpen összekeverni az országgyűlési képviselők mandátumát és státusát az önkormányzati képviselőkével, szerintem nagyon távol állnak egymástól, de mégis most itt is összeférhetetlenségi szabályokat kell alkotnunk.

Ebben a fejezetben két fő területről van szó: az egyik az úgynevezett összeférhetetlenség, a másik pedig az átláthatóság. Bauer Tamás képviselőtársammal mind a két területhez több módosító javaslatot is előterjesztettünk, kétségkívül a legnagyobb vitát - mint ahogy most is - az alkotmányügyi bizottságban is a felügyelőbizottsági tagságra vonatkozó rendelkezések jelentették. Úgy gondolom, hogy akkor járunk helyes úton - ez talán egy globális megfogalmazásnak is tekinthető -, ha el tudnánk érni azt, hogy az önkormányzati képviselők az önkormányzati képviselői tiszteletdíjon felül más juttatásban - persze a költségtérítésen kívül - az önkormányzat útján vagy annak bármely intézménye, vállalata, cége útján ne részesüljenek. Ez az, ami tiszta viszonyokat teremtene.

Azt hiszem, nem lenne szentségtörés, ha ezt megtennénk, de félek, hogy a többség nem ebbe az irányba fogja majd vinni a törvényjavaslatot. Azért sem lenne szentségtörés, mert egyrészt régebben, évekkel ezelőtt ezt ígértük.

(19.10)

Emlékszem, annak idején még az önkormányzati törvény vitája kapcsán is felmerült ez a probléma, de az előző ciklus végén, amikor az előző belügyminiszter úr, Kuncze Gábor előterjesztette az akkori törvényjavaslatot, ez akkor is felmerült. Tehát azt sem lehet mondani, hogy abszolút váratlanul éri az önkormányzati képviselőket vagy a választópolgárokat, hogy ilyen szabályokat alkotnánk. Ez az egyetlen olyan szabályozási mód, amely véleményem szerint következetes lehet.

Mi az 51., 59., 66., 113-115. pontokra terjesztettünk elő módosító javaslatokat Bauer Tamással. Ha megnézzük a felügyelőbizottsági tagságra vonatkozó szabályokat, akkor például, ha azt veszem figyelembe, amit Kovács Tibor képviselő úr mondott, hogy igazából nincs jelentősége a cégen belüli tevékenységnek, ha ott önkormányzati képviselő működik, és ez az a mód, amivel az önkormányzat érdekeit szem előtt lehet tartani, ezzel én nem értek egyet. Állítom, hogy ha nagy számban vennénk elő konkrét felügyelőbizottsági elnökre és tagságra vonatkozó ügyeket ma Magyarországon, akkor az lenne megállapítható, hogy ezek a felügyelőbizottsági elnöki és tagsági pozíciók nem másra alkalmasak, mint arra, hogy egy pótlólagos, burkolt kiegészítő anyagi támogatásban részesítsék az adott önkormányzati képviselőt. Semmilyen más célt alapvetően nem szolgál.

Nézzük meg, mi a felügyelőbizottságok szerepe egy cégnél! Való igaz, nem operatív tevékenységet végeznek. De a felügyelőbizottságoknak alapvetően az a feladata, hogy bizonyos ciklikusságot figyelembe véve megvizsgálják, hogy törvényesen működik-e az adott cég. Kik tudják megvizsgálni azt, hogy törvényesen működik az adott cég? Azok, akik rendelkeznek ilyen irányú, nagyon konkrét szakmai ismeretekkel: könyvvizsgáló, könyvelő, az, aki mondjuk, az adott cég profiljához igazodó tevékenységgel, szakképesítéssel rendelkezik, valamilyen módon ért a gazdálkodáshoz valamilyen más úton, és mondjuk, jogász. Ezek azok a tipikus területek, amelyek mindegyikével találkozhatunk, ha önmagát komolyan vevő felügyelőbizottság működését figyelembe vesszük.

Ha megnézzük az önkormányzati képviselőket, akkor rájövünk arra, hogy az esetek döntő többségében nem ilyen végzettségű önkormányzati képviselők végzik ezt a tevékenységet, ami persze nem jelenti azt, hogy ők kevesebb értékkel bírnának mint emberek természetesen, hiszen más területen kiváló szakemberek lehetnek, de az esetek nagy részében ehhez általában nem értenek, és nem is ilyen szempontok alapján kerülnek be ezekbe a felügyelőbizottságokba.

Én úgy gondolom, hogy az az érv sem állja meg a helyét, hogy az önkormányzat így tudja biztosítani azt, hogy ellenőrizze a cég tevékenységét. Számtalan más módon lehet legalább ilyen hatékonyan biztosítani ezt a tevékenység-ellenőrzést. Egyrészt valakit, egy külső szakembert megbíz azzal, hogy üljön be a felügyelőbizottságba és vegyen részt a felügyelőbizottság munkájában, és az adott szakmai bizottság előtt megfelelő rendszerességgel - nagyon sokféle jó módszerrel lehet szabályozni ezt -, megfelelő módon beszámol arról, hogy milyen tevékenységet végez a cég. Ez sokkal nagyobb biztosítékot ad arra, hogy az önkormányzat érdekei megfelelő módon megjelenjenek.

A felügyelőbizottsági tagságra és az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozóan sok más módosító javaslat is megjelent. Úgy gondolom, hogy a kormányzat abban az esetben, amikor a hatpárti egyeztetésen és a bizottsági üléseken ezeket alapvetően nem támogatta - ez egyébként az összes módosító javaslatra igaz -, ezt én helytelen megfontolásnak tartom. Ezen a területen véleményem szerint egy fokkal nagyobb szigort lehetne elérnünk, és sajnálom, hogy a kormányzat képviselője erre kevésbé mutatkozott nyitottnak.

Az összeférhetetlenségi szabályok mellett szerintem még egy nagyon fontos terület az átláthatóság kérdése. Mi erre vonatkozóan szintén beterjesztettünk néhány javaslatot, és nem is igazán értem - nem hallottam olyan érveket, amelyekről úgy gondolom, hogy erőteljes érvek lettek volna a mi indítványunkkal szemben -, hogy miért ne lehetne erre szükség. Egyrészt fontos az, hogy a választópolgárok, a többi önkormányzati képviselő és mindazok előtt, akinek joga és lehetősége van, hogy betekintsen ezekbe az úgynevezett átláthatósági szabályokba - gondolom, ezekről mindenki pontosan tudja, hogy azt a célt szolgálja -, az összeférhetetlenség alá nem eső, de egyébként valamilyen érdekeltséget megjelenítő tevékenységet, érdekeltséget, vagyoni viszonyt nyilvánossá tegyük.

A nyilvánosság a demokrácia egyik nagyon fontos eszköze, és meggyőződésem szerint a legerőteljesebb eszközök egyike. Ezt korlátozni az ésszerűség határain belül véleményem szerint nem helyes. Mi olyan átláthatósági szabályokat szerettünk volna beépíteni, amelyek például az országgyűlési képviselők tekintetében nagyjából működőképesek. Sok kritika érheti ezt a törvényt, mármint a hatályos képviselői jogállásról szóló törvényt, de azért valahol mégis van egy visszatartó ereje, van egy ellenőrzési lehetőség arra vonatkozóan, hogy ki milyen érdekeltségekkel rendelkezik. Minél kisebb településről van szó, de nagyokra is egyaránt igaz, nyilvánvalóan lehetnek nagyon komoly anyagi érdekei egy-egy képviselőnek, amelyek soha nem fognak összeférhetetlenségi szabály alá esni. Egyáltalán nem biztos, hogy ebben ludas az adott képviselő. De annak érdekében, hogy tiszta viszonyokat teremtsünk, szerintem szükségesek az átláthatósági szabályok.

Géczi József képviselő úr az MSZP részéről - ugyan most nincs itt a vitában - előterjesztett ebben a vonatkozásban két módosító javaslatot, amely szerintem megint csak bevált a gyakorlatban, ha olyan nagyon nem is tökéletes, de jó, ha van kimutatás az ajándékokról, és az összeférhetetlenség alá nem eső tevékenység is jövedelembejelentési kötelezettséges.

Nem látom azt a szempontot, hogy ez mitől lehetne káros, mitől lehetne problémás, ha az önkormányzati képviselőket erre kérnénk. Normális eljárás keretében, normális viszonyok mellett ez meggyőződésem szerint igenis erősíti a demokratikus elveket minden szinten, minden önkormányzati szinten. Nagyon sajnálnám, ha az Országgyűlés egyetlen ilyen javaslatot sem fogadna el.

A vita további részében is szeretnék majd felszólalni. Köszönöm. (Taps az SZDSZ soraiban.)