Felszólalás adatai

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én a vitaszakaszban a 34., 50., 58. és 65. pontok kapcsán szeretnék szólni, elsősorban az összeférhetetlenségi javaslatokkal kapcsolatban.

Felmerül az, hogy az e) pontban a törvényjavaslat ki kívánja zárni az önkormányzati alapítású költségvetési szervek vezetőit, gazdasági vezetőit. Nyilván itt a megfontolás az volt, hogy ha ezek az intézményvezetők bekerülnek a képviselő-testületbe, akkor valamiféle elvtelen lobbizás történik, úgymond, az intézmény javára, és ezt a többi költségvetési intézmény szenvedi meg. Csak megkérdezném, hogy mi történik akkor, ha ugyanezt az intézményvezető-helyettes teszi. Az nem ugyanezt eredményezi-e? Vagy ha netán egy intézményi alkalmazott, egy beosztott, aki nyilvánvalóan úgy jár el egy ilyen önkormányzati testületben, hogy előzetesen az intézményvezetővel megvitatja azokat a javaslatokat, melyeket aztán a képviselő-testületben majd képviselni fog az intézmény javára.

Én tehát értem a szándékot, csak úgy gondolom, a gyakorlati eredmény nem valósul meg ezáltal.

(19.00)

Azt ajánlom a figyelmükbe, és javaslom a képviselőtársaimnak, hogy a 34. pontot támogassák szavazataikkal.

A másik, amit szintén megfontolásra ajánlanék: az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi képviselet a későbbiekben hogyan valósul meg. Nemigen láttam még olyan tulajdonost - legyen az magántulajdonos is -, akinek van valamiféle tulajdona, odaadja minden feltétel nélkül valakinek, és azt mondja, hogy "tessék, ezentúl gazdálkodjatok vele". Abban az esetben, ha ezeket a szabályokat, amelyek a törvényjavaslatban fogalmazódtak meg, elfogadjuk, az önkormányzatnak semmilyen rálátása nem lesz a későbbiekben ezen gazdasági társaságokra. Úgy gondolom, hogy a magyar gazdasági jog szerint a felügyelőbizottságnak nincs olyan hatásköre, hogy minden tekintetben belelásson a gazdálkodó szervezet gazdálkodásába.

Nekem van egy olyan aggályom - hogy ezen gazdasági társaságoknak egy részét valamilyen projekt megvalósítására hozták létre az önkormányzatok, és a fenntartásukhoz, hosszú távú működésükhöz mindenképpen szükségeltetik az önkormányzat támogatása -, amennyiben az önkormányzat, úgymond, nem lát bele ezen gazdasági társaságok gazdálkodási ügyeibe, az a veszély fenyeget, hogy azonnali hatállyal megszüntetik ezen gazdasági társaságok támogatását, és ezáltal gyakorlatilag ezek működése ellehetetlenül. Úgy gondolom, semmi nem indokolja, hogy egy bizonyos önkormányzati tulajdoni nagyság alatt - ezt a javaslatomban 25 százalékban határoztam meg - ne lehessen önkormányzati képviselő olyan gazdasági társaságban, ahol az önkormányzat tulajdoni hányada igen jelentéktelennek, 25 százalék alattinak mondható.

Itt szeretnék emlékeztetni arra, amit Göndör képviselő úr is elmondott. A jogszabályokkal nemcsak élni lehet, hanem vissza is lehet élni. Ha ezeket a szabályokat fogadjuk el, amelyek itt a törvényjavaslatban megfogalmazódnak, akkor politikai indíttatásból politikai ellenfeleket lehet ily módon kizárni egy képviselő-testületből azáltal például - amit a képviselő úr is emlegetett -, hogy az önkormányzat önkormányzati többségi határozattal vásárol néhány részvényt egy olyan gazdasági társaságból, amelynek a vezető tisztségviselője esetleg a másik oldalon ott ül a képviselő-testületben, és ezáltal gyakorlatilag összeférhetetlenné tesszük, és vagy az állásáról, vagy a képviselői mandátumáról kell lemondania. Úgy gondolom, hogy ezen a szabályon mindenképpen változtatni kell, valamilyen határt nyilvánvalóan szabni kell. Ha az önkormányzati tulajdon ilyen értelemben meghatározó tulajdon, akkor ez a szabály érthető, amennyiben nem, teljesen indokolatlannak tartom a magam részéről.

Köszönöm szépen.