Felszólalás adatai

DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! A törvényjavaslaton belül két témával kívánok foglalkozni, a gyógyszer-gazdaságossági törvénnyel és a védőoltásokkal.

A törvényjavaslat módosítja többek között a 2006. évi XCVIII. törvényt, amely a biztonságos, gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás és gyógyszerforgalmazás szabályait rögzíti. Pontosításra szorult a gyógyászati segédeszközök azon definíciója, amely kimondja, hogy egy adott eszközt csak egyféleképpen kell értelmezni, így az orvostechnikai eszköznek minősülő termék egyben gyógyászati segédeszköz is lehet. A javaslat megteremti az összhangot a 2008. évi XLVII. fogyasztóvédelmi törvénnyel, úgy, hogy az megfelel az Európai Közösség gyógyszerszabályozásának is.

A további módosítás a gyógyszer-ismertetési díjjal kapcsolatos. Az Alkotmánybíróság határozata a díjfizetési kötelezettséget megszüntette, hivatkozva arra, hogy az adó tárgya nem a díjfizetésre irányuló tevékenység, hanem maga a jogviszony, és nincs meghatározva a fizetés alóli mentesség sem. A jelen módosítás az alkotmánybírósági döntésnek megfelelően megtörtént. A díj ismételt bevezetése az egészségügyi alap biztonságosabb működését segíti.

A gyógyszer-gazdaságossági törvény bevezette a gyógyszertáraknál a progresszív szolidaritási díjat. A gyógyszerforgalom volumenében csökkenő tendenciát mutatott 2007-ig, és most 2008-ra ez a csökkenés megállt, a gyógyszerárak árrésbevétele viszont mintegy 8 százalékkal csökkent, a teljes árréstömeg 75-80 százalékát viszont a támogatott gyógyszerek biztosítják.

A beteg szempontjából feltétlenül jónak mondható, hogy mintegy 1700 gyógyszer ára csökkent. A generikus, szabadalmilag nem védett, de ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó készítmények olcsóbbak, mint az originális készítmények, s ebből adódóan ezek száma várhatóan még tovább növekedni fog, egyébként ez európai trend.

A fix díj bevezetése is a beteg érdekét szolgálja, azonban mindez a gyógyszertáraknál, valamint a gyógyszerforgalmazóknál bevételcsökkenést eredményezett. A gyógyszer-forgalmazási törvény szerint az egzisztenciális nehézséggel küszködő vállalkozások számára - és ilyenek zömmel kistelepüléseken vannak - áll rendelkezésre a működési célú támogatás lehetősége. Ennek nagyobbik részét a költségvetés, kisebbik részét a nagy forgalmú gyógyszertárak adják szolidaritási díjként.

A díjfizetés szabálya ez évtől megváltozott, amely szerint az ár- és tömeghatár megemelkedett, ennek megfelelően ma a fizetésre kötelezett gyógyszertárak száma több mint a felére csökkent, 520-ról 226-ra. A befizetés összege részükről mintegy 130 millió forint, ez azonban csak egy részét képezi ennek, hiszen a biztonságos működéshez évente mintegy 800 millió forint támogatásra van szükség, tehát a központi költségvetés közel 700 milliót ehhez még hozzátesz.

Az ÁNTSZ kimutatása alapján ma mintegy 750 gyógyszertár jogosult működési támogatásra. A központi támogatás ellenére mintegy 50 gyógyszertár szűnt meg, és közel 300 patika nyitott, amelyek többsége kétségtelenül inkább a városokban és nagy bevásárlóhelyeken nyílt meg. A gyógyszerek elérhetősége a beteg szempontjából tagadhatatlanul egyértelműen jó, mert az elérhetőségük mindenképpen javult, de a forgalmazók működési feltételei ezzel együtt romlottak, hiszen a versenyhelyzet ezt hozza magával.

(11.40)

Az új patika nyitásának feltétele a 24 órás nyitva tartás, a gyógyszerkiszállítás a lakáshoz. Ez is benne van ebben a lehetőségben, illetve feltételben a nyitáshoz. Ma ez még él is. Gondolnunk kell azonban a 2010-es liberalizációra mindenképpen, hogy azok a feltételek, amelyek akkor adódnak majd, milyen helyzetet teremtenek a gyógyszertárak esetében. A betegellátás szempontjából leszögezhető, hogy ez a változtatás mindenképpen jó volt.

A javaslat 72. §-a gyógyszerészek esetében - figyelembe véve a nemzetközi gyakorlatot is, és ez nagyon fontos dolog - egyetemi végzettséget igazoló doktori cím használatának biztosítására is javaslatot tesz. Az egészségügyi egyetemeken az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészi képzés magas színvonalon, párhuzamosan és adott esetben hasonló követelmények között is zajlik. Indokolt ezért a hasonló képzést tanúsító oklevelek hasonló cím használatára jogosító jellegének törvényi rögzítése, a gyógyszerész-társadalom képesítésének megfelelő elismerése.

A javaslatnak megfelelően doktori cím bevezetését valamennyi, gyógyszerészképzéssel foglalkozó egyetem illetékes tanácsa, a szakmai kollégiumok, a Gyógyszerészi Kamara és az illetékes fórumok is támogatták. Támogatja ezt a javaslatot a Magyar Tudományos Akadémia orvosi osztálya is. Megjegyzem, hogy Magyarországon csupán általános orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi és állatorvosi karon kötelező és kizárólagos a nappali képzés, másutt a levelező képzés is elfogadott.

Ez a javaslat természetesen a felsőoktatási törvényt is érinti, és itt is módosítást javasol. A javaslat jogosságát az is indokolja, hogy egyre jelentősebb a gyógyszerészi gondozás, amely a '90-es évek óta nemcsak nálunk, hanem Európában is elterjedt. Népegészségügyi szempontból az egészségügyi ellátórendszerben a gyógyszerész feladata és felelőssége meghatározó. Ezért gyógyszert csak gyógyszerész vagy expediáló asszisztens adhat ki, de azt is gyógyszerész felügyelete mellett.

Igaz, hogy egyre több a gyári termék, de úgynevezett magisztrális, készített gyógyszert csak gyógyszerész készít. Ezzel együtt a felelősség is az övé. Ő ad tanácsot az életvitelre vonatkozóan, a gyógyszer várható hatásáról, mellékhatásáról vagy kölcsönhatásáról, de adott esetben vérnyomást mér, tanácsot ad, és felhívja a figyelmet a szükséges kivizsgálásra is. Ezt pedig csak magasan képzett szakember képes megtenni. A lakosság mintegy 5-6 százaléka fordul meg gyógyszertárban naponta, és amennyiben a gyógyszerészi gondozás még inkább gyakorlattá válik, látjuk majd igazán, hogy milyen fontos a beteg, a családorvos és a gyógyszerész együttműködése.

Tisztelt Képviselőtársak! Az Alkotmánybíróság 2007-es határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés nem biztosított hatékony jogorvoslatot a kötelező védőoltás megtagadásával szemben. Ezért módosítani kellett az 1997. évi CLIV. egészségügyi törvény 57-58. §-át. A javaslat az Alkotmánybíróság által megállapítottakra tekintettel rögzíti az alábbiakat. A kötelező védőoltást a kezelőorvos átmenetileg elhalaszthatja, ha a beteg egészségi állapotát vagy meglévő betegségét károsan befolyásolná, és a betegség elmúlása valószínűsíthető. Ez az életkorhoz kötött gyermekkori oltásoknál mindennapi gyakorlat, előfordul egyébként, hogy késik a gyermek aktuális állapota miatt. Emellett a kezelőorvos, a beteg vagy a beteg törvényes képviselője kezdeményezheti az ÁNTSZ-nél a védőoltás alól való mentesítést, ha a védőoltás az egészséget vagy a meglévő betegséget károsan befolyásolná, és az állapotváltozás nem valószínűsíthető, tehát végleges az állapot.

A javaslat rögzíti továbbá, ha kötelező védőoltást határozattal rendelnek el, ilyen jogorvoslás nem vehető igénybe. A határozat akkor végrehajtható fellebbezés nélkül, ha súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy következményeinek enyhítése miatt ez szükséges. Az egészségügyi törvény módosítása szerint az ilyen határozatok végrehajtása fellebbezésre tekintet nélkül csak konkrét járványügyi helyzet esetén, az adott járvánnyal összefüggő védőoltással lehetséges.

Ma nálunk tíz kötelező védőoltást kapnak életkorhoz kötötten a gyermekek, és közel ennyi fakultatív védőoltás is áll rendelkezésre. Szeretném elmondani azt - több évtizedes gyakorlatom alapján is nyugodtan mondhatom -, hogy a rendelőkben előforduló betegek száma ma Magyarországon, a gyermekekre vonatkozóan jelentősen csökkent. Ez pedig egyértelműen annak a védőoltási rendszernek köszönhető, ami ma Magyarországon van, és amire ma méltán büszkék is lehetünk.

Az utóbbi évek gyakorlatához képest nagyon nagy örömmel kell üdvözölnünk a pneumococcus-védőoltás bevezetését, amely tudjuk, hogy ma Magyarországon a legtöbb kisdedkori, kisgyermekkori betegség kórokozója, és az is nagyon dicséretes dolog, hogy nem telt el két hónap egészen, és a szülők egészségtudatos magatartása azt igazolja, hogy felelősséggel gondolnak a gyermekeik egészségére, amikor az önkéntesen, ingyenesen igénybe vehető védőoltásért a háziorvosnál jelentkeznek. Nem kell különösebb kampányt folyatni ahhoz, hogy jöjjenek hozzánk, tudják a dolgukat. Az viszont kétségtelen, elmondjuk mindenkinek, hogy nagyon jó lépést tesznek ezzel, és ma már az a gyakorlat működik, hogy gyakorlatilag próbálják, próbáljuk a kötelező védőoltások sorába beiktatva adni egy időben ezeket a védőoltásokat, mert adminisztratíve nehézkesebb, mint a kötelező védőoltás, és reméljük, hogy a közeljövőben a kötelezők sorába tartozik ez. Köszönettel tartozom a kormányzatnak is ezért, a szülőknek is ezért a magatartásért, hogy gyermekük egészségét védik.

Meg kell említenem még egy védőoltást, amelynek beadása zajlik, ez pedig az influenza elleni védőoltás, és az egészségügyi bizottságban a közelmúltban az ÁNTSZ felelős vezetői mondták, hogy ma mi influenza elleni oltásban nagyhatalom vagyunk. Erre büszkék is lehetünk igazán, mert az influenza elleni védőoltás vakcinás eljárását hazánkban folytatjuk, folytatják az illetékesek, és elmondták azt is, hogy ha netán a Távol-Keleten várható esetleg egy pandémia, egy világjárvány, több hónap után idekerül, addigra már nálunk a biztonságos, kész vakcina is rendelkezésre fog állni. Azt is látjuk, hogy ma nagyon sokan jelentkeztek influenza elleni védőoltásra. Hallottuk a sajtóból, hogy kifogyott átmenetileg a rendelkezésre álló influenza elleni oltóanyag, de nyilvánvaló, hogy az utánpótlás biztosított. Az is kétségtelen, hogy ez egyfajta egészségtudatos magatartásra utal. Azt hiszem, hogy ezen a téren is léptünk előre.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)