Felszólalás adatai

HAJDU LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/6644. számú törvényjavaslat módosítaná az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendeletet, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényt, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvényt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, illetve a schengeni végrehajtási egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvényt.

A javaslat egyrészt szabályozni kívánja a termen kívüli házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen kívül történő létesítésének a szabályait. Rendezni kívánja továbbá a házassági név változtatására vonatkozó eljárást, amire ma nincs lehetőség, ugyanakkor egy strasbourgi döntés alapján foglalkozni kell ezzel a tárgykörrel, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggésében kíván szabályozni a tervezet.

A házasságkötésre bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére alkalmas helyiség biztosítása önkormányzati feladat. A javaslat részletesen meghatározza a hivatalos helyiségen kívüli házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen kívül történő létesítésének szabályait is. A családjogi törvény szerint a házasságkötés a hivatalos helyiségben történik, e szabály alól azonban a jegyző rendkívüli körülmények esetén felmentést adhat. Ennek részletes szabályait azonban törvény nem határozza meg. A törvénymódosítás szükségességét a hivatalos helyiségen kívüli házasságkötés iránti egyre növekvő igény indokolja. A szabályozás azt célozza, hogy a házasságkötő termen kívül is megteremthetők legyenek a házasságkötéshez szükséges törvényi feltételek, és biztosítható legyen az anyakönyv biztonságos szállítása, tárolása.

Garanciális szempontokból szükséges az anyakönyvi nyilvántartásokba történő betekintés szabályozása. A betekintés engedélyezése az anyakönyvvezetők hatáskörébe kerül, és minden állami szervre egységes szabályok fognak vonatkozni az engedélyezés elbírálásakor. A betekintésre vonatkozó módosítás indoka egyrészt a közigazgatási hivatalok leterheltségének csökkentése és az eljárás gyorsítása, ugyanis az anyakönyvvezetők is rendelkeznek azokkal az információkkal, amelyek alapján meg tudják ítélni, hogy jogos-e a betekintés engedélyezése. A módosítás indoka továbbá, hogy a javaslat megszünteti az engedély nélküli betekintésre jogosultak körét, mivel az engedély nélküli betekintésre is csak akkor volt lehetőség, ha az az adott szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ok miatt volt szükséges, egyéb szervek pedig cél és jogalap igazolásával tekinthettek be az anyakönyvi nyilvántartásba. A két jogalap gyakorlatilag megegyezik egymással, ezért a javaslat megszünteti a jogosultak közötti indokolatlan különbségtételt.

A benyújtott törvényjavaslat a névviseléshez fűződő jog minél teljesebb érvényesülését biztosítja a házassági név megváltoztatásának szabályozásával. A házastársuk nevét házassági névként viselő személyek méltánytalan helyzetbe kerülhetnek akkor, ha a házassági nevüket nem az anyakönyvben szereplő formában viselték akár a társadalmi hagyományok, akár a hatóság tévedése miatt, és a házasság megszűnése után semmilyen módon nem tudják az általuk viselt nevet tovább viselni, ha a tévedésre és a név kijavítására egy esetleges okmánycsere kapcsán fény derül.

A házassági név megváltoztatásának lehetővé tételével biztosítható, hogy a volt házastárs azt a nevet viselhesse tovább, amellyel adott esetben már teljesen azonosult. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha személyazonosító okmánnyal vagy a személyazonosító igazolvány kiállításának alapjául szolgáló irattal igazolni tudja, hogy volt házastársa nevét a kért formában viselte. Az előbbi feltételnek köszönhetően a volt házastárs nevéhez való joga nem sérül, mivel a házassági névként viselt név nem akármilyen másik névre változtatható meg, hanem csak olyan formára, amit ő is viselt.

A hatályos jogszabályok szerint a névváltoztatás illetéke 10 ezer forint. Ez nem kerül megváltoztatásra, ráadásul a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás illetékmentes lesz. Ami változna, az a többszöri névváltoztatási eljárásra vonatkozó 20 ezerről 30 ezer forintra történő emelkedés. Egyre több olyan magyar állampolgár van, aki már sokadszorra változtatja meg a nevét. Ezekre vonatkozna az előterjesztett törvényjavaslat 6. § (2) bekezdésének c) pontjában szereplő rész. Méltányossági szempontból indokolt, hogy a törvényjavaslat 27/B. § (6) bekezdése szerinti névváltoztatási eljárás illetékmentessége. A benyújtott törvényjavaslat ennek megfelelően módosítja az illetékekről szóló 33. §-t is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondott gondolatok alapján úgy gondolom, hogy a benyújtott törvényjavaslat elfogadása időszerű, január 1-jétől hatályba is léphet. A hatálybalépését a képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)