Felszólalás adatai

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az anyakönyvi nyilvántartás olyan közhiteles nyilvántartás, amelyen valamennyi egyéb, az állam által vezetett személyi nyilvántartás alapul. Az anyakönyvi nyilvántartás a születések, a házasságkötések, a halálesetek, valamint a jövőben a bejegyzett élettársi kapcsolatok adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat rögzíti.

Az anyakönyv ezen kiemelt szerepéből adódik, hogy a vele kapcsolatos szabályozás kihat számos más közigazgatási és magánügy elintézésére. Az ügyfelek és a közigazgatás érintkezésének minőségét az anyakönyvi szabályozás jelentős mértékben befolyásolja.

Alkotmányos összefüggéseire és jelentőségére tekintettel az anyakönyvi nyilvántartásokra vonatkozó alapvető szabályozást törvényi szinten kell megalkotni. A törvényjavaslat a házasságkötő termen kívüli házasságkötés és az anyakönyvbe történő betekintés intézményére vonatkozóan a jelenlegi miniszteri rendeleti szabályozás helyett az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló törvényerejű rendeletben kíván egyértelmű szabályokat teremteni.

A hatályos családjogi törvény rendkívüli esetben ugyan lehetővé teszi a házasságkötő termen kívüli házasságkötést, ám ennek részletszabályait nem tartalmazza. A hivatalos helyiségtől eltérő helyszínek választása iránt ugyanakkor nagy társadalmi igény mutatkozik, és az igények teljesítése az egyértelmű szabályozás hiányában településenként eltérő. A törvényjavaslat meghatározza a külső helyszínen történő házasságkötés engedélyezésének szempontrendszerét és fő követelményeit, amely biztosítja mind az ügyfelek igényeinek ésszerű keretek közötti teljesítését, mind a szertartások méltóságát és az anyakönyv biztonságát.

A házassági név megváltoztatására vonatkozó hatályos szabályok módosítását úgyszintén méltányolható ügyféli igények teszik szükségessé. Az anyakönyvi törvényerejű rendelet hatályos rendelkezései alapján a házassági név nem változtatható meg. E tilalom méltánytalan helyzetet eredményez azon személyek esetében, akik a házastársuk nevét hosszú ideig az anyakönyv szerint őket megilletőtől eltérő formában használták. Ez a hiba főként a személyazonosító igazolványok négy-öt évtizeddel ezelőtti kiállításának gyakorlatából ered.

Tipikus például, hogy a két utónévvel rendelkező férfi felesége csupán a férj egyik utónevét viseli a házasságra utaló "-né" toldattal. Abban az esetben, ha a házasság még fennáll, névváltoztatás segítségével tovább viselhető az említett eltérő név, ám elvált és özvegy személyek a volt házastársuk nevét nem változtathatják meg. A szabályozás ezen merevségére mutatott rá a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság a Daróczi kontra Magyarország ügyben hozott ítéletében, amelyben elmarasztalta Magyarországot a magánélethez való jog megsértése miatt.

(16.10)

Szeretném elmondani, hogy éppen a tegnapi napon az alkotmányügyi bizottság és az emberi jogi bizottság együttes ülésén adtunk tájékoztatást az emberi jogi bíróság döntéseiről, illetve a kormányképviselet munkájáról, és a vizsgált időszakban összesen 43 esetben marasztalták el Magyarországot, ebből 40 esetben a perek elhúzódása miatt, 3 olyan eset volt csak, ahol tartalmi kifogások miatt. Az egyik ilyen eset volt ez a Daróczy kontra Magyarország ügy. Igyekeztünk a Magyarország számára kedvezőtlen döntés után minél hamarabb a jogszabályi változtatásra javaslatot tenni, többek között ez fekszik önök előtt ebben a törvényjavaslatban, amelynek célja, hogy a sérelmes helyzetet kiküszöbölje a házassági név megváltoztatását lehetővé tevő méltányosság intézményével. E lehetőség megfelelő korlátozásokkal biztosítja az egyensúlyt az állami nyilvántartások hitelességéhez fűződő közérdek, valamint a névviseléshez fűződő egyéni érdek között.

A házassági név megváltoztatása intézményének létrehozása szükségessé teszi az illetéktörvény érintett rendelkezésének a pontosítását is. Tekintettel arra, hogy az illetéktörvény a házassági névmódosítást az anyakönyvi jogszabályokkal való összhang hiányában névváltoztatásként említi, a házassági név megváltoztatása lehetőségének létrehozásával az illetéktörvényben is egyértelművé kell tenni a két eljárás különbözőségét. Ezzel egyidejűleg szükségessé vált a névváltoztatási eljárás illetékének felülvizsgálata is. A családi és utónév megváltoztatása iránti kérelmek számának növekedése, valamint az ismételt kérelmek aránya azt mutatja, hogy a névváltoztatásra sok esetben kellő megfontolás hiányában, illetve a jogintézménnyel való visszaélésként kerül sor. A névváltoztatás megalapozott, a céljának megfelelő alkalmazása érdekében indokolt az ismételt kérelmek esetében az illeték mértékének felemelése.

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény január 1-jei hatálybalépése úgyszintén szükségessé teszi az anyakönyvi törvényerejű rendelet, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítását. Tekintettel arra, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése anyakönyvi esemény, amely meghatározza a családi kapcsolatokat, illetve a családi állapotot, törvényi szinten kell rendezni a szükséges anyakönyvi eljárások, valamint a népesség-nyilvántartás változásának alapvető szabályait.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjék elfogadni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)