Felszólalás adatai

DR. IPKOVICH GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Deák Ferenc mondása szerint: mind fontosak, s múlhatatlanul szükségesek a közigazgatás különféle ágaiban a javítások, de valamennyit ugyanazon időben, egyszerre nem tárgyalhatjuk.

Ma a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, közismert nevén a Ket. módosítási javaslata fekszik előttünk, ami a közigazgatás eljárási rendjén kíván javítani. Az eljárási jog az anyagi jog érvényesülését szolgálva állapítja meg az eljárás rendjét az eljáró állami, önkormányzati szervek és az állampolgárok számára, valamint meghatározza az anyagi jogi szabályok kikényszerítésének módját.

2004-ben az Országgyűlés óriási lépést tett a közigazgatási eljárásjog tekintetében, hiszen megalkotta azokat a jogi kereteket, alapokat, amelyek az egyszerűbb, gyorsabb, jobb hatósági ügyintézés megteremtését célozva lehetővé tették az elektronikus ügyintézés bevezetését. E lépés gyakorlatilag hasonlónak mondható ahhoz, amikor a kőtábla helyett a papír használatára tértek át évezredekkel ezelőtt. Emellett egy másik cél is megfogalmazódott, kimondva-kimondatlanul: egységesebb jogi nyelvezet, jogi környezet kialakítása az egyes eljárási jogok között. Emiatt nagyon sok elemet vett át a Pp. rendelkezéseiből is.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A jelenleg tárgyalandó módosítás továbberősíti az egyes eljárási jogok közti összhangot, de alapvetően az ügyfélbarát közigazgatás megteremtésének célját tartja szem előtt. A tervezet tartalmaz egy felbecsülhetetlen értékű megoldást, az egyablakos ügyintézés bevezetésének kezdetét. Ez azonban csak a kezdet, és az elektronikus ügyintézés teremtheti meg hozzá a követő érdemi lépéseket. E megoldás alkalmazása az ügyfelek számára kényelmesebb ügymenetet tesz lehetővé, és a kialakítandó eljárási rend szerint várhatóan gyorsabbat is. A közigazgatási hatóságok számára egy teljesen más munkafelfogást, munkaszervezést, szakmai ismereteket jelent. Ez válasz lehet az üzleti és a civil szféra kihívására is.

Nagyon fontos tehát, hogy a módosítás bevezetése és ezen alapokon további jogalkotás és jogalkalmazás megfelelő felkészítés után történjen. Fonyó Gyula szerint a jogalkotás eredményében, a jogalkalmazás folyamatában döntő időszak az új vagy módosított szabályok alkalmazásának bevezetése, a gyakorlat első időszaka. Jobbára kezdeti lépéseken múlik a kitűzött cél jó hatású megvalósítása.

A jogszabálytervezet a Ket. módosítása által egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá kívánja tenni a közigazgatási eljárást. Ennek érdekében több lépcsőben csökkenteni kívánja az eljárási határidőket, az ügyfelek terheit és kötelezettségeit, és kötelezően alkalmazni rendeli az elektronikus eljárást. A célok üdvözlendőek: elősegítik a polgárok bizalmának növelését a közigazgatás iránt, csökkentik a vállalkozások adminisztrációs terheit, illetve egyszerűbbé teszik az egyes eljárásokat.

A módosítással kapcsolatban azonban felvetődnek észrevételek. Az első nagy terület az ügyintézési határidő fokozatos csökkentése. Alapvetően jó és támogatandó a határidők csökkentésére irányuló törekvés, erre az ügyintézési gyakorlat jelenleg is törekszik, amennyiben arra módja és lehetősége van. Azonban a jogalkotónak is számba kell venni, hogy egy ügyintézőnek mennyi ügyet kell elintézni adott idő alatt, ha a Ket. eljárásait kell alkalmazni, és például azonnali eljárásban intézhető el az ügy. Előfordul, hogy egy ügyintézőre havi 300-500 darab ügy jut például az okmányirodákban. Az ügyek számával arányosan növekszik a munkateher, és nemcsak az ügyintézői, hanem az adminisztratív munkakörben is.

Kockázatos mai hatástanulmány alapján már 2008-ban meghatározni, hogy az ügyintézési idő négy év alatt hét munkanappal csökkenthető. Tényszerű statisztikai adatok ott határozhatók meg, ahol adatbázissal alátámaszthatók a számadatok, például központi nyilvántartásba való bejegyzések számával, okmánykiadási statisztikával, mint az okmányirodáknál. Fontos, hogy az eljárási határidők az ügyintézőket rászorítsák új munkastílusra, a munkanapokban megállapított részhatáridők épüljenek be az eljárásba. Vegye észre a hatóság, hogy az ügyben kell-e ideiglenes intézkedést tenni, kell-e soron kívüli elbírálást alkalmazni.

A hatóság az érkeztetéstől a postázásig az egész ügyintézési folyamatért felelősséggel tartozik, nem csupán annak kiadmányozásig terjedő szakaszáért. Az ügyfél nézőpontjából ugyanis teljesen mindegy, hogy melyik fázisban akadt el az ügye, az előadó fektette sokáig az ügyiratot, a vezető kiadmányozása váratott magára, vagy a postázás vett igénybe hosszú időt. A végeredmény mindegyik esetben ugyanaz: a hatóság túllépte a jogszabályban megállapított ügyintézési határidőt.

Úgy tűnik, hogy a jogalkotói elképezések az ügyintézési határidő 20, majd 15 munkanapra való csökkentésére vonatkozóan feszítettek, a hatósági munka eredményességét adott esetben veszélyeztethetik. A belső eljárási határidők nem is teszik lehetővé 15 munkanapos ügyintézési határidő tartását. A bonyolultabb ügyekben - például építési engedélyezési eljárás, telepengedélyezési eljárás - az ügyre optimálisan fordítandó idő 6-8 óra. Az egyes eljárási cselekmények külön 5 perctől 120 percig terjedő időtartamúak. Jó ügyintézőprogramok segítségével sem csökkenthető ez az idő számottevően. A 6-8 órát tehát az ügyintéző nem egyszerre tudja az ügyre fordítani, mivel az eljárási cselekmények egy része egymásra épül, tehát párhuzamosan nem minden végezhető, mint az indokolás ezt javasolja. A párhuzamosan végzett eljárási cselekményeket a közigazgatási hatóságok évtizedek óta gyakorolják.

A 20 munkanapos ügyintézési határidő bevezetését 2011. január 1-jétől az teheti lehetővé, hogy kötelező lesz az elektronikus kapcsolattartás a hatóságok között. Óvnék attól, hogy túlmisztifikáljuk a kötelező elektronikus kapcsolattartás ügyintézési határidőre gyakorolt hatását. Üdvözlendő elképzelés, hogy a hatóság és a szakhatóság elektronikus formában érintkezik, ezzel megtakarítható a postázásra fordított idő, valamint kiküszöbölhető a postán töltött idő, továbbá csökkennek a postai költségek, azonban ettől még a szakhatósági állásfoglalás elkészítése, dokumentumok átvizsgálása, helyszíni szemle végzése ugyanannyi időt fog igénybe venni.

E szabály bevezetése azzal a veszéllyel jár, hogy indokolatlan hátránnyal sújtaná az eljáró hatóságot, hiszen a határidő túllépése már előre borítékolható, s ehhez a tervezet súlyos következményeket fűz: fegyelmi felelősségre vonást, illeték-, illetve díj-visszafizetési kötelezettséget fűz, ezen túlmenően pedig közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének a kérdése is gyakrabban felmerülhet. Indokoltnak látszik, hogy az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jét követően is maradjon 20 munkanap, illetve a további csökkentés lehetőségére külön kerüljön sor részletes vizsgálatra.

Az elektronikus ügyintézés fontosságát hangsúlyozza a tervezet, amikor megállapítja, hogy az ügyintézési határidő fokozatos lerövidítését az elektronikus úton történő eljárás széles körben történő alkalmazása teremti meg. Az elektronikus út alkalmazása gyors és azonnali kommunikációt tesz lehetővé, de nem jelenti azt, hogy a hatóságnak az ügy érdemi intézésével kapcsolatos feladatai csökkennének vagy lerövidülnének. Az ügyintézőnek ugyanúgy meg kell vizsgálni a kérelem mellékletei tartalmát, akár elektronikusan, akár postán küldte az ügyfél. Szükség esetén ugyanúgy tanulmányoznia kell a jogszabályi környezetet, az anyagi jogszabályok gyakori változása miatt ez sokszor több időt vesz igénybe, és más eljárási cselekményekre is sor kerülhet.

A feladatok elvégzésének kötelezettsége nem szűnik meg az elektronikus ügyintézés bevezetésével, sőt a hatóság értesítési kötelezettségeinek növekedésével, a közigazgatási kar létszámának folyamatos csökkenésével e feladatokra éppen hogy kevesebb idő juthat.

A tervezet két indokot jelöl meg az elektronikus ügyintézés elterjedésének akadályaként. Egyrészt: a technikai feltételek jelenleg több hivatal esetén nem adottak, másrészt az ágazati jogszabályok számos esetben éltek a Ket. által biztosított azon lehetőséggel, hogy kizárták az elektronikus ügyintézést. Az elektronikus ügyintézés elterjedése akadályának nem csupán ezek az okai. A valódi e-ügyintézés kialakulásának és terjedésének további korlátai a központi elektronikus illeték- és díjfizetési rendszer hiánya, az ügyintézési programok létének és általános elterjedtségének hiánya, az ügyfelek elektronikus ügyintézési kedvének tömeges hiánya, valamint a mellékletek hiteles elektronikus csatolásának megoldatlansága. Az ügyek nagy százalékában az ügyintézési folyamat teljes mértékűen elektronikus, az ügyfél megjelenése nélküli végigvitele nem lehetséges mindaddig, míg az ügyfél nem tudja az eljárási illetéket, igazgatási szolgáltatási díjat elektronikusan megfizetni.

A hatósági ügyek többségében az ügyfélnek több dokumentumot kell a hatóság rendelkezésére bocsátani. Az az elképzelés támogatható, hogy ezek száma elektronikus rendszerekből történő hatósági adatkérés által csökkenjen. Ahogyan azonban ezt a tervezet is elismeri, ehhez még feltétel, hogy a szükséges informatikai fejlesztések megtörténjenek. Ezek hiánya a tervezett módosítások bevezetésének és általános körű alkalmazhatóságának akadályát képezheti.

A fenti fejlesztések megvalósulása sem jelenti a személyes megjelenés vagy postai út teljes kihagyásának realitását.

(15.10)

Vannak olyan mellékletek, amelyek hiteles elektronikus csatolása nem megoldott jelenleg: szerződések, építésügyi hatósági ügyekben tervdokumentáció becsatolása. Ilyen mellékletek szintén az ügyek nagy százalékában fordulhatnak elő, s amennyiben ezeket az ügyfél hitelesen nem tudja elektronikusan csatolni, úgy elkerülhetetlen a személyes megjelenés vagy a postai út igénybevétele.

Fontos, hogy megfelelő, az egész országban egységes ügyintéző programok készüljenek, informatikai rendszerek alakuljanak ki, amelyre az okmányirodai rendszer kiváló példa, de említhetem például a mi városunkban a hatósági munkát nagymértékben segítő építéshatósági ügyintéző programot is, amely valóban segítséget nyújt az ügyintézőknek, de ma még hiányzik a más hatóságokkal való elektronikus kapcsolattartás lehetősége.

Az ügyfelek által jelenleg is elektronikusan intézhető ügyek közül egyedül az adóügyek intézésének elektronikus lehetősége jelent sikert, ami elsősorban a viszonylag kis számú könyvelőirodáknak köszönhető. Az ügyfelek többsége még vagy nem rendelkezik megfelelő internet-hozzáférési lehetőséggel, vagy nem elég alapos a tájékoztatás a már biztosított elektronikus ügyintézési lehetőségekről. Indokolt, hogy szélesebb körben adjunk tájékoztatást az ügyfeleknek e lehetőségekről, és ösztönzőrendszer bevezetését fontoljuk meg illeték-, illetve díjfizetési kedvezmények formájában.

A tervezet szerint a hatóság illeték- és díj-visszafizetési kötelezettsége az eljáró hatóságot súlyosan érinti. A tervezet nem arányosít, nem súlyoz, amennyiben a hatóság akár csak egy nappal is túllépi az ügyintézési határidőt, a visszafizetési kötelezettség beáll, és például az építésügyi hatóságok akár százezres nagyságrendű illetékét ugyanúgy köteles lesz az ügyfél kérelmére visszafizetni, mint az általános tételű eljárási illetéket. Az egynapos késedelem nem áll arányban az ilyen súlyú visszafizetési kötelezettséggel. Túlzónak tűnik, hogy a tervezet visszafizetési kötelezettséget határoz meg arra az esetre is, ha az ügyfél, például költségmentesség okán illetéket nem fizetett, vagy maga az eljárás illetékmentes. Ebben az esetben ugyanis a tervezet szerint az általános tételű illetéket kell az eljáró hatóságnak visszafizetni. Az illetékbevétel állami bevétel, ugyanakkor a hatóságnak saját költségvetése terhére kell a visszafizetési kötelezettséget teljesíteni. A tervezet készítői az eljáró hatóságot kívánják rákényszeríteni az eljárási határidők betartására, ugyanakkor az állami költségvetésben szereplő normatívák az önkormányzatok esetében nem biztosítják a feladat teljes mértékű finanszírozását, a szükséges számú ügyintézői létszám és egyéb dologi feltételek biztosítását.

Hatékonyabb végrehajtási eljárást vártunk, a végrehajtásról szóló fejezet azonban továbbra is a törvény gyenge pontja. A közigazgatási végrehajtás témaköre még mindig nem kellően rendezett. A tervezet szakít a végrehajtó szolgálatok létrejöttével, és kijelöli a végrehajtást foganatosító szervet, a hatósági végrehajtásba beemeli a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályait. Megengedi, sőt sugallja önálló bírósági végrehajtókkal történő szerződéskötést. A végrehajtási szabályoknál azonban továbbra is meg kell különböztetni az általános, a Ket. alapján történő végrehajtást és az adóigazgatási eljárásban alkalmazott, az adózás rendjéről szóló törvényben szabályozott végrehajtást. A végrehajtás szabályainak a Vht. szabályaihoz történő igazítása, átláthatóvá tétele és csupán az eltérések szabályozása szintén kívánatos.

A közigazgatási hatékonyságnövelés fontos lehetősége az időpontfoglalás biztosítása. Ez elsődlegesen azokra az ügyekre vonatkozik, amelyeket még nem lehet teljesen elektronizálni, illetve ha az ügyfél úgy gondolja, hogy a megoldás érdekében az ügyintézővel személyes eszmecserére van szüksége. Az időpontfoglalás lehetőségének biztosítása szervezési előkészítést, fegyelmezettebb, tervszerű munkavégzést kíván, azonban komolyan javíthatja a hatékonyságot és az intézmény megítélését egyaránt. Ilyen rendszer már több önkormányzatnál is működik, pozitív tapasztalatokkal. Azonban a 10 munkanapon belüli időpontadás nagyon sok esetben csak az ügyintézők számának növelésével megoldható. Változó az is, hogy milyen ügyekben, az év mely időszakában kívánnak többen ügyet intézni. A képesítési előírásokra figyelemmel a Ktv. bérezésre vonatkozó szabálya szerint nincs lehetősége a hatóságoknak, elsősorban ez a települési polgármesteri hivatalokat jelenti, univerzális ügyintézőket alkalmazni.

A fokozatos hatálybaléptetés lehetőséget teremt az ágazati jogszabályok módosítására, a hatóságok közötti kapcsolattartás megfelelő kiépítésére és az ügyintézési határidők csökkentésére való felkészülésre. Az eljárási gyakorlatot azonban az ágazati jogszabályok fogják egyértelműen meghatározni. Ha az ágazati szabályozás túl sok eljárási szabályt tartalmaz, a Ket. alkalmazhatóságát megnehezíti.

Összegezve elmondható, hogy a törvényjavaslat céljai helyesek, jók és megvalósítandók. Különösen fontos az elektronikus ügyintézés mind nagyobb területeken való bevezetése, az egyablakos ügyintézés lehetőségének megteremtése, ezek által az ügyfelek számára egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés biztosítása. Az egyes megoldási javaslatok a szükséges informatikai fejlesztések nélkül azonban működésképtelenek lehetnek. A módosítás a hatóság és az ügyfél közti alá-fölé rendeltségi viszonyt enyhíti.

A tervezet jó és kívánatos céljai - az ügyfélbarát, szolgáltató, gyors közigazgatás megteremtése - megfelelő feltételek biztosítása esetén elérhetőek. A közigazgatás személyi állományának folyamatos csökkenése mellett aggályos lehet a hatóságok munkaterheinek további növelése és az eljárási határidők drasztikus csökkentése. Ezt megfontolandónak tartjuk.

Nem elegendő csak jogszabályok alkotása, ha nem teremtjük meg azok végrehajtásának feltételeit. Jelenleg a közigazgatási rendszer azonban, ismerjük el, nem elég hatékony, és csupán törvényalkotás útján nem is lesz az. Szükséges a közigazgatás további reformja, amely nem a papíralapú közigazgatást tekinti megreformálandónak, hanem egy új, korszerűbb technológiára alapítja a változást. Nem elszigetelt változásokat eredményez, hanem rendszerszemléletben gondolkodva cselekszik. Az előttünk fekvő módosítást ennek tartjuk, és támogatását kérjük.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)