Felszólalás adatai

DR. SZABÓ ÉVA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága november 18-ai ülésén tárgyalt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmasságáról, és azt 15 igen, 8 nem, 6 tartózkodó szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta.

A bizottság többsége a törvényjavaslat céljával, azzal, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá, hatékonyabbá tegye a közigazgatási eljárást, egyetértett. Mind a többségi, mind a kisebbségi álláspont megfogalmazói egyetértenek abban is, hogy az államigazgatási eljárásról szóló törvény helyébe lépett Ket. a szolgáltató közigazgatás irányába történő elmozdulást jelentette, egyfajta szemléletváltást tükrözött, de a 2004 decemberében elfogadott és 2005. november 1-jén hatályba lépett Ket. jelentős felülvizsgálatra szorul. Az előterjesztő által elvégeztetett hatályosulási vizsgálatok is ezt igazolják.

A bizottság tagjai kiemelték: a javaslat erénye, hogy továbbra is ügyfélbarát módon próbál szabályozni, de úgy, hogy nem a hatóságok terheit növeli egyoldalúan. Egyetértettek az ügyfélterhek csökkentésének terén abban, hogy a hatóság előtti személyes megjelenési kötelezettség csökkentése helyes törekvése a javaslatnak. Az ügyfél fogalmának újragondolását ugyancsak mind a kormánypárti, mind az ellenzéki oldal támogatja.

A törvényjavaslat módosítja a határidők számítását. A határidőknek a napokban történő számítása helyett a javaslat a határidők munkanapban való számítását veszi alapul, így az egyes határidők 30 napról 22 munkanapra, 15 napról 10 munkanapra, 8 napról 5 munkanapra módosulnak, előfordulnak azonban 3 munkanapos határidők is.

A bizottságban mind többségi, mind kisebbségi oldalról elhangzott észrevétel arra vonatkozóan, hogy ez a fajta határidő-számítási mód bizonytalanságot eredményezhet. Az előterjesztő szándéka ésszerűnek látszik, egyes esetekben valóban a racionalitás irányába mutat, de bizonyos esetekben aggályosnak érezzük a határidők betarthatóságát. Az a megjegyzés is elhangzott a határidő-számítás alapjának megváltoztatásával kapcsolatban, hogy az érdemben nem befolyásolja az ügyintézési határidőt, illetve nem eredményezi az eljárás gyorsítását, ezért a bizottság tagjai javasolják ennek a szabályozásnak az ismételt átgondolását.

Az elektronikus kapcsolattartás szabályait is módosítja a törvényjavaslat. A Ket. nagyon magas biztonsági követelményeket támasztott, amelyek akadályaivá váltak az elektronikus ügyintézés elterjedésének, valamint számos, az elektronikus kapcsolattartást kizáró jogszabály is született. A bizottság tagjai egyetértettek azzal, hogy az előterjesztő nem adja fel az elektronizációs törekvéseket. Álláspontunk szerint el kell érni, hogy az elektronikus kapcsolattartás működő intézmény legyen, mert az e-ügyintézés lehetővé teszi, hogy az ügyfél gyorsan, kényelmesen, olcsóbban intézhesse az ügyét. Erre alkalmas a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozás, az ügyfélkapu, a hivatali kapu használata.

A törvényjavaslat a késedelmes ügyintézés esetére előírja nemcsak az illeték, hanem az igazgatási szolgáltatási díj visszafizetését is az ügyfél részére. A javaslatot a bizottság támogatja. A visszatérítés remélhetőleg ösztönző és egyben kényszer is lesz a hatóságoknak az ügyintézési határidők betartására, erősítheti az ügyfelek pozícióját, közvetve növelheti elégedettségüket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amint azt a hozzászólásom elején ismertettem, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság a javaslatot támogatja, és első helyen kijelölt bizottságként az Országgyűlésnek vitára ajánlja.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)