Felszólalás adatai

DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság megtárgyalta a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításához benyújtott javaslatokat.

A bizottság a javaslat öt lényeges pontját emelte ki és tárgyalta meg, amelyet elsősorban a nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatósága érdekében kell megtennünk, és ezt nagyon korrekt szabályozással, nagyon korrekt háttérszámításokkal tudta alátámasztani a kormány, illetve a világgazdasági válság hatására néhány konkrét lépés megtételére tesz javaslatot.

Fontos kiemelnünk a nyugdíjkorhatár emelésének a kérdését, amely a hosszú távú fenntarthatóság és a demográfiai folyamatok kezelése miatt mindenképp indokolt, és azt gondolom, a parlamenti patkó mindkét oldalán ebben egyetértünk. 2016-tól, az 1954-ben született korosztálytól kezdve születési évenként 4 hónappal emelkedik majd a nyugdíjba vonulás korhatára, és 2027-ben éri el a 65. életévet, az 1962-ben születettek korosztályát érintve.

Új malusrendszer bevezetését javasolja a javaslat, amely olyan értelemben változik, hogy 2013-ról 2011-től lép ez a javaslat hatályba. Szintén azt gondoljuk, hogy a nyugdíjazási korcentrum emelését fogja segíteni, és arra ösztönöz, hogy minél inkább az egészséges, aktív munkára alkalmas emberek valóban a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárban kérjék az öregségi nyugdíjazásukat. Van egy fokozatos átmenet ebben: a nők esetében az '52-53-ban születettek, míg a férfiaknál az 1950-ben születettek vehetik igénybe még utolsó korcsoportként a csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjat.

2006-ban kezdtük meg azokat az intézkedéseket, amelyek a nyugdíjba vonulás valódi korcentrumát is emelik. Gyakorlatilag a javaslat lényege az, hogy nem csupán a korhatár alatti nyugdíjazásnál, de a nyugdíjkorhatár betöltésekor is előfeltétel, hogy az adott biztosítási jogviszony megszűnjön. Tehát vagy dolgozik az illető, vagy pedig nyugdíjat vesz igénybe.

A válság indokolta és indokolja azt a nem örvendetes lépést, de mindenképp szükségszerű meglépni, hogy a 13. havi nyugdíj a jövőben nyugdíjba vonuló generációk számára mint ígéret sajnos nem tartható fenn. A javaslat alapján 2010-től a 13. havi nyugdíj a 2009. évi szinten, tehát a 80 ezer forintos összeghatár alkalmazásával beépül 12 egyenlő részletben a nyugdíjakba, és csak azok részesülnek ebben, akik 2009. novemberéig a 13. havi nyugdíjban részesültek.

Az indexálás szabályait is át kell alakítanunk a hosszú távú biztonság érdekében, illetve nagyon fontos, hogy a GDP-hez viszonyított indexálás bevezetése nagyobb biztonságot ad a nyugdíjasoknak a reálérték megőrzésénél, hisz a gazdasági visszaesések korában már a svájci indexálás ezt nem tudta volna érdemben biztosítani. Ezért a javaslat négy fokozatban garantálja a nyugdíjak reálértékének megőrzését. A januári nyugdíjemelés tárgyévi tervezett makroparamétereken alapul, tehát továbbra is megmarad, hogy az év közbeni tényadatok és várható értékek alapján novemberben - januárig visszaható hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelésre kerülhet sor.

Az említett javaslatoknak konkrét hatása van a gazdaság alakulására, a 2008. decemberi konvergenciaprogramban benyújtott nyugdíjpályához képest 2012-re 0,5 százalékkal, 2020-ra 1,7 százalékkal, 2030-ra 2,6 százalékkal, 2050-re pedig a GDP 3,5 százalékával mérséklődhetnek a nyugdíjkiadások, illetve konkrétan a 13. havi nyugdíj esetében ez 80 milliárd forint megtakarítást eredményez.

(9.40)

Véleményünk szerint a javaslatok szakmailag korrektül, átgondoltan szolgálják a nyugdíjrendszer biztonságát. E megfontolások alapján a bizottság 15 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett általános vitára ajánlja és támogatja a javaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)