Felszólalás adatai

A bizottság legalapvetőbb aggályai általában vetten is kimondhatók a jelen időszak törvényalkotási folyamatrendszerére vonatkoztatva. Az egyik negatív álláspont és vélekedés az volt, hogy nem jó az a törvénykezési mechanizmus, amely egyrészt rohamtempóban, másrészt előkészítetlenül, harmadrészt kikerülve minden társadalmi egyeztetést folytatja le ezeknek az ügyeknek a tárgyalását.

A másik része a dolognak az, ami ehhez szervesen illeszkedik, hogy Kósa képviselőtársam nyújtotta be, tehát egyéni önálló képviselői indítványként jelenik meg ez a törvénytervezet. Ez nyilván lehetővé teszi, nehogy bármilyen fajta érdekegyeztetést kelljen tenni a dologban. Csupán tárcaegyeztetéseket tesznek, és ezzel gyakorlatilag le van tudva minden. Vagy hát legújabban a Nemzeti Gazdasági-Társadalmi Tanácsra hivatkozva mondanak - de ebben az esetben még ez se történt meg - olyan egyeztetési hátteret, ami legitimizálna.

A baj alapvetően ott van a bizottság kisebbségét alkotók véleménye részéről, hogy nem jó ez a metódus, szerencsésebb lenne, ha az ilyen típusú kérdések tekintetében nem egyéni, nem önálló képviselői indítványként jelenne meg mindaz, ami megjelenik.

A másik része a történetnek: akárhogy is nézzük, az Alkotmánybíróságnak volt egy döntése e tekintetben. Ez a törvénytervezet gyakorlatilag azt mondja ki, hogy nem indokolt a magasabb vezetői beosztásúak esetében a szabadságok együttes összeszámolása. Magyarra fordítva: a magasabb pótszabadság mértékét kívánja legitimizálni e törvénytervezet keretei között, ezzel pedig azt érjük el, ha akarjuk, ha nem, hogy elvesznek a jelen időszakhoz képest azoktól, akik akár az egészségügyben, akár közoktatási intézményben dolgoznak magasabb vezetői beosztásban. Ezeknek az embereknek egyértelműen romlanak a munkaerő-piaci pozíciói. Ha nem akarok másképp fogalmazni, csak egyszerűen, akkor is azt kell mondanom, hogy ennek a helyzetnek az előállításával nyilván a pihenőidő, a szabadidő csökken, és többet kell dolgozniuk ugyanannyi pénzért.

Nagyjából ezek a háttérgondolatok fogalmazódtak meg a kisebbségi vélemények keretei között, ezért alakult ki az, hogy 4 ellenvélemény mellett a bizottság 14 igen szavazattal fogadta el azt, hogy általános vitára alkalmasnak találja. A kisebbségi véleményt, még egyszer erősítem, alapvetően ezek a gondolatok alapozták meg.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)