Felszólalás adatai

NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Miközben zajlanak az érvek pró és kontra az Országgyűlés ellenzéki és kormánypárti oldalán a költségvetésről, egy dologról talán nem érdemes megfeledkeznünk, illetve célszerű egy körülményt minden egyes vitapontban elénk képzelni, az pedig a költségvetés tervezésének rendkívül kötött pénzügyi kereteire vonatkozik, s ennek a kötöttségnek egyetlenegy oka van, az ország eladósodottsága, a külső és belső eladósodottsága, amely iszonyatos terheket ró a költségvetésre s ezáltal a családokra is az adósságszolgálat terén. Tehát miközben kritizáljuk ennek a költségvetésnek az összeállítására vonatkozó értékrendet, a politikai törekvéseket, azért arról is essék néhány szó, hogy ez a hatalmas adósságszolgálat mekkora félelemmel töltheti el akár a közszolgálatban lévőket, a közszektort üzemeltetőket, akár a családokat, hiszen joggal vetették fel azokat a félelmeket a családok is, vajon milyen megszorításokat eredményezhet az elmúlt 8 év szocialista kormányzása következtében, illetve folyományaként ez a nagyon komoly adósságszolgálat az ország mindennapjaira, családjainak életére.

Nos, én azt szeretném kiemelni az egyik legfontosabb erényének ennek a költségvetésnek, hogy ezt az aggodalmat nem támasztotta alá, és nemcsak azt vállalta, hogy megpróbálja mentesíteni a családokat az alól az adósságszolgálati teher alól, ami más országokban szinte természetes volt a költségvetés megszorításai révén, hanem olyan nagy ívű fejlesztéseket és elképzeléseket is megfogalmaz, amelyek a gazdaság dinamizálásával, a munkahelyteremtéssel, a foglalkoztatáspolitikával, a családok támogatásával az adórendszeren keresztül válnak lehetővé.

Egy területre még külön kitérnék, ez pedig az európai uniós források felhasználására vonatkozó költségvetési fejezet, illetve az ebből adódó fejlesztéspolitikai következmények, hiszen tudjuk, hogy hazánk fejlesztéspolitikája az európai uniós forrásokra alapul, ennek köszönhetően ezeknek a fejlesztési forrásoknak a felhasználására vonatkozó garanciák és szabályok befolyásolják a következő esztendőben mindazokat a fejlesztési elképzeléseket, amelyeket vagy az elmúlt időszakban, vagy a jelenben, vagy a jövőben fogalmaznak meg mindazok, akik erre vállalkoznak.

Az európai uniós források felhasználásának természete az, hogy a hétéves költségvetési ciklus első felében alapjában véve a kötelezettségvállalás jellemző a felhasználási folyamatra, míg a második felében pedig a kifizetések gyorsuló üteme és nagyságrendje. Ebben a szocialista kormány élen is járt, hiszen időarányosnál jóval nagyobb európai uniós forrásokat kötött le, vállalt kötelezettséget, míg erre a kormányra, a most regnáló kormányra vár ezeknek a kötöttségeknek és kötelezettségeknek a kifizetése. Ennek megfelelően nem csoda tehát, hogy a költségvetésben mintegy 11,8 százalékkal több európai uniós és hazai fejlesztési forrás kifizetése került betervezésre, mint a 2010-es várható összeg. Ez számomra - mint polgármester számára és országgyűlési képviselő számára is - azt a megnyugtató üzenetet közvetíti, hogy az európai uniós források felhasználásának folyamatossága, a programok folyamatossága és a kifizetések folyamatossága biztosított. Ez azért is lényeges, mert ez ügyben is felvetődtek félelmek és aggodalmak, vajon folytatja-e az új kormány mindazokat a programokat, amelyeket az előző kormány megkezdett, vagy amelyekre az előző kormány kötelezettséget vállalt.

Emlékezzünk vissza, 2002-ben az akkor hivatalba lépő szocialista kormány első feladata az volt, hogy az előző polgári kormány fejlesztéspolitikájának szimbólumát jelentő Széchenyi-tervet azonnal leállította, megszüntette, eltüntette, leírta, annullálta. Nos, ez a kormány az előző kormány által megindított programokat tovább folytatja, sőt arra is vállalkozik, hogy a kifizetési tehernövekedésen túl új, a kormányprogramban megfogalmazott, az elkövetkező időszakra jellemző gazdaságfejlesztési, gazdaságösztönzési programokat is indít az új Széchenyi-terv keretén belül. Természetesen a költségvetés biztosítja a szabad átcsoportosítás lehetőségét, s a felülről nyitott előirányzatok mentén pedig alkalmazkodni képes rugalmasan az uniós források felhasználásának aktuális ütemezéséhez.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az európai uniós források nem kimondottan csak költségvetési kérdésként kezelhetők, hanem abból a szempontból is, gazdaság- és társadalompolitikai szempontból is, hogy kik azok, akik ezt felhasználni képesek, és milyen lehetőségeik vannak arra, hogy hozzányúljanak az európai uniós forrásokhoz, az európai uniós források a gazdaság és a társadalom szereplőinek milyen széles rétegeit érik el. A vállalkozások, a családok és a magánszemélyek adóterheinek csökkenésével megnyílik a lehetősége, hogy önerő biztosításával minél szélesebb körben nyúljanak hozzá ezekhez a forrásokhoz mindazok, akik vállalkozásaikat fejleszteni szeretnék, munkahelyet teremtenek, adott esetben akár a lakókörnyezetüket, illetve közvetlenül a lakásfeltételeiket javítani akarják.

Ettől az évtől kezdődően a civil szervezetek külön is megjelennek a fejlesztéspolitika célcsoportjaként, s az önkormányzatok számára pedig az európai uniós források önerejét biztosító vagy pótló EU-önerőalap működési mechanizmusa is tovább folytatja azt a sikeres feladatvállalását és munkáját, amit a korábbi években tapasztalhattunk.

Persze, azt várjuk el a kormánytól a fejlesztéspolitika területén, hogy csökkentse az adminisztrációt, gyorsítsa a kifizetéseket. Ezeknek a garanciája a törvényben rögzített, illetve azokban a kiegészítő jogszabály-módosításokban, amelyek a költségvetési törvényt kísérik. Azt is várjuk a kormánytól, hogy ettől függetlenül a kockázatok csökkentése érdekében, a kockázatok csökkentése mellett igyekezzék, hogy a lehető legszabályosabban kerüljenek felhasználásra ezek a források, ez pedig mindannyiunk kötelezettsége, egyben mindannyiunk feladata és felelőssége is efölött őrködni. Ezért örülök annak, hogy a költségvetés pénzügyi, folyó fizetési, likviditási szempontból korlátot nem helyez, nem képez az európai uniós fejlesztéspolitika elé, így az ország tovább tudja folytatni mindazt a fejlesztési törekvéscsoportot és rendszert, amit eddig korábban magának meghatározott.

Köszönöm szépen a figyelmet.(Taps a kormánypártok soraiban.)