Felszólalás adatai

Magyarország a terrorizmus finanszírozása, a pénzmosás tekintetében szerencsére nem egy fertőzött ország, legalábbis a nemzetközileg tudható pénzmozgások, ha át is folynak, csak elenyésző részük folyik át Magyarországon. Ennek a törvénynek az egyik célja az, hogy ez minél kisebb legyen vagy teljesen eltűnjön, illetve hogy a későbbiekben ne is váljunk célországgá.

A törvény célja az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekhez kapcsolódó hazai végrehajtás biztosítása. A NAV-on belül pénzmosás elleni információs iroda működik. Az elhelyezkedéssel nőtt az iroda függetlensége, ami az egyik célja volt akkor, amikor pont ide, a NAV alá helyezték.

Szól a törvény arról, hogy azonosítani kell a cégek valódi tulajdonosát, csakúgy, ahogy fontos ez a vezető tisztségviselőknél is. Nagyon sok olyan cég van, Magyarországon is küzdünk vele, amelyekről valójában nem tudjuk, hogy ki a valódi tulajdonos, ezek a korábbi időszakban állami megrendelésekhez is jutottak, állami pénzek, adóforintok is jutottak hozzájuk, ma már ez nem lehetséges. De az fontos, hogy ahogy mozognak, tehát az államon kívül is, ahogy mozog a gazdasági életben a pénz, fontos, hogy lehessen tudni, hogy kitől származik az a pénz.

Tényleges tulajdonos e módosítás után az is, aki csak jogi szervezeteken keresztül közvetetten tulajdonol legalább 25 százalékot az adott cégben. Ha a tényleges tulajdonos nem azonosítható be, akkor a vezető tisztségviselő minősül tényleges tulajdonosnak. Szerintem nálunk, a magyar jogrendszerben ez nem akkora probléma, de máshol, ahol cégek is vezethetnek cégeket, ott ez egy kifejezetten érdekes szabály lehet.

Az ügyfél-átvilágítást az ingatlanok eladójára és vevőjére is alkalmazni kell, sőt az ingatlanügyletekkel kapcsolatos szolgáltatás üzleti kapcsolatot feltételez, mondja ki a törvény. Azt gondolom, hogy ezek kimondásával sok visszaélés megelőzhető, hiszen a feketepénzeket valahol parkoltatni kell, és az ingatlan az egyik ilyen terület lehet.

Az ügyfél-átvilágítás kötelezettségét kiterjeszti azokra is, akik nem kötnek írásbeli szerződést. Nagyon sok cég, mondjuk, könyvvizsgáló cégek azzal előzték meg azt, hogy nekik át kelljen világítani az ügyfeleiket, hogy azt mondták, hogy nincsen írásbeli szerződés. Ezentúl így nem tudnak ez alól kibújni.

A szolgáltatónak bejelentési kötelezettsége van, egyfelől, ha nem tudja elvégezni az ügyfél átvilágítását. Az alapbűncselekményeket be kell jelentse, ideértve az adózási bűncselekményeket. A megkísérelt, de még meg nem valósult ügyleteket is be kell jelenteni, ha ezek ilyen bűncselekményhez kapcsolódnak, és ide kerül most be az alapbűncselekmények közé a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása.

A szolgáltatónak kötelessége ellenőrizni az ügyfél személyazonosságát, illetve a képviseletében eljáró személy személyazonosságát, és az adatokat nyilvános adatbázisokból, interneten, bárhogyan le is ellenőrizheti.

A szolgáltató ezen túl adatokat kérhet a pénzeszközök forrásáról is. Ez egy kifejezetten érdekes pont, hogy hogyan fognak ezzel élni a szolgáltatók.

A szolgáltató a kockázatosabbnak tűnő, összetett és szokatlan ügyleti megbízásokra köteles jobban odafigyelni. 3,6 millió forint feletti összegnél az ügylet elfogadásakor kell az átvilágítást elvégezni. Az ügyletben egybe kell számolni az egymással összefüggő vagy összefüggőnek tűnő ügyleteket.

Hatóság ideiglenesen felfüggesztheti a pénzügyi tranzakciót azért, hogy az ne valósulhasson meg, így ha esetleg elkobzás lenne egy adott tranzakciónak a vége, mert mondjuk, bebizonyosodik, hogy azzal a tranzakcióval terrorista szervezeteket finanszíroztak, akkor valóban ezt az elkobzást meg lehet tenni. Az ideiglenesség belföldi ügylet esetén 2, külföldi ügylet esetén 4 nap.

A pénzmosás elleni információs iroda, amiről beszéltünk, hogy ez a NAV-on belül működik, hozzáférhet nyomozati anyagokhoz, titokban gyűjtött információkhoz, bűnüldözési adatbázisokhoz. Tehát látszik, hogy egy olyan széles adatbázisból dolgoztatunk, amiből joggal reméljük azt, hogy fel tudja deríteni, hogy melyek azok a pénzek, amelyek valóban a terrorizmus finanszírozásából vagy pénzmosásból származnak.

A hatóság a szolgáltatókra bírságokat szabhat ki. Elhangzott, hogy ezek a bírságok azért nem kicsi bírságok, érdemes a szolgáltatóknak együttműködni, azaz nem fordulhat elő az, hogy a nagy pénz, a nagy jutalék reményében nem jelentenek egy ilyen esetet. Sőt, a szolgáltatók 2014. december 31-e után kötelesek lesznek bizonyos ügyleteket megtagadni, tehát itt arról van szó, hogy ha olyan ügyfelük van, akivel egyébként rendezett a kapcsolat, ámde egy-egy ügyletük, mondjuk, gyanús, akkor ezeket az ügyleteket megtagadhatják. Ezt is részletesen szabályozza a törvény.

A határon átmenő készpénz ellenőrzéséről szóló törvényben egy szankciót helyezünk el arra az esetre, ha valaki elfelejti készpénz-bejelentési kötelezettségét.

Összességében elmondhatjuk, hogy nő a hatóság szerepe és eszközkészlete a terrorizmus finanszírozása elleni harcban. Ahogy mondtam, Magyarország nem fertőzött ezen a területen, és reményeim szerint a jövőben is sikerül megelőzni, hogy rajtunk keresztül bűncselekményeket finanszírozzanak.

A KDNP támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)