Készült: 2024.05.18.16:32:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

192. ülésnap (2016.11.29.), 272. felszólalás
Felszólaló Z. Kárpát Dániel (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:58


Felszólalások:  Előző  272  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az imént egy igen méltatlan vita­nap­szerűség folyt arról a Jobbik legjobb szándéka ellenére is, hogy Magyarországon hogyan tudjuk a férfiak számára 40 év után elérhetővé tenni a nyugdíjba vonulás lehetőségét.

(21.50)

Szóba került az a kiszárított gazdasági környezet, amit ez a kormány elmélyített. Sajnálatos módon újfajta egzotikus adótípusok bevezetésével és adóemelések foganatosításával a könyvelői szakmát olyan helyzetbe hozta, hogy már több mint 60-féle ilyen emelési metódust ismernek. És itt is szóba került az, amit Rétvári államtitkár úrnak, aki szerencsére még jelen van 3-4 fideszes, KDNP-s képviselőtársával együtt, szeretnék újra észrevételezni, ugyanis nem értette az egyik előző képviselői felszólalásban, hogy hogyan igazodunk mi az OECD-ki­mu­ta­tásaihoz.

Elmondanám itt is, hogy az OECD szerint is a Magyarországon kivetett adóterhek továbbra is jóval meghaladják az OECD-átlagot, főleg az egyedülálló keresők esetében. Ez a mostani tavaszi jelentésben is megtalálható, és itt az adórés elemzésére került sor részletesebben, ami a munkáltatót terhelő összes költség és a munkavállaló által kézhez kapott összeg különbségét fejezi ki, mégpedig az előbbi százalékában, és itt jegyeztem meg a korábbi vitában azt is, hogy főleg az egyedülálló keresők tekintetében elképesztő rés és elképesztő szakadék tátong az OECD-átlag és a magyar között, sajnos a magyar kárára.

Nálunk a 36,5 százalékos átlaggal szemben 45,7 százalékos adórésről beszélhetünk, tehát Magyarországon nemcsak a kétkeresős, kétgyermekes családokat terhelik indokolatlan módon, hanem bizony az egyedülálló keresők esetében is brutális adóterheknek vannak kitéve azok, akik boldogulni próbálnak a munkaerőpiacon. Ezt fejtettük ki a korábbi vitában is. Remélem, így már érthetővé válik.

Ugyanakkor azt is el kell hogy mondjuk, hogy ez még csak a dolog egyik oldala, hiszen a jövedelmek adóterhelése mellett, amellett, hogy a minimálbér esetében nem sikerült elérni azt, hogy adómentes legyen ez az elérhető juttatási forma, amellett még a szegények adójaként elkeresztelt, brutális, uniós rekorder 27 százalékos áfa is terheli nemcsak a családokat, és nemcsak az alapvető fogyasztási cikkek esetében igaz ez, de bizony demográfiai fordulatot várnak el egy olyan, önök által kialakított környezetben, ahol a gyermeknevelési cikkek egészére vonatkozó módon is igaz az, hogy egész Európában itt terhelik a legbrutálisabb adótétellel a gyermeknevelési cikkeket.

Eközben, ha már a nyugdíjkérdéskör is szóba került, akkor el kell hogy mondjuk, hogy ez az a kormány, amely tevőlegesen hozzájárul ahhoz, hogy 2022-ig fokozatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár, a korábbi 62-ről 65 évre, és már úgynevezett szakmai berkekben kezdik trenírozni a közvéleményt arra, hogy a nyugdíjkorhatár-emelés mértéke tovább folytatódhat, egyfajta alapnyugdíj bevezetésére lehet számítani, tehát próbálják hozzáedzeni a társadalmat, a közvéleményt ahhoz, hogy további megszorításokat vigyenek keresztül ezen a rendszeren.

És említettük a mai nap során azt a legbrutálisabb jelenséget, ennek is két pontját, amelynek megoldatlansága esetén nem lehet elhárítani egy társadalmi-szociális katasztrófát Magyarországon; jelen esetben nem a devizahitelesek helyzetéről beszélünk, hiszen ezt részletesen taglaltuk több felszólalásban. De két olyan tényezőről kell beszélnünk, ami elképesztő problémákat és bajokat rejthet magában.

Az egyik az, hogy mintegy 800 ezer olyan honfitársunk ismeretes, akik a jelenlegi szabályok szerint semmiféle nyugdíjjogosultságot nem képesek, nem tudnak szerezni majd, vagyis idős korukban szinte kizárólag az úgynevezett időskorúak járadékára lennének kárhoztatva, erre szorulnának. Ugyanakkor ebből megélni, ebből talpon maradni a jelenkori Magyarországon is lehetetlen, a későbbi Magyarországon pedig vélhetően még nehezebb lesz.

Mindemellett pedig szóba került a mai vita során is a Ratkó-korosztály tagjainak azon jelentős része, aki kényszervállalkozóként vagy minimálbérre bejelentve vagy nem tisztességes módon bejelentve kellett hogy dolgozzon a nyugdíjkorhatárig, és ezen személyek mérhető, jelentős része adott esetben a 100 eurónak megfelelő nyugdíjösszeget sem fogja tudni majd megkapni.

Tehát nyilvánvaló módon ez az összeg sem lehet elég a talpon maradáshoz, éppen ezért a Jobbik elkötelezett abban, hogy miközben a nyugdíjrendszer által folyósított összegek értékét megtartsa, a nemzetgazdaság tortájának méretét kell növelni aktív gazdasági beavatkozással, saját lábra állással, termelést támogató adórendszerrel, a multik számára folyósított kedvezmények felülvizsgálatával és új stratégiai szerződések kötésével immáron nem a multinacionális hálózatok tagjaival, hanem a magyar kis- és közepes méretű vállalkozásokkal, azokkal, akik a hátukon viszik ezt az országot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  272  Következő    Ülésnap adatai