Felszólalás adatai

DR. ŐRY CSABA szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amint az elmúlt másfél év gyakorlata mutatja, a kormány kiemelt figyelmet szentel annak, hogy a fogyatékos személyek helyzete javuljon, valamint a fogyatékos személyekkel szembeni társadalmi előítéletek fokozatosan lebontásra kerüljenek.

Ezt számtalan intézkedés bizonyítja, melyek közül kiemelkedik az ön által is említett fogyatékosügyi program elkészítése és elfogadtatása, a fogyatékosügyi támogatás jogszabályi és finanszírozási alapjainak megteremtése, a lakóotthoni program kidolgozása és ezzel párhuzamosan a nagy intézmények lebontásának és humanizálásának megindítása. Megkezdődött a foglalkoztatási rehabilitáció intézményi fejlesztése a munkaügyi központokban, lehetőséget biztosítva ezzel a fogyatékos ember munkaerő-piaci esélyegyenlőségének javítására.

Az országos fogyatékosügyi program végrehajtására vonatkozó intézkedési terv is hamarosan a kormány elé kerül, és remélhetőleg azok a konkrét kötelezettségek, amelyeket ez a dokumentum tartalmaz az egyes ágazatok részére, tovább erősítik a fogyatékos személyek helyzetének javítására tett intézkedések hatékonyságát.

Az eddigi lépések középpontjában mindig a szolidaritás értéke állt, az a szemlélet, mely a fogyatékos személyek helyzetének megismerésével, életvitelük megkönnyítésével, a társadalmi beilleszkedés és az önálló életvitel segítésével lehetővé teszi számukra, hogy minél teljesebb életet élhessenek ma Magyarországon. Azt azonban látni kell, hogy rendkívül hosszú folyamatról van szó, melynek során mind a kormányzati, az önkormányzati, mind a civil szektor, mind az állampolgárok részéről nagyon komoly szemléletváltozásra van szükség, komoly szemléletváltozásnak kell bekövetkeznie.

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az esélyegyenlőségi törvény fizikai akadályokkal teli tárgyi környezetben született, melynek leküzdése csupán hosszabb idő alatt lehetséges, és nem utolsósorban jelentős anyagi forrásokat is igényel. Mindez tehát inkább a pozitív hozzáállást, az érdekeltségi viszonyok kialakítását igényli.

Megítélésünk szerint jelenleg inkább azt a gyakorlatot kell erősíteni, mely lehetővé teszi, hogy a fogyatékos személyek társadalmi megítélése az elfogadáson, a megismerésen, a segítő szándékon és a fogyatékos személyek által oly sokszor hangoztatott természetességen alapuljon. Ugyanakkor további elméleti, valamint kodifikációs munkát igényel egy jól körülhatárolható jogi szabályrendszer kialakítása és a jelenlegi szabályok továbbfejlesztése.

Szeretnék világosan és egyértelműen fogalmazni: a diszkrimináció minden formáját elfogadhatatlannak tartjuk, így nevezetesen a faj, nem, nemzeti vagy társadalmi származás vagy éppenséggel a fogyatékosság miattit is. A munka törvénykönyve ma is tiltja a fogyatékos személyek munkaerő-piaci és munkahelyi diszkriminációját, és a rendelkezések megszegőit munkaügyi bírsággal sújtja, illetve szabálysértési eljárás keretében szankcionálja a jogellenes magatartást.

Úgy gondolom, a fogyatékos emberek számára az élet különböző területein egyre több megjelenési, részvételi lehetőséget kell biztosítanunk. A fogyatékosság idegenségét kell legyőznünk, ahogy ezt az esélyegyenlőség ügyében sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkező országok eredményei is igazolják.

Természetesen a jövőben mindent meg kell tennünk azért, hogy ha szükséges, a jogi eszközrendszert is hozzáigazítsuk a fogyatékosok esélyegyenlőségének biztosításához. Ez ügyben meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket, és kérem a képviselő úr, illetve képviselőtársaim cselekvő támogatását is ehhez.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)