Felszólalás adatai

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Távolról sem nagy megelégedettséggel hallgattam, hallgattuk azt a fajta programot vagy azt a programbeszámolót, amelyet akár a bizottságban, akár pedig most itt a Házban volt szerencsénk végighallgatni.

Az elmúlt időszak - nyugodtan kijelenthetem - a környezetvédelem számára sok mindent jelentett, de egy emelkedő időszakot biztosan nem. A programok elhatározásánál és elfogadásánál három szempont mindig előtérbe került meggyőződésem szerint. Az első, hogy legalább virtuálisan meg lehessen felelni az európai uniós előírásoknak; úgy tűnt, hogy bármilyen tárcavezetés volt, mindig ezt helyezték előtérbe. A második rész, amely meggyőződésem szerint szintén egyfajta szempont volt, és ez nagyon jól kijön a mostani előterjesztésből is, nevezetesen, hogy azok a programok, amelyeket felsorolnak és megjelölnek, számszakilag lehetőleg ne legyenek ellenőrizhetők, és ne lehessen őket követni.

Legalább hetet tudnék itt felsorolni, de ezeket most nem sorolom fel idő hiányában, de azt hiszem, hogy ezek világosan és egyértelműen így vannak elrejtve az előterjesztésben. A harmadik szempont még egyszerűbb és nyilvánvalóbb: a befolyó európai uniós források felhasználása koncentráltan nagyberuházásoknál jelenjen meg, és ezek a koncentrált nagyberuházások lehetőleg Budapesthez kötődjenek. Ezek elég egyértelműen kimutathatók mind a beszámolóból, mind, úgy gondolom, az eddigi történésekből.

Az elmúlt évek során az világos volt, hogy a tárca támogatottsága finoman szólva is hanyatlott, és ez a hanyatlás, azt kell mondanom, megjelent abban is, hogy a költségvetésen belül milyen pozíciókat foglalt el. De a 2009-es pozíció aztán minden eddigit alulmúlt meggyőződésem szerint, hiszen most akkora csökkenés mutatkozik a tárca támogatottságában, a hazai költségvetési támogatásában, amelyet, azt kell mondanom, már olyan módon is igen nehéz lesz kivédeni, hogy egyáltalán a tárca működőképes legyen.

Ami pedig azt illeti, hogy 2009 és 2014 között milyen programok legyenek, senki nem veheti tőlem rossz néven, ha azt mondom, hogy minden jel szerint 2010 tavaszán választás lesz, minden jel szerint 2010 tavaszán, így vagy úgy, új parlament és új kormány fog felállni. Az is nagyon valószínű, hogy amit itt 2009 és 2014 közöttre ajánlásként hallgattunk, olvashattunk, nagy valószínűséggel egy új kormánynak, lett légyen annak bármilyen összetétele, nem fog megfelelni. Ennek több oka van. Mindenekelőtt két olyan szempontot szeretnék kiemelni, amely sajnálatos módon abszolút nem jelent meg sem ebben az előterjesztésben, sem az elmúlt években.

Abban, azt hiszem, egyetértünk, hogy Magyarországnak számos olyan értéke van, amelyet kitörési pontként kell használni. Ezek a kitörési pontok: a termőföld, kitörési pont az a víz-, az az édesvízkészlet, amellyel rendelkezünk, és nem utolsósorban az a fajta termálenergia-lehetőség, amellyel szintén rendelkezünk. Nincsenek, nem határozott, még körvonalazott elképzelések sem, amelyek mentén egyáltalán elképzelhetnénk, hogy mit kívánna ezzel tenni a jelenlegi kormányzat. Én most a víz problémáját szeretném kiemelni.

Tisztelt Ház! Az nyilvánvaló mindannyiunk előtt, hogy az ivóvíz, éspediglen a tiszta ivóvíz szolgáltatása és biztosítása egy alapkérdés, ezt mindenképpen garantálni kell, biztosítani kell. De ennél sokkal többre képes az a vízkészlet, amely Magyarországon rendelkezésre áll. Engedjék meg, hogy elmondjam, hogy még 1847-ben járt Magyarországon egy holland szakember.

(13.50)

Ez a szakember itt végigjárta az Alföldet, és arra a döbbenetes megállapításra jutott, hogy miközben itt óriási édesvízmennyiség van, és mint ahogy ő akkor fogalmazott, itt zöld kerteknek kellene mindenfelé léteznie, ehelyett ezek a vizek felhasználatlanok, a területeken elképesztő rendetlenség, azt kell mondanom, hogy súlyos szegénység mutatkozik, miközben Hollandia, ahol édesvíz alig-alig mutatkozik, az öntözés területén már messze-messze akkor is előttünk járt. Azt gondolom, hogy ezen alapvetően kell fordítani.

És mindaz, ami eddig történt - és hadd hozzam példának a Vásárhelyi-tervet -, az azért azt mutatja, hogy ennek a kormányzatnak ezzel kapcsolatosan semmilyen elképzelése vagy legalábbis megvalósításra alkalmas elképzelése nem volt. Szeretném idézni a több miniszter közül az egyiket, aki 2006-ban a Vásárhelyi-tervről Csongrádon azt mondta volt, hogy körülbelül 35-40 év alatt a Vásárhelyi-terv meg fog valósulni. Ez aztán egy igazi távlat; ha garantálják, hogy ezt meg is érjük, akkor úgy gondolom, már támogatható is. De ha ez nem garantálható, akkor vegyük tudomásul, hogy Magyarország ilyen távlatokban az édesvízkészletének a felhasználására egészen egyszerűen nem rendezkedhet be. A Vásárhelyi-terv, mint tudjuk, 2002-ben elindult, még egy előző kormányzat idején, aztán nem történt semmi egy darabig, majd egyszer csak 2004-ben megjelent az új Vásárhelyi-terv, amely már forintosított is bizonyos kérdést. Azt mondta, hogy 150 milliárd forint lesz erre a célra, és a Vásárhelyi-tervnek kitűzte a megfelelő programpontjait is, a megvalósulás időpontjait. Aztán ebből az első évben 8 milliárd forint lett, amiből nem sikerült elkölteni, csak körülbelül a felét, valami érthetetlen oknál fogva. A következő évben aztán éppen ezen felbuzdulva még csökkentették is ezt az összeget. És így aztán, azt hiszem, az akkori miniszternek igaza van, csak annyiban nincs igaza, hogy valószínűleg harminc év alatt sem valósulna meg ez a program.

A mi részünkről azonban, akik itt talán egy kicsit más kategóriákban is gondolkodunk, ha környezet- és természetvédelemről van szó, ki kell jelenteni, hogy ezen a területen új programra van szükség, új stratégiára van szükség, és az új programnak és az új stratégiának, meggyőződésem szerint, szolgálatot kell majd teljesítenie. Alapvetően szolgálnia kell persze a környezet- és természetvédelmet, de alapvetően szolgálnia kell ezt az országot, szolgálnia kell az itt élő embereket.

Ennek hiányában a környezetvédelem támogatottsága, mondjuk meg őszintén, a mai csekélyke kis szűk kör támogatottságán alapulhat csak. Ha azt akarjuk, hogy ez egy széles körű bázison alapuló támogatottság legyen, a programoknak is olyannak kell lenniük, amelyeket széles körben lehet támogatni.

Talán még egy nagyon fontos tételre szeretném felhívni a vízen kívül a figyelmet, és ez a hulladékgazdálkodás. Az nem lehet megoldás az elkövetkezendő évekre, évtizedekre, hogy miközben buzgón jelentjük azt, hogy milyen nagyszerűen működik már az újrafeldolgozás, eközben azonban a hulladék mennyisége szünet nélkül növekszik. És ez a hulladékmennyiség, amely növekszik, az nem máshová kerül, mint a hulladéklerakókba.

A hulladéklerakók időszakát túl kell haladni. Ha ezt nem tesszük meg, teljesen lehetetlen helyzetbe kerülünk, és ez egy valós veszély. Én éppen megnéztem, azt hiszem, ma Magyarországon mintegy 2500-2600 olyan lerakó van nyilvántartva, amelyek jelentős része már vagy bezárt, vagy be kell zárni, és amelyek helyett nincs is igazán ajánlat. Illetve, ami ajánlat van, az nyilvánvalóan a lakosság számára, az emberek számára azt jelenti, hogy egyre drágábban, egyre kevésbé elviselhető módon fogják ezt a hulladékot elszállítani, de nem megoldják a hulladék kérdését, hanem, még egyszer mondanám, eltemetik. Új elképzelések szükségesek, vannak erre kitűnő példák, és ezektől a példáktól, azt kell mondanom, dogmatikus okokból sem szabad olyan nagyon visszariadni. Meg kell oldani ezt a problémát.

Ellenkező esetben, azt kell mondanom, tisztelt Ház, hogy talán egyetlen dolog marad meg, amire még lehet hivatkozni. Ez egy örök téma. És azt gondolom, hogy ha az eredményeket kívánják majd felsorolni, el ne feledkezzenek róla. A Rába habzása. Minden miniszter elmegy a Rábát megtekinteni, minden miniszter megnézi, hogy habzik a Rába, és minden miniszter azzal tér onnan vissza, hogy a Rába habzását ő meg fogja akadályozni. Eddig ez nem sikerült. Hát most reménykedjünk, hogy egy új programmal, új elképzelésekkel nemcsak a Rába habzását lehet majd megakadályozni, hanem az édesvizeink jobb, sokkal célszerűbb, az ország érdekeit szolgáló felhasználását is garantálni lehet.

Mi úgy gondoljuk, hogy ebben a formában, ilyen módon az előterjesztés nem támogatható. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)