Készült: 2024.04.29.19:20:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

127. ülésnap (2016.02.15.), 36. felszólalás
Felszólaló Kósa Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:06


Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Napjainkban kétségbevonhatatlan tény, hogy az Európát elárasztó migrációs hullám rendkívül komoly biztonsági, a terrorizmussal kapcsolatos fenyegetettséget jelent, de sajnos nemcsak a nagy merényletekre kell ilyenkor gondolni, hanem arra, hogy a mindennapok biztonsága is ott, ahol a migrációs egy bizonyos méretnél jobban jelen van, ott bizony a mindennapok biztonsága is odavan. Ezzel kapcsolatban számos ország Európában úgy reagált, hogy mind a terrorfenyegetettség, mind pedig a biztonság gyengülése okán különböző törvényjavaslatokat terjesztenek elő Belgiumtól Olaszországon át Dániáig, Szlovákiától Bulgáriáig. Különböző méretűek ezek a viták. Ezeknek a vitáknak a jellemzője az, hogy mindenhol felvetődnek az alapvető emberi jogokkal kapcsolatos vélemények, nevezetesen, hogy egy terrorfenyegetettség miatt bekövetkező válsághelyzet kapcsán a kormány intézkedései adott esetben sérthetik bizonyos alapvető jogok érvényesülését. Ezért van az, hogy a legtöbb helyen törvényváltoztatással próbálják megteremteni a garanciális feltételeit annak, hogy a kormányok kellő felhatalmazással az emberek biztonságának érdekében tudjanak intézkedni.

Magyarország Kormánya is így fordult a magyar politikai közvélemény elé, a Honvédelmi Minisztérium vezetésével egy ötpárti egyeztetésen a magyar kormány előterjesztette azt az alaptörvény-változ­tatási elképzelését, amelyről összességében, ha megnézzük a különböző európai és az Egyesült Államok példáját, akkor azt mondjuk, hogy durván a középmezőnyben helyezkedik el. Belgiumban például olyan módosítást terjesztenek elő, amelyben a terrorveszély bevezetése kapcsán különleges helyzetben a parlamentnek semmilyen felhatalmazást nem kell adni a kormány felé, de hasonló megoldással többen is kísérleteznek, így például Dánia vagy Franciaország. És elmondható az, hogy teljesen természetes, hogy egy demokráciában a kormányok és a törvényhozók végiggondolják, hogy az alaptörvények érvényesülését és az emberek biztonságának a követelményét hogyan próbálják egyensúlyba hozni. Egy biztos, a legtöbb helyen nagyon komoly viták után, de valamilyen megoldásra jutnak.

Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Dánia, ezek azok az országok, amelyek ezeket a vitákat többé-kevésbé sikeresen lebonyolították, és megértették az ottani ellenzéki politikusok is, hogy egyrészt az emberek biztonsága rendkívül fontos érték, másrészt ha nem segítik azt, hogy a kormány az emberek biztonságát valamilyen módon garantálja, és nem rendelnek ehhez hozzá törvényi kereteket és garanciális elemeket, akkor mindenki rosszabbul jár, mert egyrészt a kormányok kényszerűségből, amikor bekövetkezik ‑ isten ne adja! ‑ egy vérfürdő, valami vészhelyzet, akkor kénytelenek intézkedni, mert egyébként ezt a politikai közvélemény meg az emberek is kikövetelik tőle, igaz viszont, hogy azon garanciális keretek nélkül, amit egyébként a különböző törvényhozások ezen viták kapcsán kidolgoztak.

Tehát a létező legrosszabb megoldás az, kedves parlament és kedves ellenzék, hogy ha látjuk, hogy van terrorfenyegetettség, ezt nem vitatja ma már senki ‑ bár még tavaly nyáron is az MSZP néhány képviselője azt nyilatkozta, hogy migrációs válság nincs is, ez a Fidesznek egyfajta figyelemelterelő akciója, de ma már ezt talán a párizsi, a londoni, az egyéb merényletek kapcsán senki nem mondhatja felelősséggel -, pont az ellenzék által az a szempont, amit képviselnek, hogy a kereteket határozzuk meg és legyenek jelen a garanciális elemek, hogy ha itt, ezek mentén nem tudunk megegyezni valamilyen alkotmányos feltételrendszerben, akkor óhatatlanul is egyszerre sérül az emberek biztonsághoz való joga és a biztonságérzetük gyengül, ráadásul még a demokratikus jogok érvényesülésének az intézményrendszere vagy feltételrendszere is gyengül. (Dr. Bárándy Gergely: Ma szavaztátok le!) Ezért az a megoldás, amit a magyar ellenzék ennek kapcsán választott, a létező legrosszabb, mert ennél rosszabb helyzetet nem is lehet kialakítani.

Ezt ma már Európában szinte minden ország belátta. Nagyon reméljük, hogy a magyar ellenzék sem lesz akadálya annak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy a magyar emberek biztonságát itthon garantálni tudjuk. (Dr. Bárándy Gergely: Akkor miért nem szavaztátok meg a Btk.-t? ‑ Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai