Készült: 2024.04.28.06:02:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

88. ülésnap (2015.06.17.), 288. felszólalás
Felszólaló Bánki Erik (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 7:16


Felszólalások:  Előző  288  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen először is a hozzászólásokat, bár úgy látom, hogy a hozzászólások egy része értelmezési problémákból ered, illetve nem is feltétlenül problémákból, csupán abból, hogy mások másképp értelmezik ugyanazokat a jogszabályokat, ugyanazokat a javaslatokat.

Nem is értem igazából Hiszékeny Dezső képviselőtársamnak azt a felvetését, hogy miért van szükség annak a jogszabálynak a módosítására, amit 2011-ben ezen kormány képviselőinek a többségével ez a parlament fogadott el.

Tisztelt Képviselőtársam! 2011-ben azért került sor az amatőrszerződések rögzített, egyéves határidejű megkötésének a szabályozására, mert korábban bármely egyesületnek lehetősége volt arra, hogy akár ötéves amatőrszerződést kössön. Az az érvelés, amit ön felolvasott, valóban úgy hangzott el négy évvel ezelőtt a parlamentben, mert voltak olyan versenyzők, akiket egy 4-5-6 éves amatőrsportolói szerződéssel bebetonoztak az adott klubhoz, és valóban volt olyan, hogy a szülők leghatározottabb szándékai ellenére sem tudták a gyerekeket elhozni, illetve el tudták hozni a gyerekeket, de kizárták őket emiatt aversenyrendszerből. Ezért csökkentettük akkor egy évre.

Most pedig azért javasoljuk ennek a megszüntetését, mert úgy gondoljuk, hogy még az egy év is fölösleges bizonyos sportágak esetében. Éppen ezért, ahogy államtitkár úr is elmondta, én magam is azt támogatom, és természetesen a jogalkotói szándék is erre irányult, hogy nem töröljük el minden sportági szakszövetség és minden sportegyesület esetében, csupán nem tesszük kötelezővé, hogy egyéves amatőr státusú szerződést kössenek. Tehát eldöntheti innentől kezdve minden sportági szakszövetség, hogy ő a maga versenyszabályzatát hogyan határozza meg, és szerintem ez a legjobb megoldás, ez a legtermészetesebb dolog.

Tehát nem arról van szó, hogy visszaállítunk egy olyan rendszert, amit 2011-ben megszüntettünk, hanem tovább alakítjuk át ezt a rendszert, mégpedig úgy, hogy a sportolók és a sportegyesületek számára a lehető legjobb jogszabályi körülményeket tudjuk megteremteni.

Mesterházy Attila felvetésére, ami összefügg Szilágyi György képviselő úr felvetésével is ‑ Szávay képviselő úr tolmácsolásában természetesen ‑, ez az, hogy miért csak az országos szakszövetségekre vonatkozik ez az adminisztrációs könnyítés a közgyűlés összehívását illetően.

Valószínű, ez az én hibám, mert országos szakszövetségi fejjel gondolkodva született meg a javaslat a fejemben, látva azokat a problémákat, amit egy országos szakszövetség közgyűlésének az összehívása jelent. Egy helyi sportegyesület közgyűlését egyébként, azt talán mindannyian tudjuk, hogy sokkal könnyebb összehívni. De ha a képviselő urak ezt egy fontos kérdésnek tartják, és azt gondolják, hogy ezt a könnyítést terjesszük ki a sportegyesületekre, én nem állok ellene a dolognak. Tehát előterjesztőként, ha ilyen javaslat történik, én azt hajlandó vagyok támogatni.

Szilágyi úr másik felvetése, ezt a fonalat továbbgombolyítva, azt teljes mértékben visszautasítom, és abszolút politikai hecckampánynak tekintem, hogy itt… Hogy is fogalmazott képviselő úr? Sportmutyi? (Szilágyi György: Sportkorrupció.) Bocsánat, még rosszabb! Sportkorrupcióról beszélt képviselő úr, amit a leghatározottabban visszautasítok, mert egyáltalán semmi köze a korrupcióhoz annak, hogy egy adminisztrációs terhet vagy éppen egy működési szabályozást könnyítünk.

Elmondtam az érvelésemben is, ezzel nyilván önök is tisztában vannak, hogy semmiféle módon ez a szabálymódosítás nem érinti az átláthatóságot, hiszen minden sportegyesület, minden szakszövetség minden évben köteles közgyűlést tartani, egyébként megszüntethető és kötelező is megszüntetni az egyesületet, mert nem működik jogszabályszerűen, és minden évben be kell számolni ezekről a döntéseiről. Csupán arról van szó, hogy lehetőséget teremtünk arra, hogy delegálják ezt a jogkört, törvényben ne betonozzuk be azt, hogy ezt csak a közgyűlés hozhatja meg, de legyen lehetőség arra, amennyiben a közgyűlés úgy dönt, akkor delegálja ezt a jogkört az elnökségre.

(21.50)

Megjegyzem egyébként, hogy egy országos szakszövetségnek az elnöksége vagy akár egy sportegyesület elnökségének minden tagja teljes körű vagyoni felelősséggel tartozik azokért a döntésekért, amit meghoz elnökségi tagként. Tehát azt gondolom, hogy a törvény teljesen jól körülírja itt a felelősségi viszonyokat, és szó sincs arról, hogy ennek a javaslatnak bármilyen köze lenne sportkorrupcióhoz vagy az átláthatóság biztosításának megszüntetéséhez.

A másik, egyébként szerintem tévesen értelmezett összefüggés a FIFA és az UEFA-előírásokkal való megegyezés. A jogszabály nem azért születik, hogy az UEFA- és a FIFA-jogszabályokkal összehangoljuk a hazai joggyakorlatot. Ez csak ebből a módosításból következik. Az alapvető szándék nem a két szabályozásnak a harmonizációja, hanem a hazai bürokrácia, a sport területén működő bürokrácia megszüntetése. És hogy miért a labdarúgás szerepel elsősorban az indoklásban, az azért van, tisztelt képviselőtársaim, mert az igazolt sportolók kétharmada a labdarúgásban van. Tehát a labdarúgás szembesül a legnagyobb adminisztrációs teherrel, egymaga több mint 200 ezer szerződést kell hogy évről évre megkössön, míg az összes többi sportági szakszövetség alá tartozó egyesület alig több mint 100 ezerrel kell hogy boldoguljon.

Tehát az érvelés innen jön, és nyilvánvalóan az alapvető nyomás is a labdarúgó-egyesületek, utánpótlás-akadémiák részéről jött. Természetesen az összes többi szakszövetség, illetve sportegyesület is ezzel a könnyítési lehetőséggel élhet, még egyszer hangsúlyozom: akkor, ha önmaga ezt akarja. A törvény nem kötelezi arra őket, hogy ne köthessenek amatőr sportolói szerződést, csupán a lehetőségét adják meg.

Hogy miért, képviselőtársam? Ahogy ezt is elmondtam a vitában, egy utánpótlás-akadémiának 350-400-450 szerződést kell évről évre megkötnie. Azért kell megkötnie, mert ma a törvény arra kötelezi őket. Ráadásul július első napjával, ami a bajnokság szempontjából a fordulónap, július első napjával kell ezt megtennie, ami egyébként fizikálisan is kivitelezhetetlen. Azokon a szerződéseken ugyan július 1-jei dátum van, de önök is tudják, képviselőtársaim, hogy nem lehet egy nap 400 szerződést előkészíteni, a szülőket berendelni, aláírni, tehát önmagában is egy lehetetlen dolgot várunk el. Tehát azt gondolom, hogy ez az adminisztrációs tehercsökkentés valamennyi sportegyesület számára jótékony hatású lesz.

Tehát én arra kérném képviselőtársaimat, hogy értékeljék át a véleményüket, fogalmazzák meg azokat a módosító indítványokat, amelyekkel azt gondolják, hogy a jogszabályt pontosabbá és jobbá lehet tenni, én magam nem állok ellen egyetlen olyan javaslatnak sem, ami a magyar sport és a magyar sportegyesületek céljait szolgálja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Dr. Simicskó István tapsol.)




Felszólalások:  Előző  288  Következő    Ülésnap adatai