Felszólalás adatai

Az általunk benyújtott módosító javaslat is egy olyan célt szolgál, hogy a lehető legdifferenciáltabban tudjunk ehhez a kérdéshez a termálvizek esetében is közelíteni. Egy nagyon hasonló szabályozást nyújtottunk be, mint amelyet azok a szakmai szervezetek is javasoltak, amelyeknek a levelét itt az általános vita folyamán felolvastam önöknek. Ennek a szabályozásnak pontosan az a lényege, hogy 2 gramm/liter sókoncentrátum alatt a mi esetünkben, ami tehát egy környezeti számításban korábban is szerepel, egy létező határértéket von be az engedélyezésbe, tehát ha ez alatt a sókoncentrátum alatt, illetve ha 500 liter/perces vízhozamú kutakról van szó, illetve ez alatt van a vízhozam, tehát kifejezetten kis vízhozamú kutakról van szó, akkor a visszasajtolástól eltekintenénk. Ez azért nagyon fontos, mert például azok a kertészetek, amelyek ilyen módon aggódnak azért, hogy a visszasajtolási kötelezettséget nem tudnák teljesíteni, így könnyítést kapnának.

Szeretném ugyanakkor megemlíteni, hogy most már Mórahalmon és Hódmezővásárhelyen is működik visszasajtolás. Itt homokkőről van szó, és ez azért is nagyon fontos, mert többen azt mondták, hogy homokkövön nem lehet hatékonyan visszasajtolást csinálni, de lehet, megbizonyosodhattam róla magam is, hogy erre van lehetőség ebben az országban.

A másik az, hogy felmerül ugyanakkor a probléma, vajon elég-e ez a differenciált megközelítés, ez vajon elég kötöttséget jelent-e, nem lehet-e esetleg így is valamilyen módon visszaélni a kutakkal, és problémát okozni mind a jelen - hiszen egyes problémák már a nagyon közeli jövőben is jelentkeznének -, mind a jövő számára. Erre az általunk benyújtott módosító javaslatban alapvetően a hatósági engedélyezés és a folyamatos monitoring hivatott garanciát adni, vagyis amennyiben vannak olyan kutak, amelyek mentesülnek a víz-visszasajtolási kötelezettség alól, de jelentkeznek olyan problémák, amelyek arra utalnak, hogy mégis belenyúltunk úgy abba a víztestbe, amelyet az már nem tud fenntartható módon javítani, akkor igenis meg kell tenni az ezzel kapcsolatos beavatkozásokat, és a monitoringfolyamat lehetőséget is adna arra, hogy ez bekövetkezzen.

Még egyszer mondom: a szakmai szervezetek által megfogalmazott javaslathoz hasonlító, magához a problémához differenciáltan közelítő javaslatot tettünk le az asztalra. Azt gondolom, az összes benyújtott módosító javaslat közül ez az, amelyik a lehető legnagyobb mértékben próbálja figyelembe venni azt, hogy itt csak akkor tudunk fenntartható gazdálkodásról beszélni, hogyha ezt a kérdést a legnagyobb gondossággal szabályozzuk. Nagyon fontosnak gondolom azt is, hogy 2015-ig eredetileg moratórium vonatkozott erre a kérdésre, nagyon fontosnak tartom, azt is támogatom, amit a szakmai szervezetek kérnek, hogy akkor visszatérünk, és legyen átfogó szabályozás erről, az megtörténhessen. Egész egyszerűen teljesen váratlanul került ez a szabályozás jelenleg az ülésteremben az országgyűlési képviselők elé, nem is számítottunk rá, hogy az ülésteremben erről a kérdésről ilyen mélységben szó lesz, hiszen önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, pontosan tavaly fogadtak el egy olyan szabályozást, amely homlokegyenest ellentétes volt azzal, amivel most idén előhozakodtak. A mai napig nem egészen értem, miért volt erre szükség, arra viszont felhívom a figyelmüket, hogy egy ilyen horderejű kérdésben a szakmai álláspontot nem figyelembe venni, nem kellő mélységben megszívlelni és társadalmi, szakmai egyeztetéseket korlátozottan vagy sehogyan sem lefolytatni megbocsáthatatlan vétek.

Arra kérem önöket, fontolják meg most legalább azt, hogy a Lehet Más a Politikának a dolog súlyához mérten árnyaltan, differenciáltan benyújtott javaslatát megfontolják, adott esetben támogassák, bár hallottam én is, hogy a bizottsági szakaszban másfajta véleményeket fogalmaztak meg, de mégis kérem önöket, hogy ezt mérlegeljék. Arra is kérem önöket, hogy ha bármilyen problémát látnak a megváltoztatandó szabályozással kapcsolatban, akkor monitorozzák a folyamatot, és vegyék észre, ha a környezetünk, a természet vészjelzéseket küld, mielőtt még túl késő lenne, és mindenképpen nyúljanak bele a szabályozásba annak érdekében, hogy a természeti kincseink, a vízkészletünk nemcsak számunkra, hanem tényleg az unokáink számára is egy valóság legyen, ne pedig egy múltbeli nosztalgikus élmény.

Köszönöm.