Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Nagyon szépen összefoglalta az elmúlt hat év tevékenységét a rezsicsökkentés tekintetében. Amikor a magyar kormány 2010‑ben megalakult, akkor észlelte és helyesen értékelte azt, hogy Magyarországon a rezsi, közte az áram és a gáz ára az egyik legmagasabb Európában.

(9.30)

Ahogy ön is említette, a szociálisan rettentően érzékeny szocialista kormány ‑ megpróbálok hátat fordítani, hogy hátha itt vannak, de nincsenek itt ‑ olyan árstruktúrát alakított ki, hogy 2010 előtt nominális értékben, tehát egységárat is tekintve a nyomorgó angol polgár, az elszegényedő holland polgár, a még szegényebb cseh és ciprusi polgár kevesebbet fizetett a gázért meg a villanyért, az elektromos áramért, mint a prosperáló magyar gazdaságban kereső magyar polgár. Ez volt az az időszak, ahogy előttem Rétvári államtitkár úr is említette, amikor elvették a nyugdíjak egy részét, amikor az egészségügyből pénzt vontak ki, amikor a rezsicsökkentés helyett megpróbálták az egészségügy terheit a polgárokra hárítani. Tehát ez volt az az időszak, amikor a szociálisan érzékeny, de a parlamenti munkájukat nem végző szocialisták így kormányozták az országot.

Tehát nagyon helyesen tette akkor a magyar kormány, a 2010‑ben megalakult polgári kormány, hogy a rezsicsökkentés kezdeteként befagyasztással élt, azaz az árakat befagyasztotta, nem engedte jobban növekedni, mint az infláció. Majd 2013-tól fokozatosan, a mai napig kihatással, egy 25 százalékos rezsicsökkentést hajtott végre az áram és a gáz vonatkozásában. Nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy ez a rezsicsökkentés fenntartható. Bár amikor ezt 2013‑ban bevezettük, sokan a mögöttem lévő padsorokból ‑ idézhetően ‑ azt kiabálták, azt mondták, azzal érveltek, hogy ez a rezsicsökkentés nem fenntartható.

Ma már ott tartunk, hogy igenis fenntartható, biztonságosan működik az energiaellátás rendszere, és érzékelhetően könnyebbedett a polgárok sorsa. További pozitív kihatása volt ennek a rezsicsökkentésnek a gazdaság egészére, ami segített alacsonyan tartani az inflációt, stabilitást biztosított a lakosok, a polgárok számára, tudtak tervezni, és hozzájárult az alacsony inflációval a reálkeresetek növekedéséhez. Azt kell mondanunk, hogy ma már a felhalmozott adósságok is jelentősen csökkentek. Az Energia- és Közmű-szolgáltatási Hivatal adatai szerint 2012-ről 2016-ra a 30 napon túli hátralékok a villamos energia esetében 29,1 milliárd forintról 16,7 milliárdra csökkentek, a földgáz esetében 44,7 milliárd forintról 23,4 milliárd volt a csökkenés mértéke.

Ezzel összefüggésben a kikapcsolt fogyasztók száma is csökkenést mutat. Míg 2012‑ben összesen még 139 ezer lakossági fogyasztó volt kikapcsolva, addig 2016‑ban ez a szám 101 ezerre csökkent. Emögött nem mindig az van, hogy valaki nem tudta fizetni az esedékes díjakat, hanem az is van, hogy megváltozott az életfeltétele, és benne van a kikapcsolásban az is, hogy esetleg más szolgáltatást vesz igénybe a fűtés területén.

Mindezek alapján azt tudom mondani, hogy folytatni kívánjuk a rezsicsökkentést. Ennek előfeltétele az is, hogy az egyetemes szolgáltatói piac, szemben a képviselő asszony által említett több mint ezermilliárdos profittermeléssel, ma nonprofit jelleggel működik oly módon, hogy biztosítja az ellátásbiztonságot, és gondoskodik arról, hogy hozzáférhető és biztos forrása legyen az adott energiának.

Úgy gondolom, ez az irány jó. Ha minden olyan számításunk, amely most az előttünk lévő adatokból értékelhetően kijön, és erre lehetőség van, akkor folytatni kívánjuk a rezsicsökkentést. De természetesen az elsődleges szempont a fenntarthatóság és a megbízható stabilitásra való törekvés biztosítása. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)