Készült: 2024.05.09.03:11:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

174. ülésnap (2016.10.12.),  31-42. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 31:09


Felszólalások:   13-30   31-42   43-60      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Köszöntöm tisztelettel képviselőtársaimat.

Soron következik az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vi­tá­ja a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/12369. szá­mon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Pogácsás Tibor államtitkár úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! 2016. április 1-jével kezdte meg működését az átalakított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer, amelynek egyik eleme, hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. szedi be az ingatlanhasználóktól a rezsicsökkentett közszolgáltatási díjat, valamint fizeti ki a közszolgáltatást végző gazdasági társaságoknak a közszolgáltatás teljes közvetlen költségét tartalmazó szolgáltatási díjat.

A most tárgyalt törvénymódosítás célja, hogy a nem rendszeres hulladékszállítás esetében is, amikor a közérdekű szolgáltató az ideiglenes ellátást hatósági kijelölés alapján végzi, a szerződéses közszolgáltatásnál irányadó számlázási és finanszírozási szabályok érvényesüljenek, és ezzel váljon egésszé a közszolgáltatás számlázási rendszere. A törvényjavaslat értelmében a kijelölt szolgáltató részére az ideiglenes ellátás teljes közvetlen költsége megtérítésre kerül szolgáltatási díj formájában, amelynek konkrét összegét miniszteri rendeletben szabályozott részletes számítás alapján a koordináló szerv határozza meg. A szolgáltatási díj mértékének megállapításához a kijelölt közérdekű szolgáltatónak meg kell adnia a hulladékról szóló törvényben szereplő személyes adatokat, illetve minden olyan egyéb adatot, amelyek alapján a koordináló szerv a közszolgáltatási díjat a lakosság felé számlázni tudja, továbbá a szolgáltatási díjat a kijelölt szolgáltató irányába folyósítani tudja.

Ezek mellett a kijelölt szolgáltató az ingatlanhasználók beazonosítása és az adatszolgáltatás érdekében maga is kezel személyes adatokat. Fontos kiemelni azonban, hogy az adatkezelés minden esetben célhoz kötött, és az érintett haladéktalanul köteles azokat törölni, ha nem a törvényben meghatározott célból történt a kezelés, vagy annak célja megszűnik. A személyesadat-kezelésről törvényi szinten szükséges rendelkezni, ezért kerültek be a törvényjavaslatba az ismertetett garanciális szabályok.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat hozzájárul ahhoz, hogy az egységes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer megvalósuljon azzal, hogy az elvégzett szolgáltatás műszaki tartalmának megfelelő finanszírozást vezeti be a nem rendszeres hulladékszállítások esetében is, így támogatja az állami szerepvállalás mellett a közszolgálati szerződések megkötését.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a szót, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Pogácsás állam­titkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek, 15 perces időkeretekben. Elsőként megadom a szót Turi-Kovács Béla képvi­selő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

(11.10)

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. A hulladéktörvény 2012. évi elfogadását követően, de már azt megelőzően is a kormány mindvégig arra törekedett, hogy a hulladékellátás területén az oktalan, felesleges viták befejeződjenek, és egyértelművé váljék, hogy a hulladékkezelés területén a kormány a tartós, biztonságos megoldást támogatja. Új elem volt az, amikor a kormány egyértelművé tette azt is, hogy ezen a területen, a szolgáltatásoknak, a közszolgáltatásnak ezen a területén is a rezsicsökkentés egy elsődleges cél, amelyet nemcsak fenntartani, hanem továbbfejleszteni is kíván. Ennek pedig előfeltétele, hogy az a biztonságos szolgáltatás, amiről szó van, oly módon valósuljon meg, hogy olyan cégek vegyenek részt és olyan cégek működjenek közre a szolgáltatásban, amelyek képesek arra, hogy a szolgáltatást nemcsak időlegesen, hanem tartósan garantálják.

Következésképpen meg kellett teremteni azokat az állami előfeltételeket, amelyek biztosították ezeknek az ellenőrzését, biztosították ezeknek a feladatoknak az elvégzését. A koordináló szerv belépése meggyőződésem szerint nemcsak szükséges, hanem feltétlenül olyan intézkedés volt, amelynek a hiányában a célok nem lennének elérhetők.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az ideiglenes ellátások elszaporodása, amely nyilvánvalóan abból adódott, hogy a bizonytalanság sok szempontból az önkormányzatok területén megjelent, ezek az ideiglenes ellátások mára olyan mértékben szaporodtak el, hogy várható, hogy 127 település legyen az, amely ilyen szolgáltatásra szorul 2017-től kezdődően. Ugyanakkor ezeknek egy jelentős része, mintegy 68 olyan település van, amely már nem lesz jogosult erre a szolgáltatásra. Ezért a kormánynak olyan irányba kellett lépnie, amely a biztonságos szolgáltatást garantálja.

Arról szeretnék külön szólni, és azt gondolom, szükséges, hogy erről szóljunk, az önkormányzatoknak van egyfajta tartása a kialakuló rendszerrel kapcsolatban. Szeretném kormánypárti oldalról megnyugtatni az önkormányzatokat, hogy nem valamiféle jogosítványelvonás folyik. Nem arról szól a történet, hogy az önkormányzatok feladatait kívánná a kormány csökkenteni vagy azokat beszorítani, hanem arról szól a történet, hogy az önkormányzatok lehetőségei az egész országon belül nagyon nagy mértékben különbözőek. Azt gondolom, azt nem kell ecsetelni, hogy ma olyan helyzet van, és marad is hosszú távon, úgy gondolom, az országon belül, mint ahogy a világon mindenütt így van, hogy vannak igen jómódú önkormányzatok, kevésbé jómódúak, és bizony vannak, amelyek igen nehezen léteznek.

Ezeket a szolgáltatásokat azonban a kormány garantálni kívánja, ezért a kormány szerepvállalását nem valamiféle oktalan beavatkozásnak, hanem szükséges lépésnek kell tekinteni, olyan lépésnek, amely meggyőződésem szerint hosszú távon is garantál egyfajta mindenkor kiegyensúlyozott szolgáltatást. Ezt a célt szolgálja most éppen azzal ez a törvényjavaslat, ahol azt a két aprócska változtatást eszközli, amelyre szükség volt. Nem lehet begyűjteni a számlákat olyan módon, hogy az adatok ne álljanak rendelkezésre, ezért meg kellett teremteni a feltételét ennek, ugyanakkor meg kellett teremteni annak is a biztonságos feltételét, a törvény ezt garantálja, hogy semmiféle visszaélés ezekkel a lehetőségekkel ne történjen. Ezért a frakciónk támogatja a kormány-előterjesztést. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Turi-Kovács Béla képviselő úr. Most megadom a szót Heringes Anita képviselő asszonynak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó.

HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igen, abban egyetértünk, hogy az adatszolgáltatást szabályozni kell abban az esetben is, amikor kijelölt közszolgáltatóról beszélünk. Csak az a naiv kérdésem lenne, hogy ha április 1-jével megváltoztatták ezt a teljes rendszert, amikor mostantól más bocsátja ki a csekkeket, nem a közszolgáltató cég, akkor április 1-je óta ez hol volt szabályozva. Ha most jöttünk rá, hogy egyébként az adatok szolgáltatását szabályozni kell, április 1-je óta egész sok idő eltelt, és akkor lógott ez a dolog a levegőben. De ez legyen a legnagyobb bajunk, tényleg, merthogy ez az egész rendszer lassan összeomlóban van, és ezt sajnos önök is látják, csak nem akarják bevallani saját maguknak is. Április 1-je előtt létrehoztak egy olyan céget, amelynek egyetlenegy feladata lenne: kiküldeni a lakosságnak a csekkeket, beszedni a pénzt, és visszaosztatni a közszolgáltató cégeknek. Na, ezt a feladatot nem végezte el április 1-je óta.

Most október van, képviselőtársaim! Amikor egész nyáron hangoztattuk jó pár képviselőtársammal, hogy ez így nem megy tovább, hát nem kapta meg április 1-je óta a csekkeket a lakosság, lassan most már a harmadik negyedéves csekknek kéne megérkeznie, és van olyan lakás, van olyan állampolgár, aki a mai napig április 1-je óta egyetlenegy csekket sem kapott. Ha április 1-je óta működik ez a cég, és önök szerint működik ez a szolgáltatás, akkor nem tudom, hogy hol, merthogy jelen pillanatban a lakosság egy jó része azt látja, hogy sehol és sehogyan.

Egyetlenegy céljuk volt, egyetlenegy dologban jobban teljesít ez a cég, mint bármelyik másik, hogy saját maguknak felső középkategóriás autókat béreltek, meg 11 500 euróért havonta bérelnek a belváros közepén maguknak irodát. 58 fő dolgozik ott, átlag 410 ezer forintért ‑ csak április 1-je óta nem küldték ki a csekkeket. Ha így végezné a munkáját az, akinek el kell vinni a szemetet a lakosok háza elől, akkor tömegével állna a szemét jelen pillanatban a lakosság nagy részének portája előtt.

Ki ezért a felelős? Erre nem kapok választ már nagyon régóta, hogy ki vállalja végre ezért a felelősséget. Értem én, hogy vannak barátok, akiknek céget kell alapítani jó fizetésért, meg felső középkategóriás autókat kell közbeszerzéssel beszerezni ‑ ja, hogy éppen egyébként a Postaautó Zrt.-től, meg hogy egyébként a csekkek nyomtatását is egy Postához köthető cég végzi majd, meg lassan egyébként mindent e körül a Posta csinál, de jól kiírtak rá egyébként egy közbeszerzést, hátha találunk jobbat, aztán véletlenül csak ők maradtak…

Tisztelt Képviselőtársaim! Számokkal gondolkodjunk! Eddig volt olyan közszolgáltató, aki 50 forintból el tudta juttatni a lakosság számára a csekket, vagy egyébként a díjfizető körbement és beszedte. Jelen pillanatban a Magyar Posta valószínűleg 160 forint alatt ezt nem fogja tudni megoldani. Ez több mint háromszoros ár. Itt állunk, és nem tudom, hányadszorra módosítjuk egyébként ezt a területet. Toldozgatják-foldozgatják azért, hogy kampányeszköznek használhassák, és azért, hogy egyébként a barátoknak jól fizető állást tudjanak teremteni, a belváros közepén bérelt irodában, 3 és félmillióért havonta. Annyiért bérlik az irodát. Szerintem ez olyan szintű felháborító dolog, hogy nem tudom elképzelni, tisztelt képviselőtársaim, hogy becsülettel ezt lehet tovább csinálni, és amikor legbelül magukba néznek, akkor nem érzik azt, hogy gyerekek, ez tényleg így nem mehetne tovább.

Normál esetben egy piaci alapon működő cégnél ha ez így menne, hogy április 1-je óta nem végzi a feladatát, nem küldi ki a csekkeket, nem tudja megoldani még a nyomtatását sem a csekkeknek, mert bizonyos közszolgáltatóknak azt az információt adják, hogy még a számlakép nem megfelelő ‑ hát most kinézetre megyünk, vagy elvégezzük a feladatot? Értem én, hogy a számlakép azért nem megfelelő, mert jobb és nagyobb betűkkel kell leírni a rezsicsökkentést, csak uraim, nem kampányeszköznek kell ezt sem használni, hanem egy működő rendszert kell tudni létrehozni. Amikor nyáron jó párszor elmondtuk, hogy nem működik a rendszer, akkor azt mondták, hogy nyugodjon le az ellenzéki képviselők nagy része, aki megszólalt, mert augusztusban mindenki meg fogja kapni a csekkeket. Október van, és nálunk, Pakson sem érkeztek még meg a csekkek. Akkor mi történik itt, képviselőtársaim?

Persze én is indulatosabb vagyok, mert mindig azt hallgatom viszonválaszban, hogy mi csak feszültséget keltünk. Csak szerintem ezek tények. Ha április 1-je egy feladat megkezdése, és októberben még nem érkeznek meg a csekkek a lakosság számára, akkor valószínűleg a koordináló szerv nem végzi jól a munkáját, akkor azt illik felelősségre vonni. Akkor tényleg nem az a legfőbb problémánk, amit éppen most itt módosítunk, hogy milyen információkat, adatokat ki és meddig kezelhet. Ez is nagyon fontos kérdés. Ezt is szabályozni kell, de ezt is, mondjuk, április 1-je környékén kellett volna jól átgondolni.

Legyünk őszinték, az van itt leírva, hogy a kijelölt közszolgáltató. Mikor jelöljük ki a közszolgáltatót? Akkor, amikor már egyébként a közszolgáltató cég, amely eddig végezte ott a munkát, ezen az áron nem tudja tovább folytatni a munkáját. Ezzel is azt mutatjuk, hogy ez a rendszer egyébként jelen pillanatban nem működik. Egy olyan rendszert hoztak létre, ami semmi másról nem szól, mint létrehozni egy számlagyárat, ahol jól fizető állások vannak, szép felső középkategóriás autók vannak, drága iroda van, és semmi más nincsen, merthogy a csekkeket, mondom még egyszer, a mai napig nem sikerült kiküldeni.

Az az egy kérdésem van: akkor a három negyedéves csekket majd egyszerre fogja megkapni a lakosság, aki ma még nem kapta meg? Az egy olyan összeg lesz, ami egy átlagcsalád számára már vállalhatatlan. Mondhatják azt, hogy részletfizetés lesz rá, csak az a baj, hogy a részletekben is vállalhatatlan összeg fog összejönni.

(11.20)

Kérem, képviselőtársaim, nézzenek a lelkükbe, és mondják azt a saját kormányuknak, hogy ez így nem mehet tovább, tegyük rendbe ezt a rendszert. Kérdezzék meg a szakmát, kérdezzék az eddig jól működő közszolgáltatókat, akik nagy részben önkormányzati tulajdonú nonprofit cégek voltak, hogy gyerekek, ezt hogy lehetne jól csinálni! Nem szabad szemellenzőt használni, és nem szabad csak afelé menni, amit az ember a fejébe vesz, néha azt kell tudni mondani, hogy igen, hibáztunk, ez egy rossz ötlet volt, ez egy fenntarthatatlan rendszer, ezt rosszul alakítottuk ki. Ezt is ki kell tudni mondani, és szerintem mindenki szemében nagyot nő az ember, amikor ilyet ki tud mondani. Nem olyan nagy feladat!

Egyetlenegy dolog van, hogy a vidéki lakossággal nem történhet meg az, hogy három negyedéves csekket fog megkapni, nem történhet meg az, hogy teljesen összeomlik a közszolgáltatás rendszere ezen a területen, és nem történhet meg az, hogy csak és kizárólag az ÁHKV létrehozása a fontos önök számára. Kérem, tisztelt képviselőtársaim, gondolják meg, fontolják meg ezt a kérdést, és mi állunk rendelkezésre, azt gondolom, hogy üljünk le, és vitassuk végig egy hosszabb vitában, hogy hogyan kéne ezt a rendszert rendbe hozni.

Miután egyébként a kormánynak kell ezt előterjeszteni, innentől kezdve a törvény is úgy szól, hogy a szakmát is meg kell kérdezni, végig kell vitatni a társadalommal, s nem önálló képviselői indítványként kell benyújtani, hanem akkor végig lehet vinni a társadalmi vitát, és akkor egy működő rendszert tud­nánk létrehozni, nem pedig ott tartanánk - nyelv­tanilag is szép már a szó is -, hogy a katasztrófavédelem végzi ezt a munkát, ő jelöli ki a közszolgáltatót. A katasztrófavédelem szó nyelvtanilag azért egy csodálatos kép erre. Nagyon szépen köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Heringes Anita képviselő asszony. Most megadom a szót Kepli Lajos képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képvi­selőtársaim! A fő kérdés, amint itt már az előzőekben is elhangzott, mégiscsak az, hogy ki fizeti a cechet, ki fogja megfizetni a kormány hibás döntéshozatali, jogalkotási politikájának az árát. Ugyanis lett volna önöknek lehetősége arra, hogy április 1-jével, amikor létrehozták a Nemzeti Hulladékgazdálkodási, Közszolgáltató és Vagyonkezelő Koordinációs Zrt.-t, akkor egy bizonyos átmeneti időt biztosítsanak ennek a szervezetnek arra, hogy képessé váljon arra a feladatára, amire őt a jogszabály felhatalmazta és egyben kötelezte, hogy a számlázási feladatokat elvégezze. Ehelyett önök sebtében megalkották a jogszabályt, keresztülnyomták a parlamenten, ahogy szokták, hatályba lépett, majd ott állt az egyébként már létező szervezet, milliós irodákkal, járművekkel, egyebekkel, csak éppen az alapvető feladatát nem tudta ellátni, nem tudta kiküldeni a hulladékszállítással kapcsolatos számlákat a lakosság részére. Ezért nem a magyar lakosság a hibás, és természetesen nem a szolgáltatást fizikailag elvégző társaságok a hibásak, hanem az önök által létrehozott új mamutszervezet, az új központi koordináló szervezet, amely képtelen volt a saját feladatát, amire létrehozták, azt a feladatot ellátni.

Egészen példátlan, mondhatnám, de sajnos nem az, mert az elmúlt években azért sok furcsaságot láttunk már a Fidesz-kormány jogalkotási gyakorlatában, de ez is beleillik tökéletesen a sorba. Nem is lenne mindezzel olyan nagy probléma, ha nem a lakosság bőrére menne a játék, ha nem a közszolgáltatás ellátásának a veszélye állna fenn vagy ennek a közszolgáltatás ellátása kimaradásának a veszélye, vagy pedig nem az a veszély állna fenn, hogy most a lakosságnak egyszerre, egy összegben kell több havi vagy több negyedévi számlát megfizetnie, hiszen most erről van szó. Közel féléves csekket, féléves díjról szóló csekket kapott meg a magyar lakosság az elmúlt napokban sok helyen már, de mint hallhattuk MSZP-s képviselőtársamtól, még nem mindenhol, de valószínűleg ez a közeljövőben a többi helyeken is be fog következni.

Hogyan lehet az, kérdem én, hogy ezeket a csekkeket az elmúlt hónapokban senki nem volt képes a lakosság részére kiküldeni? Hiszen alapvetően egy pozitív dolog is lehetne, hogy fél évig mintegy átmeneti haladékot kapott a lakosság a közszolgáltatási díj megfizetése alól, de nem az, mert most itt van szeptember, itt van az iskolakezdés, jön a fűtési szezon és sok minden más egyéb kiadás a családok nyakán, és most egyben megkapják az egész elmúlt fél évről szóló díjat, amelyet, a Jobbik álláspontja szerint egyébként, a felhalmozódott díjat a kormánynak és az államnak kellene átvállalnia, a költségvetésből kellene arra forrást találni, hogy a kormány hibájából, a jogalkotás hibájából kialakult helyzet miatt ne a lakosságot terhelje, ne a lakosság pénztárcáját terhelje meg a magyar kormány. Ezt jó néhány fórumon az elmúlt hetekben elmondtuk, hogy ennek a mi véleményünk szerint így kellene történnie.

Igen, 2012-re nyúlik vissza a történet, 2012-ben, amikor létrejött ez az új hulladékgazdálkodási, hulladékos törvény és az egész rendszer elkezdett kiépülni, már akkor látszott, hogy ez a rendszer nem egy működő rendszer lesz, csak az egyébként sem túl jó rendszert még rosszabbá teszi. Most nem akarok a hulladékgazdálkodás alapjaihoz visszamenni, maximum néhány mondat erejéig. Ha megnézzük, hogy ezek az óriási, pályázati pénzből kialakult regionális rendszerek hogyan lesznek fenntarthatóak, hogyan tudják kielégíteni a pályázatban foglalt követelményeket, akkor azt látjuk, hogy bizony az önök által létrehozott, és egyébként a Jobbik által is támogatott rezsicsökkentés ezeknél a cégeknél sok helyen azt okozza, mivel máshonnan a forrásaikat nem tudták pótolni, hogy nem tudják a pályázatban előírt működési feltételeket biztosítani, ami adott esetben akár a pályázati pénz egy részének vagy egészének a visszafizetését is okozhatja, és persze, természetesen az egész hulladékgazdálkodási rendszer működőképességét is veszélyezteti, azt, hogy holnap, holnapután, jövő héten, jövő hónapban lesz-e, aki elszállítja a ház elé kitett kommunális szemetet; ugye, erről van szó, hétköznapi nyelvre lefordítva.

Az ilyen jogszabályok megalkotása is nyilván­valóan azt a célt szolgálja, hogy amennyiben valamelyik szolgáltató bedől, akkor a katasztrófavédelmi hatóság kijelöl helyette egy olyan szolgáltatót, aki el tudja látni a feladatot, vagy az illető szervezet a számlázást el tudja végezni, az, aki ideiglenesen meg van bízva a feladat ellátásával. Csak hova vezet ez, hogyha eleve a jogalkotást úgy végezzük, hogy azokra az esetekre alapozunk, ami nem a normális, hanem a rendkívüli helyzet, hogy abban a helyzetben is mintegy kvázi normális állapotot tudjunk létrehozni és beállítani, hogy a számlákat üzemszerűen ki tudja küldeni az ideiglenesen feladatot ellátó cég is, ahelyett, hogy megpróbálnánk a teljes rendszert újból kialakítani, egy működőképes rendszert létrehozni, és ez alapján egyébként a jelenleginél is akár alacsonyabb hulladékszállítási díjakat lehetne elérni.

Csak továbbra sem tud a kormány egy teljes hulladékgazdálkodási láncban gondolkodni, vagy legalábbis a jelek szerint nem képes, hiszen abban az esetben, hogyha nem lerakáscentrikus lenne ez az egész hulladékgazdálkodási gondolkodás, akkor bizony ezek a helyzetek nem állhatnának elő, hiszen lehetne gazdaságos és anyagilag is rentábilis hulladékgazdálkodási rendszert működtetni Magyarországon. Ehelyett most az van, és többször, több helyről érkezett már panasz e tekintetben, hogy ezek a regionális hulladékkezelő rendszerek ott spórolnak, ahol tudnak. Például az én lakóhelyem közelében, Királyszentistvánon működő nagy regionális lerakóra a szomszédos településekről rendszeres panasz érkezik bűzhatás miatt. Ami miből adódik? Nyilvánvalóan abból adódik, hogy a lerakott nagy mennyiségű hulladékból egyrészt nem veszik ki és nem komposztálják a szerves hulladékot, hiszen ez költség, másrészt nem biztosítják a napi szintű földtakarást, ami szintén a szaghatások megakadályozását szolgálja. Emiatt bírságot is kapott már talán több alkalommal is ez a regionális lerakó, de igazából nem tud mit csinálni, hiszen nem tudja biztosítani a működéséhez szükséges feltételeket.

Tehát látszik, hogy toldozgatjuk-foldozgatjuk, de maga az egész rendszer több sebből vérzik. És itt megint csak utalnom kell arra, hogy ha teljes hulladék-életciklusban gondolkodunk, akkor egyrészt a lakosság részéről előbb-utóbb meg kellene valósítani a ténylegesen a használat alapján történő számlázást, ami tényleges, akár tömeg-, akár térfogati alapon történő számlázást jelent. A másik pedig az, hogy a felhasználásnál is a hulladék minden szegmensének, akár anyagában, akár az energetikai hasznosításának a feltételeit meg kellene teremteni, és akkor egy rentábilis, jövedelmező iparágat lehetne a hulladékgazdálkodás területén teremteni. Addig pedig ezek a jogszabályok csak arra szolgálnak, csak azt a célt szolgálják, hogy az ilyen haváriaesetekre, mint amikor bedől egy közszolgáltató, fel tudjunk készülni, ki lehessen nevezni helyette egy másik szolgáltatót, és az a másik szolgáltató el tudja végezni a feladatát, ki tudja küldeni a lakosságnak a számlát, amit egyébként jó esetben a lakosság be is tud fizetni, rossz esetben viszont nem, mert olyan pluszterheket rak rá a kormány, amelyeknek már nem képesek megfelelni, innen-onnan-amonnan jönnek a különböző sárga csekkek, elborítják a postaládát, és nem tudják az emberek, hogy melyiket válasszák ki az adott hónapban, melyiket fizessék be, melyiket tegyék félre.

(11.30)

Hosszú távon egy fenntarthatatlan pénzügyi helyzet áll elő a magyar családok életében, ezt látjuk a legtöbb magyar családnál, csak a kormány sajnos már olyan szinten elszakadt a realitástól, amint a hétköznapokban azt tapasztaljuk, hogy nem képes átlátni a magyar családok nagy részének, az átlagos magyar családok problémáit, és nem képes olyan megoldásokat garantálni, törvényben akár vagy más jogszabályban, ami lehetővé tenné számukra, hogy ezeket a pénzügyi kötelezettségeiket teljesíteni tudják. Természetesen ez messze vezetne a hulladékgazdálkodás problémájától, most ebbe nem megyek bele.

Amit mindig elmondunk, azzal zárom a felszólalásomat, hogy mi azt szeretnénk, hogyha egy teljesen új rendszer alakulna ki a hulladékgazdálkodás területén, a Jobbik ezt szorgalmazza, és kormányra kerülése esetén ezt is hajtaná végre. Így a jelenlegi rendszer toldozgatása-foldozgatása számunkra nem járható út, és ehhez nem is tudunk asszisztálni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Kepli Lajos képvi­selő úr. Az LMP képviselőcsoportja részéről Schmuck Erzsébet frakcióvezető asszony jelentkezett. Öné a szó.

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amit a kormány most csinál, az gyakorlatilag nem más, mint hogy a saját maga által létrehozott csődtömeget sepregeti ide-oda a hulladékszektorban. Először az ágazatot sújtó adók megemelésével bedöntötte az állami és önkormányzati többségi tulajdonban álló hulladékos közszolgáltatók többségét, most pedig a sorozatos csődök következményétől megijedve igyekszik gyorsabbá és egyszerűbbé tenni a bajba került vállalkozások helyébe lépő kényszerszolgáltatók kijelölését, nehogy a szemét elöntse az érintett településeket. Pedig van már állami kukaholdingunk, van kijelölt államtitkársága a hulladékügynek, csak győzze az ember megtalálni a tárcák között! Mióta a Környezetvédelmi Minisztérium megszűnt, valószínűleg a kormánytagok többsége is csak megtippelni tudná, hogy kihez tartozik a terület. Ami hiányzik, az a működő hulladékgazdálkodási rendszer. A többségében önkormányzati irányítású hulladékkezelők évtizedeken keresztül problémamentesen ellátták a települési hulladékbegyűjtés feladatát, viszont az Orbán-kormány által kiötlött állami hulladékmonopólium látványosan működésképtelen.

Az elhibázott szabályozás és gyakorlat káros következményei nem csak a csődökben mutatkoznak meg. Az Eurostat adatai szerint évek óta csökken a szelektív hulladékgyűjtés és a hulladékhasznosítás teljesítése, több hulladékfajta esetében is esélytelen az uniós kötelezettségek teljesítése, és ez nem csak adminisztratív probléma, a lakosságnál maradó, illetve feldolgozatlan hulladék előbb-utóbb a környezetben köt ki, vagy jobb esetben a lerakókra kerül, miközben a gazdaságban is hasznosulhatna.

Az LMP már régóta jelzi a bajt, és a megoldásra is tettünk javaslatokat. Úgy gondoljuk, hogy a siker kulcsa ott van az európai hulladékgazdálkodási alapelvekben: a szennyezés, vagyis a hulladék eltakarításának költségeit a szennyezőnek meg kell fizetnie, az államnak pedig segítséget kell nyújtani a megelőzéshez, vagyis ahhoz, hogy a kereskedelemben és a hétköznapokban minél kevesebb hulladék keletkezzen. Ezt a célt szolgálhatnák az észszerűen kivetett zöldadók, ugyanúgy, mint az italcsomagolásoknál a kötelező visszavétel bevezetése is. Amit azonban egy értelmes és fenntartható hulladékpolitika helyett a kormány csinál, az nem vezet sehová. Csődök, elbocsátások és gazdátlan szeméthegyek kísérik az újabb és újabb kormányzati hulladékreformokat. Az ország egyik legnagyobb, kizárólag önkormányzatok tulajdonában álló közszolgáltatója, a gödöllői Zöld Híd nehézségeiről hónapok óta cikkeznek, de bajok vannak a Balaton partján, Debrecenben, Nyíregyházán és még sokfelé.

Az állami hulladékmamut még a számlák elkészítésének nem túl bonyolult feladatával sem tudott eddig megbirkózni, és már most látszik, hogy az új szisztéma működése sokkal drágább lesz. Persze olyan is akad, aki jól jár: az állami kukaholding több száz millió forintot költ az új országos számlázási rendszer kialakítására, amelynek révén újabb jól fizető állami megbízáshoz jutottak Garancsi István cégtársai.

Az LMP szerint a kormány feladata nem az lenne, hogy a haverok számára lenyúlja az államosított hulladékszektor jól fizető szegmenseit, hanem az, hogy hatékonyan működő, környezetileg fenntartható, színvonalas hulladékos közszolgáltatást biztosítson a lakosságnak. Eddig ezt a kihívást az önkormányzati hulladékos cégek hiba nélkül megoldották. Ha az államnak nem megy, akkor adja vissza a lehetőséget az önkormányzatoknak a kormány, ne kísérletezzen tovább a környezettel és az emberek tűrőképességével!

Az újabb elvetélt kísérletet jelentő törvényjavaslatot az LMP nem támogatja ‑ ami nem megy, azt szerintünk a kormány se erőltesse. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem, hogy kíván‑e még valaki élni a felszólalás lehetőségéve. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt… (Pogácsás Tibor felteszi a mikrofonját.), de nem is kérdezem, mert látom, hogy készül. Pogácsás Tibor államtitkár úrnak adom meg a szót.

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is köszönöm a támogató felszólalást, amelyben a törvénytervezet elfogadásáról szóló támogatást fejezte ki a Fidesz hozzászólója.

Az ellenzéki hozzászólások gyakorlatilag nem a jelen törvénytervezethez kötődtek, hanem általánosságokat fogalmaztak meg, általában a hulladékgazdálkodás problémáit vizionálták. A rezsicsökkentés első percétől folyamatosan (Dr. Bárándy Gergely: Múltbeli eseményeket nem lehet vizionálni!), a rezsicsökkentést azzal támadják, hogy emiatt majd a hulladék az utcákon marad ‑ mint ahogy ezt az elmúlt évek bizonyítják, ez nem így történik.

Én kérem a tisztelt Házat a törvény támogatására. Köszönöm, elnök úr. (Dr. Bárándy Gergely: Ez egy érdemi válasz!)




Felszólalások:   13-30   31-42   43-60      Ülésnap adatai