Készült: 2024.09.20.15:30:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

86. ülésnap (2007.06.25.),  178-181. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 4:14


Felszólalások:   174-177   178-181   182-185      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, kérdést kíván feltenni a gazdasági és közlekedési miniszternek: "Helyes-e az optikai készülékek katonai eszközként történő szabályozása?" címmel. Simicskó István képviselő urat illeti a szó.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Mint ismeretes, a 26/2007. számú módosított kormányrendelet a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezési eljárását szabályozza.

A szóban forgó rendelet az európai uniós csatlakozással összefüggésben, illetve arra való hivatkozással módosította az eddigi szabályozást, mely szerint a puskák, karabélyok, revolverek, pisztolyok esetében csupán a legfeljebb négyszeres nagyítású, elektronikus képfeldolgozás nélküli optikai fegyvercélzó készülékek, azaz a távcsövek esetében nincs szükség engedélyeztetésre, amennyiben azokat nem katonai felhasználás céljából tervezték vagy alakították át.

Ezen módosítás alapján az engedélyezés szempontjából az eredetileg polgári terméknek készült optikai eszközöket gyakorlatilag katonaivá minősítik át, valamint jelentős mértékben leszűkítik a nem engedélyköteles optikai eszközök körét. Fontos, hogy a fegyvertartás, a fegyverhasználat megfelelően szabályozott legyen. De vajon helyes-e, hogy a polgári célú, például vadászpuskák távcsövének beszerzését is külön engedélyezési eljáráshoz kötik? Gondolom, a kormány erre a feladatra külön bürokratikus intézményrendszert is kiépít, hiszen a távcsöveket majd sorszámozni kell, bele kell gravíroztatni az engedélyezési számokat, mindezt persze nyilvánvalóan nem díjmentesen.

Ismereteink alapján egyetlen európai uniós tagországban sem kell ilyen procedúrát végigjárni, mint nálunk. Mit okoz mindez? Milyen károkat jelent Magyarország számára? Ezt követően mindenki, a magyar fogyasztók, felhasználók, az egész magyar vadásztársadalom külföldről fog vásárolni, ezáltal ellehetetlenül a hazai kereskedelem, a magyar fegyveripar, már ami persze marad belőle. Teljesen elveszíti piacát, sőt ezzel felerősítjük a külföldi konkurenciát is.

Tisztelt Miniszter Úr! Helyesnek tartja-e a kormányhatározat tartalmát? Tervezik-e az ésszerű módosítását, mely a hazai kereskedőket és fogyasztókat egyenlő esélyhez juttatja?

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Simicskó képviselő úr. A válaszadásra megadom a szót Kóka János miniszter úrnak.

DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter: Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném biztosítani arról, hogy valamit félreérthetett, hiszen szó nincsen arról, hogy a szóban forgó jogszabály a hazai fegyverkereskedelmet hátrányosan megkülönböztetné. A hivatkozott kormányrendelet valóban megváltoztatta a fegyverekre szerelhető céltávcsövekkel kapcsolatos engedélyezési eljárást. A módosítás a korábbi rendelet mellékletét is érinti, amely így teljes egészében azonossá válik az Európai Unió közös haditechnikai terméklistájával. Ennek értelmében a négyszeresnél nagyobb nagyítású fegyverre szerelhető céltávcsövek a külkereskedelmi forgalomban engedélykötelessé válnak.

Hangsúlyozni szeretném, hogy nem a belkereskedelmi forgalmazás és ebből következően nem a hazai beszerzésük és tartásuk lett engedélyköteles, hanem az import és az export. Ezt a kérdést a többi európai uniós tagállam is így szabályozza, nincsen szó egyéni magyar jogi szabályozás bevezetéséről. A szigorításra azért került sor, mert az EU-tagállamok a terrorizmus elleni közös fellépés keretében megállapodtak, hogy korlátozzák, vagyis engedélyhez kötik azoknak a technikai eszközöknek az exportját, amelyek terrorista célra is felhasználhatók.

Mivel a belföldi beszerzést és tartást az említett rendelkezés nem érinti, a képviselő úr állításával ellentétben ezen a jogcímen nem merült fel többlet létszámigény és adminisztráció. A külkereskedelmi engedélyezést az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal végzi.

Kérem a képviselő urat, hogy szíveskedjék a válaszomat tudomásul venni és elfogadni. Köszönöm szépen a figyelmüket.




Felszólalások:   174-177   178-181   182-185      Ülésnap adatai