Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja ré­széről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Fidesz-frakció tagjaként, egyetértve a kormánnyal, szükségesnek tartjuk a bíróságokkal történő elektro­nikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok korri­gá­lását annak érdekében, hogy a jogi segítői név­jegyzék ne üresedhessen ki, vagyis támogatjuk a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat négy jelentős kérdéskörben indítványoz módosítást, amelyekről az alábbiakban beszélnék. Az első témakör: a törvényjavaslat a pol­gá­ri perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény mó­do­sításával rendezni kívánja a Pp. 369. § a) pontja alapján az érvénytelenségre alapított végrehajtás-meg­szüntetési, illetve végrehajtás-korlátozási perek, valamint a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés vagy végrehajtási záradékkal ellá­tott okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat esetén annak alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége tárgyában indított perek elbírálása kapcsán a joggyakorlatban felmerült problémákat.

(11.30)

Tudni kell, hogy a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perek esetében előfordul, hogy a felperes keresetét végrehajtás megszüntetése iránt terjeszti elő, ugyanakkor az eljárás során felmerül, hogy korlátozásnak is lehet helye. A törvény előírja, hogy ebben az esetben a bíróságnak a feleket figyelmeztetni kell erre a lehetőségre, és biztosítani kell, hogy a felek erre tekintettel megtegyék a szükséges nyilatkozatokat. Ez alapvetően a kereset kiegészítésére vonatkozik. Jelen törvényjavaslat szerint a hatálybalépést követően indult ügyekben előírja, hogy a végrehajtás-megszüntetési, illetve -kor­lá­to­zá­si per érvénytelenségre alapítva indul, azaz ha a felperes arra hivatkozással kéri a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását, hogy a követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelen, akkor ebben a perben a követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége tárgyában is keresetet kell előterjeszteni. Ezt a keresetet pedig elő kell terjeszteni valamennyi érintett ellen, aki ellen egyébként a szerződés érvénytelensége tárgyában a pert meg kell indítani. E szabályozással egy speciális pertípus jön létre, amelyben a bíróság nemcsak a végrehajtás megszüntetéséről vagy korlátozásáról dönt, hanem a követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségéről is, illetve erre irányuló kérelem esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonásáról is.

A második témakör a jogi segítségnyújtás szolgáltatását öleli fel, amely szolgáltatást az állam több közösségi jogi aktus alapján köteles nyújtani. Magát a jogi segítségnyújtásra való jogosultságot a jogi segítségnyújtó szolgálat ‑ jelenleg a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el ezt a feladatot, jövő évtől a járási hivatalok látják el ezt a feladatot ‑ hatósági eljárás során bírálja el, és dönt a kérelmezőnek járó jogi segítségnyújtás formájáról, mértékéről, amelyről a szociális rászorultságra tekintettel dönt.

A Pp. 2016. július 1-jei módosítása óta a polgári peres eljárásban képviseletet csak olyan személy láthat el, aki rendelkezik az elektronikus kapcsolattartás szabályozott módjához szükséges feltételekkel. Az Igazságügyi Hivatal ‑ mint a jogi segítő névjegyzéket vezető hatóság ‑ tapasztalatai alapján a jogi segítő névjegyzékben szereplő jogi segítők, pártfogó ügyvédek jellemzően az idősebb korosztályhoz tartoznak, akik nem feltétlenül rendelkeznek elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges technikai feltételekkel. Amennyiben a jelenlegi jogi segítők névjegyzékét illetően nem kerül sor olyan változtatásra, amely lehetővé teszi, hogy a névjegyzékben megkülönböztethető legyen az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás használatára képes pártfogó ügyvéd és a többi jogi segítő, úgy a szigorúbb előírás valamennyi jogi segítőre vetítése azzal a veszéllyel járna, hogy a jogi segítői névjegyzék kiüresedne, azaz kevesen lennének benne. Ezt lehet megakadályozni azzal, hogy lehetővé válik a jogi segítő névjegyzékbe felvételt kérő személyek választása ‑ mármint hogy rendelkeznek‑e ilyennel vagy nem ‑, illetve a névjegyzéket vezető Igazságügyi Hivatal ezt követően tudja felmérni, hogy hány fő rendelkezik a jelenlegi jogi segítők közül elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges feltételekkel, illetve kéri‑e megfelelő számú jogi segítő a névjegyzékbe vételét.

A gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve, a jogi segítői névjegyzékbe történő bekerülés nem egy hatósági aktus, hanem a névjegyzéket vezető hatósággal kötött szolgáltatási szerződés eredménye. Ez jelenleg a hatályos szabályok alapján is így van, ugyanakkor a jogszabály jelenlegi szövege félreérthető, hatósági eljárásra, illetve hatósági döntésre utaló kifejezést használ, amelyet szükséges megfelelően módosítani.

A harmadik tárgykör a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását célozza. A végrehajtási eljárásban a végrehajtó a Nemzeti Földalapot is tájékoztatja a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek becsértékéről, a felek és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai mellett, hogy a Nemzeti Földalapnak a becsérték megállapításával szemben a becsérték bíróság általi megállapítására irányuló végrehajtási kifogás előterjesztésére lehetősége nyíljon.

Ez a lépés azzal magyarázható, hogy ezzel is elkerülhetővé válnak az esetleges visszaélések, azaz a végrehajtási eljárás során a földek becsértékének irreálisan magas forgalmi értéken történő megállapításának lehetősége csökken. Tudni kell, hogy a végrehajtási eljárásban a nem lakáscélú ingatlanoknál a becsértékhez képest 50 százalékra lehet lemenni, ha ez irreálisan magas, akkor a földet nem lehet elárverezni.

Végül, de nem utolsósorban a negyedik az érdi járásbíróság felállításához szükséges feltételeket teremti meg. Tehát a járásbíróság felállítási határideje egy évvel későbbi időpontra tevődik, azaz 2019. január 1-jére módosul. Ez a rendelkezés azért szükséges, mert a bíróság elhelyezéséül szolgáló ingatlan vonatkozásában megoldandó feladatok merültek fel, amelyek rendezése időt vesz igénybe. Ennek megfelelően kerül módosításra a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről, illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXX. törvény módosításáról szóló 2015. évi LX. törvény, valamint a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVIII. törvény.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslat álláspontunk szerint pártpolitikai hovatartozás nélkül támogatható. Kérem, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)