Felszólalás adatai

Hoffmann Rózsa államtitkár asszony arról beszélt, hogy az egyik fő célkitűzés, amit ez a törvény is megvalósít, hogy harmónia alakuljon ki az állami és az önkormányzati fenntartás között. Azt gondolom, hogy nincs harmónia, nem alakult ki harmónia az elmúlt időszakban. Ennek oka az, hogy elfogadhatatlan, hogy egy kétharmados fideszes többség széles körű társadalmi egyeztetés nélkül vágott bele egy ilyen léptékű és egy ilyen mértékű átalakításba. A Demokratikus Koalíció nem ért egyet az oktatás államosításával, mert a valódi ok nem az oktatás hatékonyságának növelése, nem az esélyegyenlőség javítása, adott esetben nem is mindig alkalmas ez az eszköz erre. A valódi cél az oktatás, az iskola feletti ideológiai és politikai befolyás megszerzése.

Na most, ezt a törvénytervezetet vizsgáljuk úgy, hogy alkalmas-e az önök által kitűzött célok elérésére. Én szeretném ezt a törvénytervezetet a szabályozás oldaláról, az állami feltételek, a pénzügyi feltételek, az önkormányzati feltételek oldaláról megközelíteni, a tantestületek, a pedagógusok szemszögéből, illetőleg javaslatot tenni arra, hogy mit tehetünk. Botka László képviselő úr az egész szabályozási folyamat genezisét adta. Hát eléggé hosszú, és azt gondolom, valamennyiünk számára azért nagyon elgondolkodtató az a folyamat, ami az oktatás szabályozásában történt az elmúlt két esztendőben. Ugyanakkor azt kell mondani, hogy ha önök az oktatási törvény végrehajtásának szánják ezt a törvényt annak érdekében, hogy január 1-jén az oktatási intézmények állami fenntartásba kerüljenek, akkor önök ezzel elkéstek.

Mutatja a kapkodást és a késedelmet, hogy azonnal hatályba lép ez a törvény, nem történtek egyeztetések az önkormányzatokkal. Jellemző, hogy a Fidesz-frakció is éles kritikával illette ezt a szabályozást. Számtalan kockázati elemet tartalmaz ez a szabályozás. Hogy néhány konkrét dolgot ebből kiragadjak és említsek, például néhány esetben önök az önök által alkotott eljárási szabályokat félreteszik. Azt mondják, hogy itt nem kell, ez esetben nem kell alkalmazni. Teljes körű jogutódlás történik, az intézmények jogait, kötelezettségeit átveszi majd a központ. No de majd rámutatok erre, hogy igazából nincsenek meg a szervezeti és személyi feltételek, hogy ezekben a hétköznapi ügyekben majd valaki is döntsön.

Ez a törvényjavaslat foglalkoztatási bizonytalanságokkal jár, adott esetben a vezetői állásokra nem kell pályázatot kiírni, ha az átszervezés miatt ezt önök szükségesnek látják.

(12.10)

Nyilvánvaló, hogy vagyoni viták várhatók az önkormányzatok és az állam között. Az EU-s fejlesztéseknek a szabályozása kockázatos, hiszen maga a törvény ismeri el, vallja be ezt a bizonytalanságot, amikor azt mondja, hogy amennyiben ezzel kapcsolatosan visszafizetési kötelezettség keletkezik, akkor hogyan és miképpen kell eljárni. De hosszan lehetne folytatni ezt a sort, itt a hozzászólások során sokan érintették ezt, és Pánczél Károly képviselőtársam pedig egy eléggé hosszú listát sorolt fel, egy korrekt listát, hogy véleménye szerint mit kell javítani a törvényen - azt gondolom, hogy valóban azok is nyitott kérdések, de még hosszabb ez a lista, nem gondolom, hogy ez pusztán módosítókkal javítható lenne.

Nézzük az állami feltételeket, a szervezeti és humán feltételeket. Arról nem is akarok beszélni, hogy úgy látom, hogy az államtitkárság maga is a szétesés, a dezintegráció irányába halad, kapkodás jellemző az államtitkárság tevékenységére, de konkrétan a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az, amelynek feladatai vannak. Osztolykán képviselő asszony már idézte a központ igazgatójának a válaszát azokra a képviselői kérdésekre vonatkozóan, amelyek égetőek a központ munkájának megindítása, megkezdése szempontjából. Akkor azt mondta, hogy ez a képviselők dolga, vagyis hogy a politika dolga, hogy nincsenek meg a politikai döntések, nincsenek meg a jogszabályi feltételek. Gyakorlatilag erre mutatott rá az igazgató asszony, holott neki háromezer intézményt át kellene venni - ami több mint egymillió diákot érint, több mint százezer pedagógust érint - két-három hét alatt. Hogyan fogják ezt megcsinálni? A helyi, területi szervek teljes mértékben hiányoznak, a járásoknál a tankerületi igazgatóságoknak nincs vezetője. Ezeknek a vezetőknek december 15-éig alá kellene írni az önkormányzatokkal a megállapodásokat, amelyekhez aztán számtalan adminisztrációs papírt kellene majd csatolni.

Nézzük meg a pénzügyi feltételeket. Több dokumentum is nyilvánosságra került, de már azt megelőzően is fideszes politikusok, hozzáértő oktatáspolitikusok, fideszes pártpolitikusok is érintették, hogy bizony nem áll rendelkezésre a 2013-as költségvetésben elegendő forrás. A helyzetet az nehezíti, hogy kevésbé áttekinthető. Korábban a különböző költségvetési normatívák nagysága ilyenkor már ismert volt, most pedig ez az Intézményfenntartó Központ során kellene hogy megjelenjen, illetőleg az önkormányzatoknak a során kellene hogy megjelenjen.

Több mint százmilliárdra, 160 milliárdra taksálták éppen önök azt, ami hiányzik az állami források köréből. Az önkormányzatok időközben üzemeltetőkké léptek elő, viszont ők is hatalmas bizonytalanságban vannak, mert ezek a források és az egész önkormányzati finanszírozás rendszere áttekinthetetlen a költségvetési törvény szerint. Ilyenkor az önkormányzatok már egy költségvetési koncepciót szoktak elfogadni, egy ceruzás költségvetéssel rendelkeztek, ma erre, úgy látom, nem is vállalkoznak, ráadásul a költségvetéshez kötődően olyan eljárási szabályokat fogad el a parlament, ami azt készíti elő tulajdonképpen, hogy az utolsó pillanatban még a fő számokat is lehet módosítani és változtatni. Magyarán, a pénzügyi, költségvetési feltételek teljes bizonytalansága és elégtelensége nyilvánvalóan lehetetlenné teszi ennek a törvénynek a végrehajtását.

Nézzük az önkormányzatok világát: az önkormányzatok legalább felerészben vagy háromnegyed részben el kell hogy engedjék az oktatási feladatokat, az intézményeket, noha egy részüknél maradnak majd feladatok - ezek az üzemeltetéshez kötődnek -, de ez az önkormányzati világ hihetetlen nagy bizonytalanságban él. Az új önkormányzati törvénynek a végső summázata csak az lehet, hogy jelentős mértékben csökkent Magyarországon az önkormányzatiság, csökkent az önállóságnak a feltételrendszere, a szervezeti, a jogi és a pénzügyi feltételrendszere. Időközben folyamatban van a járásoknak a kialakítása, ez is tovább csökkenti az önkormányzatoknak a feladatát, csökkenti a személyi, szervezeti erejét, és ugyancsak az önkormányzatiság rovására megy. Tudjuk jól, hogy a járásoknak a kialakítása is elhúzódott.

A költségvetési vonatkozásokról már szóltam az önkormányzatok kapcsán, de úgy tűnhet, és hivatkozhatnának arra, hogy a miniszterelnök úr éppen a napokban jelentette meg az önkormányzati adósságkonszolidációt, és ez látszólag egy megoldást láttat, kínál az önkormányzatoknak, de számtalan problémát, feszültséget teremtett ez a bejelentés. Hiszen ha arról lenne szó, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe, gazdálkodási nehézségbe kerülő önkormányzatokat kívánja megsegíteni az állam, akkor az egy jó lehetőség lenne, de itt most teljesen másról van szó: mindenkit, akinek ilyen adóssága teremtődött, meg kívánják segíteni. Nyilvánvalóan azok az önkormányzatok, amelyek eddig felelősen gazdálkodtak, ezen megütköznek. Ezzel nem azt akarom állítani, hogy akinek adóssága van, az felelőtlenül gazdálkodott, de nyilvánvaló, hogy érdemes lett volna szelektálni és megvizsgálni az adósság keletkezésének az okát. Kódolva van ebben a rendszerben és ebben a jogszabályban az állam és az önkormányzat, az iskola és az önkormányzat konfliktusa, vitája a fenntartási költségeket illetően, illetőleg a feladatok körét és mértékét illetően.

Ami a tantestületeket és a pedagógusokat illeti, sztrájkkészültségben vannak, teljes körű sztrájkról beszélnek, ami azt jelenti, hogy nemcsak az oktatást függesztenék fel, de a gyermekeknek a felügyeletét sem vállalnák. Azt gondolom, hogy ez egy kényes és nagyon veszélyes helyzet. A kormányzat késedelemben van a tárgyalódelegáció kijelölésével - talán a mai napon ez meg fog történni. A pedagógusok is úgy látják, hogy nincs felkészülve ez a rendszer az ilyen gyors átállásra. Ahogy itt elhangzott, az új szabályozás szerint az igazgatóknak nem lesz megfelelő eszközük a tantestület irányítására, és nagyon rossz néven vették a béremelésnek az elmaradását, ami a jövedelmüknek a csökkenését jelenti. Tehát a tantestületek, a pedagógusok oldaláról nézve is egy súlyos, feszültségekkel teli világot látunk.

Jobb lesz-e az oktatás Magyarországon, ha adj, uramisten, de rögtön, gyorsan, kapkodva ezt a törvényt elfogadják, és január 1-jén látszólag az állam átveszi ezeket az intézményeket? Mert úgy látom, hogy nem fogja tudni ténylegesen és konszolidáltan, normálisan átvenni; úgy látom, hogy nem lesz jobb az oktatás, mint ahogy önmagában az államosítás, az állami fenntartás sem jelent magasabb színvonalú oktatást, kiegyenlítettebb esélyeket az oktatás területén.

Mit lehet tenni? Azt gondoljuk, hogy nem csupán Gloviczki Zoltánnak, hanem Hoffmann Rózsának is távoznia kell az államtitkári székből (Közbeszólás a kormánypártok soraiból.), mégpedig azért, mert akut bizalmatlanság alakult ki az oktatási kormányzattal kapcsolatosan, összecsaptak a hullámok a fejük fölött, nem képesek a helyzetnek a rendezésére, és a saját árnyékukat nem fogják tudni átlépni. Ez a helyzet súlyos, és azt gondolom, hogy ezzel egyébként a fideszes polgármesterek vagy oktatási szakemberek ugyanígy tisztában vannak.

A másik, amit tenni kell és lehet: felfüggeszteni az oktatási törvénynek ezt a két lépcsőfokát, ami az intézmények állami fenntartásba történő vételét jelenti, illetőleg a pedagógus-életpályamodellnek a bevezetését, hiszen világos, hogy nincsenek meg a pénzügyi feltételei e rendszer bevezetésének.

(12.20)

Sok a bizonytalanság, maguk a pedagógusok is tartanak ettől a dologtól. Tehát itt, úgy látszik, további konzultációra van szükség. Helyes lenne, ha elfogadná a parlamenti többség azt a pedagógus-szakszervezeti javaslatot, hogy haladéktalanul legyen politikai vita a parlamentben (Dr. Hoffmann Rózsa: Ki van tűzve!) az oktatás rendszeréről.

És végül - igen, lesz - érdemi tárgyalást kellene kezdeni az érintettekkel, a szakszervezetekkel, az önkormányzatokkal mindazokról a kérdésekről, amiket ez a törvényjavaslat is érint, annak érdekében, hogy egy széles körű társadalmi konszenzuson alapuló rendszert tudjunk kialakítani.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)